Elhunyt Kristó László kürtművész,
a MH Budapest Helyőrség Zenekarának szólamvezetőJE

(1980-2020)

Kristó László

Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik szerették és ismerték, hogy Kristó László életének 40. évében 2020. április 25. napján elhunyt. Szerettünket a Farkasréti Temetőben 2020. július 17-én, 14:30 helyezték örök nyugalomra. A búcsúztató szertartáson - kollégái nevében is - Baczkó István őrnagy, a Magyar Honvédség Budapest Helyőrség Zenekarának karmestere az alábbi mondatokkal búcsúzott volt beosztottjától, zenész társától, barátjától:

„Tisztelt Gyászoló Család! Rokonok, hozzátartozók, barátok, ismerősök, volt katonatársak, bajtársak!

A család iránt érzett őszinte együttérzéssel, mély fájdalommal és megrendüléssel állunk drága halottunk, Kristó László főtörzsőrmester ravatalánál. Eljöttünk, hogy utolsó útjára kísérjük Őt, és örök nyugalomba helyezzük a szerető férjet, a drága édesapát, az áldozatkész, fáradtságot nem ismerő volt munkatársat, barátot. Ezzel kívánjuk kifejezni hűségünket, szeretetünket, emberi tiszteletünket, mindazt az érzést, amely e rövid, de tartalmas életben összekötött bennünket.

Április 25-én ért a szomorú hír mindannyiunkat, hogy Laci szíve utolsót dobbant. Élt 39 évet – olvashatjuk a feliraton. 39 esztendő emlékeire, sikereire és kudarcaira tett végzetes pontot egy alattomos betegség.

A gyászzene visszhangja még itt úszik a levegőben, megfoghatatlanul tolmácsol szavakba nem önthető érzelmeket, gondolatokat.

A gyász órája ez: az emlékezésé és a vigasztalásé. De hát mi nyújthat vigaszt e keserű órán?! Csupán a szokásos közhelyek merülnek fel bennünk: hogy ez a természet rendje, hogy a születést követi az élet, s az életet befejezi az elmúlás. Mindezt értelmünk felfogja, mégis rettenetesen nehéz ezt elviselni. Nagyon nehéz ebbe beletörődni, amikor ilyen fiatal szerető férjért és édesapáért szólnak a harangok. Tőle kell búcsúznunk, akivel együtt kacagtunk, akivel együtt szomorkodtunk, akivel együtt ébredtünk, akivel együtt értek ünnepek, hétköznapok, csillagos egek, napsütések és viharok. Ha tőle búcsúzunk, aki életünk részévé vált – nincs szó a fájdalomra. Ez a valódi gyász.

Távozása csak az ő számára tette könnyűvé a holnapot. Övéinek itt maradt a tegnap öröme, a ma fájdalma és a holnap reménysége. Az a remény, hogy emberi értékeinek és a vele közösen átélt szép élményeknek az emléke nem halványul el szívünkben. Drága halottunk is tovább él gyermekei vonásaiban, mozdulataiban, mosolyában. Bennük, akikre átörökítette egyénisége szép erényeit.

Tisztelt katonatársunk! Fiatalon, 39. évedben bekövetkezett halálod mélységesen megrendített bennünket. Tudtad, s mindannyian tudtuk, hogy súlyos betegséggel harcolsz, melynek megpróbáltatásait emberi méltósággal viselted. Ahogyan Te, úgy mi is végig bíztunk felgyógyulásodban. Ám végül nem így lett. Halálod egy dolgos, szorgalmas, becsülettel végzett életet zárt le.

Tisztelt Gyászolók! Most a végső és fájdalmas búcsú perceiben tisztelettel hajtunk fejet egy tevékeny és tartalmas - gondoktól és akadályoktól sem mentes - ám sajnálatosan rövid – mégis eredményes – életpálya előtt. Hisszük, hogy akit megtart a család, a barátok és tisztelők emléket őrző szeretete, az nem múlhat el nyomtalanul. A végső búcsú pillanata felidézi életének emlékeit, a munkában, a meghitt családi körben eltöltött időt, mely soha többé nem ismétlődik.

Laci 1980. szeptember 9-én született Budapesten. Zenei tehetsége már kisgyermekként megmutatkozott, így zenész szülei nyomdokain elindulva a kürtös pályát választotta. Az általános és középiskola elvégzését követően 2005-ben fejezte be tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kürt tanári szakán.

Diplomája megszerzése után a Budapest Helyőrség Zenekarában zenész altisztként kezdett el dolgozni, ahol egymásra talált életében a zene és a katonai hivatás. Tehetsége, szorgalma és példás emberi magatartása eredményeképpen 2009-ben már a zenekar szólamvezető zenésze.

Ugyan ebben az évben meg is nősült. Felesége: Nikolett, akit rajongásig szeretett, az önzetlen, örömökben és gondokban osztozó, igaz társat jelentette számára. Valódi harmóniában éltek együtt. Boldog évekkel és két gyönyörű gyermekkel ajándékozták meg egymást. Laci büszke volt gyermekeikre: Zsoltira és Esztire. Nekik az örökké gondoskodó édesapát, a játszótársat, a példaképet jelentette.

Tehetségének és szakmai felkészültségének köszönhetően a katonazenekari szolgálat mellett aktívan részt vett Budapest zenei életében, amit mi sem bizonyít jobban, hogy ma itt az ország legjobb kürtöseiből alakult kamaracsapat is búcsúztatja.

A Magyar Honvédség kötelékében töltött lelkiismeretes tevékenysége után számos dicséret és elismerés mellett 2016-ban megkapta az altiszti szolgálati jel 3. fokozatát.

Tisztelt egybegyűltek! E végső búcsú perceiben fájdalommal telve állunk Laci ravatala előtt, hogy mély tisztelettel elköszönjünk Tőle. Itt vannak szeretett családtagjai, az ő bánatuk a legnagyobb, hisz őket érte a legnagyobb veszteség.

Könnyes szemmel búcsúzik felesége: Niki, akire jóban és rosszban egyaránt számíthatott, és aki betegségében az utolsó percig mellette állt. Fájó szívvel búcsúznak imádott gyermekei: Zsolti és Eszti. Búcsúzik édesanyja: Magdi, kinek szívében kitöltetlen űrt hagyott szeretett gyermeke távozása. Mély fájdalommal búcsúzik húga: Kati, nagynénje: Annamária és sógora: Balázs. Búcsúznak rokonai, barátai, katona- és zenésztársai, ismerősei. Mindazok, akik ismerték, szerették és tisztelték Őt. Megrendülten búcsúzik tőle a Budapest Helyőrség Zenekara és Szolnok Helyőrség Zenekara. Tisztelettel búcsúzom én is a volt katonatársak, parancsnokaid, a Magyar Honvédség vitéz Szurmai Sándor Budapest Helyőrség Dandár, valamint a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység nevében.

Végezetül szeretnék köszönetet mondani. Köszönöm Lacinak azt a 14 éven át tartó szorgos, tevékeny munkát, melyet a Budapest Helyőrség Zenekaránál végzett! Köszönöm Családjának a segítő-támogató, biztos hátteret, mellyel ezt lehetővé tették számára! És köszönöm Istennek, hogy ismerhettem Kristó Lászlót!

Tisztelt Gyászolók! Most kísérjük utolsó útjára és hajtsunk fejet drága halottunk végső álma felett! Ő elment közülünk, gyászoljuk és fájlaljuk távozását.

Tisztelt főtörzsőrmester Úr! Az Isten áldjon! Nyugodj békében! Köszönöm a szolgálatot!”

Nagy Zsolt