A ZENEAKADÉMIA A VILÁG 47.
LEGJOBB ELŐADÓ-MŰVÉSZETI EGYETEME
A neves brit Quacquarelli Symonds
(QS) idei oktatási ranglistán kategóriájában az ötven legjobb között végzett a
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, ezen belül az intézményi hírnév szempontja
alapján a még előkelőbb 21. helyet szerezte meg.
Összesen öt tudományág negyvennyolc képzési területén listázza a cég a
világ egyetemeit, köztük az előadó-művészetben is. A
kelet-közép-európai régió művészeti egyetemei közül csak a Liszt Ferenc
Zeneművészeti Egyetem szerepel az első ötvenben.
Az uniós mezőnyt nézve a Zeneakadémia a 14.,
az intézményi hírnév szempontja alapján pedig a 8. helyen van.
A múlt évhez hasonlóan idén is tíz magyar egyetem szerepel a rangsorban, a
szakterületek szerinti legjobb ötvenbe a Zeneakadémia mellett csak egyetlen
hazai intézmény került be, és más magyar művészeti egyetem nem szerepel az
első százban sem.
A Zeneakadémia összesített 47. helyezettként olyan tekintélyes intézmények
szomszédságában szerepel az idei listán, mint a moszkvai Csajkovszkij
Konzervatórium (44.), a berlini (46.) és a hamburgi (48.) zeneművészeti
főiskola, valamint a londoni King’s College (42.), az intézményi hírnév
szempontja szerint rangsorolva pedig előbbieken kívül a bloomingtoni Indianai Egyetem (Indiana
University Bloomington) és az illinoisi Északnyugati Egyetem (Northwestern University) társaságában.
A QS nemzetközi szakterületi rangsorok készítői öt szempontot vesznek
figyelembe, ebből az egyik az intézmény hírneve, tekintélye a tudományos
szférában. Nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőnek számítanak
többek között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi
kutatásai, a Kodály Intézetben és a Liszt Múzeumban zajló tudományos
tevékenységek. (A QS-nél az egyetemek oktatói és kutatói minőségét 80 ezer
területi szakember megkérdezésével értékelték, az összpontszám
40%-a múlott az eredményen.)
Fotó: KKBK-OD-Pictures
A másik fontos szempont az intézményhez köthető tudományos munkák
idézési gyakorisága. A Zeneakadémia kutatási eredményeire számos hivatkozás
mutat például a Kodály-módszer folyamatos fejlesztése és a Liszt-kultusz
erősítése tekintetében. A QS listáin ezen eredményt 20%-kal súlyozták az összpontszámban.
A harmadik az, hogy mennyi diák jut egy oktatóra. Ebben a Zeneakadémia az
egyéni képzés sajátosságai folytán kiemelkedően jól teljesít, hiszen
egyetlen hallgatóval a legtöbbször két vagy még több tanár foglalkozik. Ez az
arány az intézmények besorolásakor az összpontszám
20%-át jelentette.
A negyedik a munkáltatók véleménye. A Zeneakadémia diplomásai közismerten
kelendők a zenei „munkaerőpiacon”. Az összpontszám
10%-át érte ez a jellemző, 40 ezer munkáltató megkérdezése alapján.)
Az ötödik és hatodik az intézmény nemzetközi nyitottsága, a külföldi
hallgatók és oktatók aránya, ami 5-5 százalékkal esik latba. E területen a
Zeneakadémia évtizedekre visszanyúló kiváló nemzetközi kapcsolatai, a külföldi
hallgatók nagy száma és a nemzetközi együttműködések játszhattak fontos
szerepet. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem külföldi hallgatóinak
aránya meghaladja a 20 százalékot.