SZERZŐ KATALIN PÁLYAKÉPE

életrajzÁt összeállította és pályaképEt megrajzolta: Solymosi Tari Emőke

„Tiszta lélek, tiszta szándék, akár siker, akár nem.”

(Gróf Széchenyi István jelmondata)

Szerző Katalin – portréfilm (előzetes) | MMA (5:36)

Szőnyiné Szerző Katalin zenetörténész 1949. április 24-én, Sopronban született, protestáns értelmiségi családban. Édesanyja Veress Ildikó (1925) magyar-történelem szakos tanár, édesapja Szerző Aladár Árpád (1921-1991) bányamérnök-tanár volt.

Tanulmányai: 1955-től 1957-ig Budapesten, majd 1963-ig Törökbálinton járt általános iskolába. Zenei tehetsége és affinitása már egészen kicsi gyermek korában megnyilatkozott. A rendszeres zenetanulást tízévesen kezdte meg, ugyancsak Törökbálinton. Középiskolai tanulmányait 1963 és 1967 között a budapesti Veres Pálné Gimnázium angol tagozatán folytatta. Párhuzamosan zongorát, zeneszerzést, zenetörténetet és szolfézst is tanult a Fővárosi XI. kerületi Állami Zeneiskola növendékeként, többek között Borbás Pálné, Geszler György, Bárdos Kornél tanítványaként. A színjeles érettségi után két évig (1967-től 1969-ig) a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola orgona-zeneszerzés szakán Gergely Ferenc és Huzella Elek növendéke volt. 1969 és 1974 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (ma Egyetem) zenetudományi szakának hallgatója volt (felvételi dolgozatát – az 1856 és 1866 közötti kolozsvári sajtó zenetudományi feldolgozása alapján – Kolozsvár zenei életéről készítette el). A zeneakadémiai évek alatt olyan jelentős professzorok előadásait hallgathatta, mint Szabolcsi Bence, Kroó György, Somfai László, Kárpáti János, Kurtág György, Szőllősy András, Gárdonyi Zoltán, Ujfalussy József, Dobszay László, Soproni József, Bónis Ferenc, Bartha Dénes és Lendvai Ernő. Jeles muzikológusi oklevelét 1976-ban szerezte meg, miután megvédte Mihalovich Ödönről (1842–1929) szóló operatörténeti diplomamunkáját.

Lakóhelye, családja: Szőnyiné Szerző Katalin Budapesten él. 1974-ben ment férjhez, férje: Szőnyi László fizikus. Két gyermekük van. 1975-ben született meg az első fiú, Levente, majd 1977-ben a második, László Gyula.

Munkahelyei, szakmai tevékenysége: 1974 szeptemberében a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének Legánÿ Dezső által vezetett Magyar Zenetörténeti Osztályán helyezkedett el tudományos ösztöndíjas gyakornokként. 1976-tól ugyanott tudományos segédmunkatárs, 1979-től 1983-ig pedig tudományos munkatárs volt. Fő munkája - a készülő öt kötetes Magyarország Zenetörténete című akadémiai kézikönyv sorozat előmunkálataként – Liszt magyarországi tanítványai, köztük Mihalovich Ödön munkásságának feltárása, műjegyzékének elkészítése, továbbá 32 éven át tartó zeneakadémiai intézménytörténeti munkásságának bemutatása volt. 1980-tól kezdte el a magyar zenei sajtó történetének módszeres kutatását az első magyar zenei szaklap, a Zenészeti Lapok (1860-1876) annotált bibliográfiai feltárásával. Ugyanebben az évben – majd 1982-ben ismét – a weimari Goethe-Schiller Archívumban végzett Liszt-kutatásokat.

1982-ben a Himnusz és a Szózat Hungaroton-nagylemezen történt megjelenését követően félórás tudományos ismeretterjesztő műsort készített a Magyar Rádió felkérésére a hanglemez anyagáról. A műsor 1982 májusában hangzott el a Kossuth Rádióban, és olyan nagy érdeklődést keltett, hogy augusztusban „közkívánatra” meg kellett ismételni.

1983 februárjában értesült arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében csoportos leépítés keretében őt is elbocsájtják. A következő három évben (1986-ig) a MTA Tudományos Minősítő Bizottságának tudományos továbbképzési ösztöndíjasaként a Zeneakadémia Könyvtárába és az újjáalakuló Liszt Múzeumba kihelyezett kutatóként a XIX. századi magyar zenei sajtótörténettel, továbbá Liszttel és magyar kortársaival kapcsolatos forráskutatásokkal foglalkozott. 1985 áprilisában állami ösztöndíjjal egy hónapra a Zenei Sajtó Nemzetközi Forrásrepertóriuma (RIPM) európai központjába, Pármába utazott, ahol feltárta Liszt Ferenc és a Ricordi-cég tulajdonában lévő milánói zenei lap, a Gazzetta Musicale di Milano kapcsolatának történetét.

1986-tól 1989-ig az Editio Musica Budapest felelős zenei szerkesztőjeként kapott állást és tudományos közreadóként bekapcsolódott a kiadónál folyó Liszt-összkiadás munkálataiba.

1989 májusában – meghívásra – előadást tartott az Amsterdami Egyetem Zenetudományi fakultásán, valamint a Zeneműkiadó számára 19. századi hollandiai Liszt-forrásokra vonatkozó kutatásokat folytatott. 1993-ban, majd 1995-ben egy-egy hónapos állami ösztöndíjjal Bécsben Erkel Ferenc és a reformkori bécsi sajtó, valamint Johannes Brahms Magyar táncainak Brahms kottatárában található forrásait feltáró kutatásokat végzett.

1989 júniusától 1994 januárjáig az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának tudományos munkatársa volt. 1991-ben a franciaországi Le Mans-ban Haydn és az Esterházyak című 7 termes kiállítás zenei forgatókönyvírója és rendezője volt. 1993 elején felkérést kapott a Széchényi Könyvtártól a centenáriumi Erkel-kiállítás megrendezésére. A Budai Vár Corvina-termeiben megnyílt, gazdag képzőművészeti és irodalomtörténeti forrásokkal kiegészített, fél éven át nyitva tartó kiállítás nagy szakmai és közönségsikert hozott. (Képzőművészeti tanácsadó: Belitska-Scholtz Hedvig, irodalmi tanácsadó: Wyx Borbála.)

1994 januárjától 2008. december 31-ig (nyugalomba vonulásáig) Szőnyiné Szerző Katalin az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának osztályvezetője, főkönyvtárosa volt. E másfél évtizedes vezetői tevékenysége alatt érte el legjelentősebb szakmai eredményeit. Többek között kezdeményezte és levezette a 19. századi Magyar Nemzeti Színház muzeális kottatárának könyvtári és tudományos rendezését. Erkel Ferenc kéziratainak és a komplementer nemzeti színházi források digitalizálásának megszervezésével – a MTA Zenetudományi Intézetével és a Rózsavölgyi céggel közös pályázat lebonyolításával – hozzájárult az Erkel-összkiadás korszerű tudományos forrásbázisának megteremtéséhez, a Bátori Mária, a Hunyadi László, a Bánk bán tudományos közreadása megjelenéséhez. Mindeközben a Zeneműtár világhírű Haydn-gyűjteménye és a Schubert-, Erkel-, Liszt-, Goldmark-kéziratok őreként számtalan hazai és külföldi zenei kiállítás rendezője, társrendezője volt. 2007-ben a Magyar Kultúra Napjára az Országos Széchényi Könyvtár Ereklyetárában kiállítást rendezett a magyar Himnusz történetéről. – Gyarapítási munkája részeként a Zeneműtár hangarchívumának 1956 októberében elpusztult lemezállománya pótlásával, magángyűjtemények tervszerű felvásárlásával, továbbá egy japán kormányzati segéllyel elnyert komplex stúdió-berendezés kiépítésével lehetővé tette az Országos Széchényi Könyvtár keretein belül megvalósítható korszerű Nemzeti Hangarchívum felállítását. A könyvtári zenei tájékoztatás referenseként a Zeneműtár kézirataiból számos elfelejtett zenemű újkori hazai és külföldi bemutatóját kezdeményezte, többek között sokat tett Michael Haydn remekművének, a Zeneműtár Esterházy-gyűjteményében őrzött c-moll Requiemnek (MH 559) a Záborszky Kálmán által betanított és vezényelt 1996. november 8-i zeneakadémiai világpremierje megvalósulásáért. Zenei diplomáciai tevékenysége részeként 2005. december 2-án a MÁG művészeti igazgatójának bevonásával kezdeményezte és az Országos Széchényi Könyvtár vezetősége részvételével lebonyolította Herceg Esterházy Antal alkalmi kiállítással összekötött Széchényi könyvtárbeli látogatását, mely kiemelkedő jelentőségű esemény volt a hercegi család és a magyar állam közötti kapcsolatok ápolásában, a 2009-es bicentenáriumi Haydn-év együttműködési formáinak kialakításában.

Kutatói tevékenysége: Tudományos kutatóként Szőnyiné Szerző Katalin fő területe a 19. századi magyar zenetörténet, azon belül a zenei hungarizmusok – Brahms Magyar táncai forrásainak – feltárása, nemzeti dallamaink története, Erkel, Liszt és a magyarországi Liszt-kör, Mihalovich Ödön munkássága. Tanulmányokat írt a magyar zenei sajtó történetéről, a Zeneakadémia és a magyar nemzeti könyvtár Zeneműtárának történetéről, továbbá az Esterházy hercegi család mecenatúrájáról. A Bartók-filológiában fontosak azok a tanulmányai, melyeket Bartók színpadi műveinek szöveges forrásairól publikált. Tanulmányai, recenziói hazai és nemzetközi tanulmánykötetekben, folyóiratokban jelennek meg.

Nyelvtudása és számítógépes ismerete: Szerző Katalin négy állami nyelvvizsgát tett: angol középfok (1970), német középfok (1977), francia középfok (1984) és orosz alapfok (1987). 1998-ban számítógép kezelésből OKJ-vizsgát szerzett.

Szervezeti tagságai: Szőnyiné Szerző Katalin 1998-tól 2002-ig a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Zenei Szervezetének titkáraként, 2002-től 2006-ig elnökeként tevékenykedett. 1994-től 2008-ig ő látta el a nemzetközi zenei könyvtáros szervezet, az AIBM OSZK képviseletét. Tagja továbbá a Liszt Társaságnak, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Zenei Szekciójának, a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaságnak. Az Erkel Társaságban elnökségi tag, 1995-ben a Magyar Haydn Társaság ötletadója, 1996-ban egyik megalapítója és elnökségi tagja. 2006 óta a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozatának rendes tagja.

Elismerései: 2010. augusztus 20-án Budakeszi Város és a Pest Megyei Közgyűlés a Budakeszi Erkel Napok rendezése során nyújtott szakértői tevékenysége elismeréseként Erkel Emlékplakettel tüntette ki. 2014-ben a magyar állam Szabolcsi Bence-díjjal ismerte el kiemelkedő zenetudományi és zenei ismeretterjesztő tevékenységét.

Szőnyiné Szerző Katalin (MMA)

Publikációi:

Gyűjteményes kötetekben magyarul megjelent tanulmányok

„Mihalovich Ödön a Zeneakadémia élén (1887-1919)”. - In: A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola 100 éve, szerk. Ujfalussy József, Budapest, 1977, 107-129.

„A kékszakállú herceg vára szöveges forrásai. Újabb adatok a Bartók-mű keletkezéstörténetéhez”. - In: Zenetudományi Dolgozatok 1979, 19-35.

„Erkel Ferenc: Bánk bán.” - In: Szemelvények a zenehallgatáshoz. Tanári kézikönyv. Szerk. Kovács Sándor, Tankönyvkiadó, Budapest, 1979, 154-166.

„A fából faragott királyfi szöveges dokumentumai”.  /Tanulmány a Bartók-mű Balázs Béla-féle szüzséjének szövegváltozatairól./ - In: Zenetudományi Dolgozatok 1980, 315-323.  

„Hajdu László cikke elé...” /Tanulmány Hajdu Lászlóról, a Zenészeti Lapok munkatársáról, cikkeinek bibliográfiájával és „A Rákóczi-nóta és Rákóczi-induló” c. 1862-es írásának közreadásával./ -  In: Zenetudományi Dolgozatok 1981, 399-408.

„A Kolozsvári Nemzeti Színház zenés darabjai, 1856-1866”. - In: Magyar Zenetörténeti Tanulmányok Erkel Ferencről és koráról, szerk. Bónis Ferenc, Budapest, 1995, 103-121.

„Utak és elágazások Erkel után. Mihalovich Ödön (1842-1929)”. - In: Magyar Zenetörténeti Tanulmányok Erkel Ferencről és koráról, szerk. Bónis Ferenc, Budapest, 1995, 168-171.

„Mihalovich Ödön: Wieland der Schmied. Kísérlet a wagneri zenedráma magyarországi típusának megteremtésére”. - In: Zenetudományi Tanulmányok Kroó György tiszteletére, szerk. Papp Márta, Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság, Budapest, 1996, 149-165.

„Magyar zeneműnyomtatványok Brahms könyvtárában. Újabb adatok a Magyar táncok forrásaihoz”. - In: Zenetudományi Dolgozatok 1995-1996, Budapest, 1997, 157-166.

 „Nemzeti dallamaink” és „Zenei élet a dualizmus korában”, cikk és tanulmány. - In: Symphonia hungarorum. Magyarország zenekultúrájának ezer éve, kiállítási katalógus, szerk. Kárpáti János,  Budapest, 2001, 137-138; 139-150.

 „A Wiener Allgemeine Musikzeitung Erkel Ferenc indulásáról (1841-1848)”.  -In: Magyar Zenetörténeti Tanulmányok Erkel Ferencről, Kodály Zoltánról és korukról, szerk. Bónis Ferenc, Budapest, 2001, 79-90.

„Zenei élet a dualizmus korában”. - In: Képes magyar zenetörténet, szerk. Kárpáti János, Budapest, 2004, 176-195. (Uaz: A könyv második, átdolgozott és bővített kiadása 2011-ben: 176-194.)

„Mihalovich Ödön, a magyar zenei historizmus képviselője”. - In: Az áttörés kora. Bécs és Budapest a historizmus és az avantgárd között (1873-1920), kiállítási katalógus, szerk. F. Dózsa Katalin, Budapest, 2004, 281-299.

Folyóirat-publikációk magyarul

„Figyelő”. Önálló rovat vezetése a Liszt Ferenc Zeneművészet Főiskola Zeneakadémia c. lapjának 1970/71, 1971/72, 1972/72-es évfolyamaiban

„Johann Sebastian Bach: g-moll fantázia és fúga BWV 542”. - In: A hét zeneműve (szerk. Kroó György) 1973/2 (április–június), 123–136.

„Franz Schubert: Három szonatina”. - In: A hét zeneműve (szerk. Kroó György) 1977/3 (július–szeptember), 23–32.

„Mihalovich Ödön zeneműveinek jegyzéke”. - In: Magyar Zene 1979/4 (1979. szeptember): 374-390.  

„A magyar zenei sajtó történetéből: Zenészeti Lapok (1860-1876)”. - In: Magyar Könyvszemle 1985/1: 62-72;  

„Il celebre maestro. Egykorú tudósítások Lisztről a Gazzetta Musicale di Milano hasábjain (1870-1886)”. – In: Magyar Zene 1986/1 (1986. január): 39-48.  

„Egy zenebölcs Arany lapjainál: Bartalus István”. – In:  Irodalomismeret (A Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyóirata) III/1 (1992 máj.): 43-46.

„Varázsfuvola-másolat Mozart környezetéből”. (Tanulmány a Zeneműtár 1997-ben megvásárolt új szerzeményéről.) – In: Operaélet 2000. jan.-febr.: 16-18; 31-33. 

„»Fehér zacskóban szalmavirág…« Emléktöredékek Vaszy Viktorról”. - In: Szeged 15/8 (2003 aug.): 36-37.

„Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára”. – In: Mercurius 2005, Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2006, 27-29.

„A Zeneműtár jubileumi Haydn-szerzeménye”. – In: Mercurius 2008, Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2008, 33.

„Szót értés – egyetértés”. Emlékezés Strém Kálmánra. – In: Strém Kálmán. A hangversenyrendezés művésze. Szerk. Gerő Katalin és Várkonyi Tamás. Klasszikus és Jazz Nonprofit Kft., 2009, 142-145.

„Dokumentumok nyomán. Szőnyiné Szerző Katalinnal Elek Szilvia beszélget.” – In: Napút XII. évf. 8. szám, 2010. október, 75-79.

Száz éve született Pongrácz Zoltán és Sulyok Imre. A Magyar Művészeti Akadémia 2012. évi jan. 28-i közgyűlésén elhangzott előadás szerkesztett változata. - In: A Magyar Kodály Társaság hírei, szerk. Márkusné Natter-Nád Klára, XXXIV. évf. 2012/1 (március), 34-39.

Idegen nyelven megjelent tanulmányok

 „Eine Oper der ungarischen Wagner-Schule. Edmund von Mihalovich: Eliane”. - In: Studia Musicologica XIX (1977): 109-160;

„The Signifier and the Signified”. (Frits Noske Mozart és Verdi tanulmányokat tartalmazó kötetéről.) – In: Studia Musicologica XX (1978): 468-471.

„Bartóks Scarlatti-Repertoire”. – In: Studia Musicologica XXIV (1982): 483-495.

„The Most Important Hungarian Musical Periodical of the 19^th Century: Zenészeti Lapok (1860-1876)”. – In: Periodica Musica (The Newsletter of the Répertoire International de la Presse musicale du XIXe siècle. The Univ. of British Columbia, Canada) IV (1986): 1-5.

„ Répertoire de la Presse Musicale: Zenészeti Lapok 1860-1876. Calendar”. (Időrendi katalógus 1860-1876.) Prepared by / Összeállította János Kárpáti. Introduction / A bevezetést írta Katalin Szerző. Kiadó: The RIPM International Center, Baltimore, Maryland. NISC, Baltimore, Maryland. Volume I: Zenészeti Lapok: Introduction / Zenészeti Lapok: Bevezetés: IX-XXI.

„Contemporary Reports on Liszt in the Gazzetta Musicale di Milano (1870-86)”. In: Studia Musicologica XXIX (1987): 245-257. 

„Reports on Liszt...”- In: Periodica Musica, Canada, V (1987): 24-31.

 „Die ungarischen Quellen von Johannes Brahms anhand seines Wiener Nachlasses”. - In: Zwischen Volks- und Kunstmusik. Aspekte der ungarischen Musik, hrsg. von Stefan Fricke, Wolf Frobenius..., Saarbrücken, 1999. 55-63.

„Mihalovich Ödön: Wieland der Schmied. Der Versuch, einen ungarischen Typus des Wagnerschen Musidramas zu schaffen.” - In: Musica Conservata. Günter Brosche zum 60. Geburtstag, Tutzing, 1999, 407-431.

 „Die Hofkultur des Esterházys. Fürst Paul und die Musik: Harmonia Caelestis”; „Die Musikdokumente in der Nationalbibliothek Budapest”. - In: Von Raffael bis Tiepolo. Italienische Kunst aus der Sammlung des Fürstenhaus Esterházy, Frankfurt, 1999, 47, 76.

„Il materiale italiano della Raccolta Musicale della Biblioteca Nazionale Széchényi / Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának olasz anyaga”. - In: Primo incontro italo-ungharese di bibliotecari, Budapest, 2000. november 9-20. / Első olasz-magyar könyvtáros találkozó, Budapest, 2000. november 9-10. Az olaszországi hungarika- és a magyarországi italika-kutatás lehetőségei és nehézségei. Szerk. Mariarosaria Sciglitano, Olasz Kultúrintézet, Budapest, 2001, 174-181. 

„Prefazione per la bibliografia di Mária Nikodémusz-Nagy: Relativa alle trascrizioni Verdiane in Ungheria (1851-1901) / Bevezető Nikodémuszné Nagy Mária: Egykorú magyarországi Verdi-átiratok (1851-1901) című bibliográfiájához. - In: Giuseppe Verdi e l’Ungheria / Giuseppe Verdi és Magyarország. Kiállítási katalógus az OSZK centenáriumi Verdi kiállításához (2001. október 25.-december 31.) Szerk. Mariarosaria Sciglitano. Olasz Kultúrintézet, Budapest, 2001, 14-15.

„Neue Dokumente zur Esterházy-Sammlung”. - In: Perspektiven und Aufgaben der Haydn-Forschung über den Internationalen Wissenschaftlichen Kongress, Köln, 23-25. Juni 2005 (Haydn Studien Band IX, November 2006, Heft 1-4.), 82-93.

„The Music Collection of the National Széchényi Library”. - In: Bulletin 2005 / National Széchényi Library, Budapest, 2006, 27-29.

„La collection musicale de la Bibiothėque nationale de Hongrie”. - In: Nicolas II Esterházy / 1765-1833 / Un Prince hongrois collectionneur (kiállítási katalógus), Paris, 2007, 215-221.

„The Music Collection of the Hungarian National Széchényi Library Including the Joseph Haydn Sources of the Former Esterházy Archive.” In: RISM. Wissenschaftliche und technische Herausforderung musikhistorischer Quellenforschung im internationaler Rahmen. Hrsg. von Martina Falletta, Renate Hüsken und Klaus Keil. Zentraldirektion des RISM, Frankfurt am Main. Georg Olms, Hildesheim, Zürich, New York, 2010, 149-154.

„Musical life in the Age of Dualism”. - In: Music in Hungary. An Illustrated History. Edited by János Kárpáti, Rózsavölgyi and Co., Budapest, 2011, 176-194.

„Ödön Mihalovich: Toldi szerelme (Toldis Liebe). Eine ungarische Oper vom Ende des 19. Jahrhunderts.” - In: Studia Musicologica LII (2011): 85-94.

„Benedict Randhartingers Beziehungen zu Graf Lajos Széchényi und Gábor Mátray-Róthkrepf.” - In: Wien – Budapest – Pressburg. Facetten biedermeierlichen Musikkultur. Hrsg. im Auftrag der Benedict Randhartinger-Gesellschaft von Andrea Harrandt und Erich Wolfgang Partsch. Hans Schneider, Tutzing, 2012, 163-165.

Szócikkek lexikonokban és enciklopédiákban magyarul

51 magyar zenetörténeti szócikk a Brockhaus-Riemann Zenei Lexikon Boronkay Antal által szerkesztett magyar változata számára, 1-3. kötet, Budapest, 1983-85;

Életrajzok Pongrácz Zoltánról és Szőnyi Erzsébetről a Magyar Művészeti Akadémia által kiadott „Névjegy”c. kötetben, Budapest, 1995

Szócikkek lexikonokban és enciklopédiákban idegen nyelven

120-240 soros szócikkek a Pipers Enzyklopädie des Musiktheaters c. német lexikonsorozat számára (hrsg. von Carl Dahlhaus u. dem Forschungsinstitut der Univ. Bayreuth, Bd. 1-5, München, 1986, 1987, 1989, 1991, 1994):

Balassa Sándor: Az ajtón kívül. - In: Bd.1, 184-185.

Császár György: Kunok. - In: Bd. 1, 648-649.

Doppler, Franz Albert: Ilka vagy a huszártoborzó. - In: Bd. 2, 54-55.

Erkel Ferenc: Hunyadi László. - In: Bd. 2,  148-150.

Hubay Jenő: Anna Karenina. - In: Bd. 3, 122-123.

Mihalovich Ödön: Eliána. - In: Bd. 4, 1991, 167-169.

Mosonyi Mihály: Szép Ilonka. - In: Bd. 4, 272-273.

Ránki György: Pomádé király. - In: Bd. 5, 1994, 186-187.

„Pongrácz Zoltán”. Szócikk a New Grove új kiadása számára, 1993.

„Szőnyi Erzsébet”. Szócikk a New Grove új kiadása számára, 1993.

"Ungarn. Das 19. Jahrhundert. Von 1820 bis 1911". -  In: Die Musik in Geschichte und Gegenwart. Allg. Enzyklopädie der Musik, Sachteil 9, Kassel 1998, 1142-43, 1163.

Erkel Ferenc Himnuszáról és J. Haydn Magyar Nemzeti Indulójáról 5 nyelvű szócikk a frankfurti könyvvásárra készült „Múzeumi séták” c. CD-ROM számára, Neumann Ház, 1999.

Tudományos kottaközreadások

Johannes Brahms: Ungarische Tänze für Klavier zu vier Händen, Bd. I-II, hrsg. von Kováts Gábor. Quellenausgabe u. Kommentare von Szerző Katalin (p. IV-XXI), Editio Musica Budapest, 1990 (Z. 13401-13402).

Franz Liszt: Transkriptionen II: Symphonies de Beethoven Nos. 1-4, Editio Musica Budapest, 1992. ( Mező Imrével közösen a Beethoven-Liszt 1. szimfónia tudományos kritikai közreadása, 3-33.).

Franz Liszt: Transkriptionen III: Symphonies de Beethoven Nos. 5-7, Editio Musica Budapest, 1991. (Mező Imrével közösen a 6. szimfónia tudományos kritikai közreadása, 49-103).

Kiállítások Magyarországon és külföldön

„Haydn és az Esterházyak”.  A franciaországi Le Mans-ban rendezett 7 termes Haydn-kiállítás zenei-szakmai forgatókönyve, rendezése a Színháztörténeti Tár és Szilvássy Zoltánné marketingigazgató közreműködésével, 1991.

Katalógus: Haydn et les Esterházy. Exposition de la Bibliothèque Nationale Széchényi. Budapest / Hongrie / Abbaye de l'Épau / 15 Mai - 30 Juin 1991, 27 oldal.

„Erkel. 1810-1893”. Centenáriumi emlékkiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban 1993.  június 4-től 1993. október 30-ig. Zenei-szakmai forgatókönyv, vezetőszöveg, feliratok, rendezés.

Katalógus: Erkel. 1810-1893. A kiállítást rendezte és a katalógust írta-összeállította: Szerző Katalin. Budapest, 1993, 42 oldal.

„Symphonia hungarorum”. A Budapesti Történeti Múzeumban rendezett magyar zenetörténeti kiállítás társrendezője a Zenetudományi és Zenekritikai Társaság, illetve Kárpáti János főrendező partnereként, az egész anyag OSzK-s válogatásában, és közelebbről a reformkor és dualizmus anyagának forgatókönyv-írásában, rendezésében, 2001.

„Verdi és Magyarország”c. centenáriumi olasz-magyar zenetörténeti kiállítás művészeti vezetője, 2001.

„Aere perennius”. - OSZK bicentenáriumi zeneműtári kiállítás rendezése Kelemen Évával, Veöreös Enikő tártörténeti munkája nyomán, 2002.

„Esterházy II. Miklós zenei mecenatúrája”. Kiállítás társintézményekkel a franciaországi Compiėgne-ben, 2007. Zeneműtári forgatókönyv, feliratok, lektorálás, rendezés, stb. (A katalógus címleírását lásd a tanulmányoknál.)

Tíz kamarakiállítás az OSZK Zeneműtárának rendezvényeként forgatókönyvvel, vezetőszövegekkel, feliratokkal, bemutató előadásokkal:

„150 éve született Mihalovich Ödön (1842-1929)”, 1992. november.

„150 éves Erkel Himnusza”. Himnusztörténeti kiállítás, 1994. június–szeptember.

„Harang csendül, ének zendül”. Kiállítás a Zeneműtár karácsonyi vonatkozású zeneműveiből, 1994. december –1995. március.

„Magyar történelmi arcképek: Liszt-Mosonyi”, 1995. december–1996. március.

„200 éve született Mátray Gábor”, 1997. november–1998. március.

„Musica hungarica”. 75 éves a Zeneműtár, válogatás a tár ciméliáiból, 1999. május-december.

„An unknown copy of the Magic Flute”. Kiállítás a Varázsfuvola újabban felbukkanó 1796-os forrásáról a budapesti Zenetudományi Világkongresszus tiszteletétere, 2000. augusztus–október.

„A magyar hangrögzítés története”. Alkalmi kiállítás a Zeneműtár hangarchívumának japán kormányzati segéllyel felszerelt ünnepélyes stúdió felavatása tiszteletére, 2004. május 11-én.

„A herceg Esterházy-gyűjtemény ciméliái”. Alkalmi kiállítás 2005. december 2-án, Herceg Esterházy Antal fogadására.

Himnusztörténeti kiállítás az OSZK Ereklyetárában 2007 januárjában a Magyar Kultúra Napjára (Kelemen Éva és Illyés Boglárka közreműködésével).

…továbbá előadások, rádióműsorok, népszerű tudományos előadások, riportok, lektorálások, lemezismertetők, kiállítás-és hangverseny-előzetesek itthon és külföldön

(Szerk.: STE)

Függelék:

Válogatás Szőnyiné Szerző Katalin 2013-2019 között megjelent zenetudományi munkáiból

Eősze László élete és munkássága. - In: Élet és mű. Zenetudományi tanulmányok. Emlékkönyv / Eősze László tiszteletére. Szerk. Ittzés Mihály, EMB, 2013, Budapest, 11-15;

Uott: Eősze László zenetudományi munkásságának bibliográfiája. 16-30;

Beszélgetés Marton Évával. [Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című műve

Vigadóbeli ősbemutatójának 150. évfordulója alkalmából.] – In: Magyar Művészet, III. évf. 4. sz. 2015/4, 121-124;

Johann Sebastian Bach: Magnificat. [Magyar Rádió, Hét Zeneműve, 1972]. – In: Parlando, 2016/5; [A tanulmányhoz kapcsolódik Bach teljes művének koncert-filmfelvétele a Monteverdi Kórus előadásában, Kollár Éva vezényletével.] (pdf)

Johann Sebastian Bach: Orgelbüchlein. Zeneakadémiai tanulmány. – In: Parlando, 2019/2; [A hangzó részek René Saorgin és Wolfgang Zerer játékában.]

Appendix. / Johannes Brahms hungarica kottatára a Gesellschaft der Musikfreunde bécsi archívumában. Forráskatalógus. [Első megjelenés]

- In: Parlando, 2017/6;

Kommentár egy bécsi forráskatalógushoz. A szabadságharc emlékképei Brahms magyar kottatárában. [A tanulmány írójának MMA székfoglalója a Kecske utcai MMA székházban 2008. október végén.] – In: Parlando, 2018/3;

Magyar zenetudományi kútfő Johannes Brahms körében: Mátray Gábor (1797-1785). Tanulmány az 1802. november 25-én gróf Széchényi Ferenc által alapított Nemzeti Könyvtár tiszteletére. – In: Parlando, 2018/5, (pdf);

Egy milánói muzsikus Haydn-életrajza a napóleoni háborúk korából. Giuseppe Carpani: Haydn. – In: Parlando, 2017/3; Uaz angolul: Haydn Biography by a Milanese Musician from the / Time of the Napoleonic Wars. – In: Studia Musicologica 58/1, 2017, pp. 57-66;

„...a hol Orpheus dalai éneklik össze a köveket.” (Jókai Mór) Jeles napok a

Pesti Vigadó zenei múltjából. – 2015. február 12-én a 150 éves Pesti Vigadó ünnepére rendezett konferencián tartott előadás szerkesztett szövege. – In:

Parlando, 2017/1;

A ’honfihűség’ dala a Zenészeti Lapok (1860-1876) hasábjain. Egressy Béni: Szózat. Tanulmány. – In „Tiltva, tűrve, imádkozva, énekelve”. – Tanulmányok a Szózatról. Szerk. Szalisznyó Lilla, Budapest, 2017, reciti kiadó, 143-151;

Tizennyolc szemelvény a Zenészeti Lapok (1860-1876) és Erkel Ferenc kapcsolatának történetéből. Tanulmány. – In: Parlando, 2018/5 (pdf);