SZIKLAVÁRI KÁROLY

 

Emléksorok Scholcz Péterről

(1941–2020)

 

Erdélyi Zenei Napok - Scholz Péter

Scholcz Péter

 

Hosszú betegség után, idén július 7-én elhunyt Scholcz Péter, egy különlegesen sokoldalú muzsikus: zenekari karmester és kóruskarnagy; gordonművész, aki hol zenekari nagybőgős Hollandiában – vagy épp a Budavári Mátyás Templomban –, hol jazz-együttesek tagja, de zenetudós, kultúraszervező és egyetemi tanár is. Fiatalon, a hatvanas évtized kezdetén, a hazai jazzjáték úttörői közé tartozott.

 

Zenetudósi munkásságának homlokterében Liszt Ferenc és Mosonyi Mihály életműve állt. Mosonyi-kutatásait még idehaza, a hatvanas években megkezdte. Egyszerűen irritálta, hogy van egy romantikus zeneszerzőnk, akit folyvást Liszttel és Erkellel együtt emlegetünk, ám akiről alig tudunk valamit, műveit elvétve játsszák – akinek munkásságára tehát mintegy rátelepedett az utókor közönye. Fáradhatatlan szorgalommal kutatta végig a különféle egyházi kottatárakat, és talált is szép számmal addig ismeretlen – vagy elveszettnek hitt – műveket, kéziratokat.

 

A felfedezés önmagában még csak fél öröm: teljessé akkor válik, ha meg is szólalnak nyilvánosan a föllelt újdonságok. Scholcz Péter lemezfelvételeket készített Mosonyi ránk maradt egyházzenei termésének legnagyobb részéből (hollandiai előzményeket követően három CD a Hungarotonnál). Egyik lemezét a szintén fölfedezést érdemlő Michael Haydn műveiből állította össze. S üdítő különlegességszámba megy az a Hungaroton CD-korong, amelyen Frid Géza zenetörténeti újítása: szövegtelen kóruskíséretes Zongoraversenye, valamint a szerző további opusai kaptak helyet Scholcz Péter vezényletével. Az Utrechti Egyetemen írt doktori disszertációjának témája Liszt Ferenc és Hollandia kapcsolata volt. Kórusával később hanglemezre vette Liszt Via crucisát és a komponista más darabjait is.

 

Bár a hatvanas évek közepe óta Hollandiában élt, rendszeresen vissza-visszatért Magyarországra. Hogy törekvéseit azután többnyire az oly jellegzetes közöny fogadja idehaza, különösen az utóbbi évtized előrehaladtával, és még állampolgárságért is hiába folyamodjék, ráadásul két ízben is (amelytől, mint innen szabadabb, jobb levegőre vágyó „disszidenst” megfosztották az államszocializmus idején). Gyéren csordogált számára a hivatalos elismerés is hazai földön. Holott épp elég sokat tett Liszt és Mosonyi zenéjéért – az utóbbi szerző munkásságának megismertetéséért –, szellemi örökségük ápolásáért: s általában véve a magyar kultúráért, itthon és külföldön egyaránt. „Hollandiában élek, és első pillanattól a mai napig majdnem mindennap magyar zenével foglalkozom. A magyar zene nekem hivatásom, ezt szeretném jobban csinálni: a magyar zenét Hollandiában népszerűsíteni, illetve tovább kutatni. Valamiféle földrajzi odábbélésről van szó, de itt vagyok mindig” – nyilatkozta itthon, 2002-ben. Az általa vezetett amsterdami Liszt Ferenc Kórus így hát nem csupán viselte nagy zeneszerzőnk nevét, hanem repertoárja élén is a magyar muzsika foglalt helyet.

 

A pályacsúcsra ért Scholcz Péter szakmai útját sajátos kettősség határozta meg. Odakint: a Holland Liszt Társaság elnöki posztja, majd örökös tiszteletbeli elnökség 2016-tól, a Társaság Liszt-kiadványának szerkesztési munkái, széles medrű kultúraszervezés – és még sorolhatnánk –, mindez elismertség által övezve. Idehaza: erőfeszítések és epizodikus sikerek – ám annál több közöny, elutasítás. Hány és hány, értékesnél értékesebb kezdeményezése tört ketté, hullott a semmibe az abszurd akadályként elé meredő hazai falakon! (Olykor ráadásul egynémely kultúrhatalmasság elterelő szándékú látszatérdeklődésével is kísérve, akinek állóvizeit, kispályás érdekszféráit éppen megzavarni látszott elgondolásaival: olyanokkal, mint mondjuk föllendíteni hajdani nagyjaink hazai kultuszát…) Azon régi vágású úriemberek közé tartozott, akik a kultúra ápolását még küldetésnek tekintették. S a Művészetek Palotája tanácsadójaként azon fáradozott, hogy az épület a magyar kultúra csarnoka legyen.

Scholcz Péter és Ittzés Mihály Széphalmon, 2015-ben

 

Személyes élményeim közül az atyai természetű barátságot említhetem első helyen. Bár Hollandiában professzori rangig vitte, nem a nálunk megszokott gőg, dölyf jellemezte Scholcz Péter fiatalabb pályatársaihoz való viszonyulását – ellenkezőleg: bárkivel szíves-örömest együttműködött, aki hasonló értékelvek mentén élt és dolgozott. Magam is sokat köszönhettem Neki – akár a Liszt-, akár a Mosonyi-kutatásra gondolok. Magánemberként ahhoz hasonló nyitottság, önzetlen barátságosság jellemezte, amilyen szakmai tekintetben is. Eszembe jut meghitt beszélgetéseink egyike során megosztott szép gondolata, hogy lényegében ugyanaz az eredendő melankólia (megkésettség-érzet) és férfierő vegyül egymással Mosonyi és Brahms muzsikájában is. Sőt: Mosonyi ebben kronologikusan megelőzte Brahmsot! Szép, klasszikus értelemben szép élmény volt Scholcz Péter társaságában lenni, példaként konferenciákon, akár Gyulán, akár Kolozsvárott – szeretett szülővárosában –, vagy épp „hűsítő felüdülésként” meghallgatni Visegrádon, egy izzó nyárestén, annak a jazz-társulásnak a játékát, amelyben saját elvei szerint „vitte” a nagybőgő szólamát (s így nem erőnek erejével a háromvonalas regiszterbe tornászva föl saját szólóit, mint annyian teszik, hiszen ez a hangszer nem arra való – fejtette ki fél évszázados pályafutásának pillanatnyi tanulságaként). És ha már szóba került a szépség: az ahhoz – és közelebbről is a nemes eleganciához – való vonzódás hatotta át Scholcz Péter egész lényét. Hangzó bizonyság rá sok-sok további zenemű mellett Mosonyi Ave Mariájának Általa vezényelt, s oly csodásan átszellemült felvétele, amelyet ha csak egyszer meghallgattunk, bizonyára nem felejtünk már el egy életen át a felvétel a YouTube csatornán: https://youtu.be/qc-gsgWVnbo).

 

Tervekkel gazdagon távozott el az idei év közepén. Utolsó nagyszabású munkája hiánypótló könyv, egy „Mosonyi Mihály útja képekben és dokumentumokban” típusú kiadvány lett volna, napjaink igényeinek megfelelő tartalommal és küllemmel felvértezve – minthogy ilyen sajnos nem létezik a zeneszerző élet- és pályatörténetére vonatkozóan. Félbemaradt. Mi lesz a sorsa? Idén áprilisban, a járványhelyzet miatt elmaradt Budapesti Tavaszi Fesztiválon, házigazdája lett volna egy izgalmas koncertnek, szintén Mosonyi-kompozíciókból összeállítva. S mily megdöbbentő és megható, hogy épp 2020-ban, abban az esztendőben hunyt el, amelyre a szeretve tisztelt szellemi Mester, Mosonyi halálának kerek (150.) évfordulója esik!

 

Néhány további Mosonyi-mű/tétel felvétele a YouTube csatornán Scholcz Péter vezényletével:

https://youtu.be/4855ObIkzeQ (5:02)

Mosonyi Mihály: F-dúr mise-Pater noster

Liszt Ferenc Kórus (Amszterdam), vezényel Scholcz Péter

· ℗ 1999 HUNGAROTON Released on: 1999-12-09

 

https://youtu.be/7TEvipFAupg (7:05)

Mosonyi Mihály: F-dúr mise-Kyrie

Liszt Ferenc Kórus (Amszterdam), vezényel Scholcz Péter

· ℗ 1999 HUNGAROTON Released on: 1999-12-09

 

https://youtu.be/XRpu9H_EcyE?list=TLPQMjYwODIwMjBfzgSQrLD7MA (4:02)

Mosonyi Mihály: 4. (A-dúr) mise – Jubilate Deo (graduale)

Liszt Ferenc Kórus (Amszterdam), vezényel Scholcz Péter

2001 HUNGAROTON RRECORDS LTD.

 

https://youtu.be/sY-rRWuVIyQ (22:03)

 

MosonyiMihály: Zongoraverseny

Kassai István (zongora, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Scholcz Péter

Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Nagyterme, 2001 X. 1.

A felvétel rendezője: Petrovics Eszter