Elhunyt Foltin Jolán táncművész, koreográfus-rendező

(1943-2019)

 

 

 

Életének hetvenhetedik évében, 2019. október 27-én elhunyt Foltin Jolán koreográfus-rendező, táncpedagógus, a nemzet művésze. A Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas alkotó életművét a magyar népművészethez, folklórhoz való viszonya, mély ismerete és különleges megközelítése határozta meg. Csaknem hat évtizedes aktív tevékenysége rendkívüli a magyar néptánckultúra modernkori történetében: pedagógiai és módszertani munkája teremtette meg a műfaj szervezett utánpótlásának lehetőségét, országos, sokgenerációs hálózatát.

 

Műveiben emberi történeteket, kapcsolatokat, sokszor női sorsokat fogalmazott meg: korát megelőző bátorsággal beszélt nőként a nőkről; társas és társadalmi szerepeinkről, együttélésünk vélt, vagy valós szabályairól, a Kárpát-medence történelmének kiszolgáltatott emberéletekről. Anyanyelve a folklór volt, de ezt a nyelvet olyan személyes, alanyi beszédmóddal használta, hogy az műveiben költészetté vált. A Magyar Művelődési Intézet munkatársaként kollégáival ő alapította meg az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesületet. Módszertani kiadványait a mai napig használják óvodákban, iskolákban táncpedagógusok országszerte. Gyermekeknek készült színpadi művei egyedülállóak a magyar táncművészetben. Foltin Jolán volt az egyik kitalálója és szervezője az első budapesti táncháznak, hatása az utána jövő generációkra megkérdőjelezhetetlen.

Alkotói életének két fő színhelye és műhelye volt. A Novák Ferenc által alapított Bihari János Táncegyüttes, amelynek 1959-től tagja, majd tíz évig művészeti vezetője, haláláig mentora volt. A másik műhelye a Honvéd Táncszínház, ahol több évtizeden keresztül, annak megszűnéséig alkotta olyan jelentős műveit, mint az Asszonyok könyveHarangok, a LagziKi népei vagytokBartók útjainA tánczmester. Műveinek olyan jelentős írók nyújtottak alapanyagot, ihletet, mint Kiss Anna, Kormos István, Nagy László, Szilágyi Domokos, Szakonyi Károly, Dobozi Eszter, Balogh Robert. Életének utolsó évtizedében független alkotóként dolgozott, elsősorban tanítványaival: a Müpa és a Budapesti Tavaszi Fesztivál 2016-ban mutatta be Elmúlik / Táncdráma a kitelepítések idejéből és 2018-ban Feketetó című művét. Kiapadhatatlan alkotói tevékenységére jellemző, hogy 2014-ben, hetvenegy éves korában, a Magyar Táncművészek Szövetsége az évad legjobb alkotója díjjal tüntette ki.
 
Munkásságát 1984-ben Erkel Ferenc-díjjal ismerték el, 1988-ban Gyermekekért Díjat kapott. 1993-ban neki ítélték a Népművelésért Díjat és 1995-ben a Magyar Művészetért Alapítvány díját. 1995-ben Kossuth-díjat vehetett át három évtizedes eredményes koreográfiai munkásságáért, a gyermektáncmozgalom fellendítéséért, a gyermektáncoktatás metodikájának új alapokra helyezéséért. 2002-ben Lagzi című alkotásával elnyerte az Év Koreográfusa díjat. 2007-ben megkapta a Magyar Táncművészek Szövetsége életműdíját, 2009-ben Prima-díjat vett át. 2015-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozat kitüntetésben és a legmagasabb művészeti elismerésben, Nemzet Művésze díjban részesült.

(MMA)

 

Stoller Antal: „Barátomként és alkotótársamként síratom őt"


Stoller Antal Bánffy Miklós-díjas koreográfus, az MMA rendes tagja emlékezik: – Amikor 1965-ben „biharista" lettem azáltal, hogy a Novák Ferenc vezette Bihari János Táncegyüttes társulatába kerültem, akkor Foltin Jolán már ott jeleskedett. Kezdetben együtt táncoltunk és nagyjából ugyanakkor kezdtünk el koreográfiával foglalkozni. Ettől kezdve egészen haláláig kapcsolatban, baráti viszonyban voltunk.
1971-ben Foltin Jolánnal, Lelkes Lajossal, Novák Ferenccel és Korniss Péterrel közös gyűjtőúton vettünk részt Erdélyben. Miután hazajöttünk, újra találkoztunk édesanyámék lakásán és a széki hangfelvételeinket meghallgatva elhatároztuk, hogy a Budapesti Néptáncosok Klubja folytatásaként táncházat szervezünk Budapesten. Az első az akkori, Liszt Ferenc téri Könyvklubban került megrendezésre 1972-ben, együttműködve a Bartók, az Építők és a Vasas együttesek fiataljaival.
Foltin Jolán aztán sok nagyszerű koreográfiát csinált a Honvéd Táncegyüttesben, ahol ugyancsak közösen dolgozhattunk, mivel Novák Ferenc felkérésére szervezési és műszaki osztályvezető főmérnökként visszakanyarodtam eredeti szakmámhoz, de emellett részt vállaltam a művészeti munkában is. Műveiben mindig hangsúlyosan voltak jelen a női drámai sorsok, ezekhez olyan jelentős írók nyújtottak számára ihletet, mint Kiss Anna, Dobozi Eszter, Kormos István vagy Nagy László és mások.
Jolán nagyszerű táncpedagógus is volt. A nyolcvanas évektől megalapítottuk a Néptáncosok Szakmai Házát a Magyar Művelődési Intézetben, ahol Jolán is dolgozott és lényegében ő hozta létre az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesületet 1991-ben. Lelkes gyermektánc-oktatókkal, szakemberekkel vette körül magát, akiknek rengeteget adott át tudásából. Kitűnő gyermektánc-koreográfiáin generációk nőttek fel.
A 2000 óta működő Vitézi Ének Alapítvány kuratóriumának egyik tagjaként támogatott a kuratóriumi elnöki feladataim ellátásában. Sokat tett azért, hogy a Honvéd Táncegyüttes alkotói-előadói tevékenységének támogatását ellássuk, a létrehozott művészeti értékeket megőrizzük, archiváljuk, az együttes tagjainak szakmai továbbképzését biztosítsuk, valamint népművészeti nagyrendezvényeket szervezzünk, a kulturális, népművészeti értékeket felkutassuk és összegyűjtsük.
2005-ben mentem nyugdíjba a Honvéd Táncegyüttesből, de a mai napig visszajárok, mert az archívumot kezelem. Folyton ő jár az eszemben. Megrázott a halála, sajnos már hónapok óta tudtam, hogy nagyon beteg. Barátomként és alkotótársamként síratom őt. Némi vigaszt jelent az, hogy a „biharisták" fiatal tehetséges koreográfusai folytatják gondolatiságában a Foltin Jolán által teremtett táncművészete

 

Az emlékezések forrása: Meghalt Foltin Jolán táncművész, koreográfus-rendező ... (MMA)