DUKAY BARNABÁS 70
Monódia
tenor hangra*
Spiritus ubi vult spirat et vocem eius audis
sed non scis unde veniat et quo vadat;
sic est omnis qui
natus est ex Spiritu
„A szél arra fúj, amerre akar; hallod a
zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hova megy: így van mindenki, aki a
Lélektől született.”
(János evangéliuma 3:8)
Gulyás Dénes és Dukay Barnabás
Milyen lassan
tudod elénekelni? – kérdezte.
Nagyon –
válaszoltam.
Lehet még annál
is lassabban? – kérdezte. Ameddig levegőm van, és egyben tudom tartani
a dallamot, mondanivalót – válaszoltam.
Végig olyan
pianissimo legyen, és gyémánt tiszta, amit enged a torkod – mondta. És ugye
tudsz egyenes hangot énekelni, vibrátó nélküli hangot?
– kérdezte.
Persze, hogy
tudok – mondtam és nekilódultam a Monódiának még
egyszer és még tízszer.
Dénes, most
próbáljuk még lassabban. Vegyél levegőt, látod itt, – és rámutatott a
kottában a jelre.
Barnabás, de itt
ez egy szó, válasszam el és vegyek levegőt szó közben? – kérdeztem.
Igen, nyugodtan,
s ne gyorsan vedd a levegőt, de oldd meg, hogy mégis egyben érezzem – mondta.
Még egy kicsit lassabban
– kérte a tizenötödik próbálkozás után. Ez
a darab templomi zene, oda való, ahol játszhatsz a visszhanggal. Ezért kell
nagyon, de nagyon lassan énekelni. Hogy éljen még a visszhang által az egyik
hang, miközben a másodikat éppen intonálod és összezúgjon a kettő, s még
éljenek a visszhangok, amikor a harmadikat, ötödiket énekeled. Persze, hogy az
első, már elenyészett, de ott szól még a többi, és jönnek a
következők, s egymás után fonódnak és buggyannak ki a harmóniák. Így aztán
nyugodtan vehetsz levegőt szó közben, így az egész mű szinte egy
hang, mégis sok. It, itt ez a G hang idegen, nem illik a hangsorba. Viszont
rendkívül fontos, mert ez a szó a G hang fölött, mást akar, mint a többi.
Szóval valami történjen vele. Ne hangosabb legyen, ne vibrátóval
teli, csak fontos és érezzem, hogy ez más hang, mint a többi volt. Időtlensége,
időn túlisága van ennek, a metrumot se figyeld, elég, ha tudod mit mond az ütem, engedd, hogy csak történjen,
megtörténjen a dolog. És nagyon halkan, nagyon lassan. Hiszen ez a fajta
szabadság a romantikára, az olasz verista operákra
illik, sőt elvárás is az előadóval szemben – ébredek rá hirtelen s
egyszerre megvilágosodok.
Rájövök,
hogyan lehet szabad ez az éteri zene úgy, hogy mégse emlékeztessen a verizmusra,
ami jellemzően és kedvesen, de mégiscsak az élet velejét marcangoló,
hovatovább profán zenei beszédmód, mellyel szemben elnézők vagyunk, hiszen
micsoda öröm Caniót énekelni, s valljuk be hallgatni
is.
Most,
hogy ezt a mondatot leírtam, össze is rezzentem kissé, attól tartva, hogy az
érzelmi, sokszor érzéki hullámokat dagasztó, de a magasrendű szellemmel s
annak szakralitásával, finoman szólva is spórolósan bánó verista
operák kedvelőitől kapok a fejemre. Pedig én is szeretem azokat,
énekeltem is sokat belőlük, Caniót is. Hamvas
Béla ír erről a fajta zenéről az Öt meg nem tartott előadás a művészetről című írásában.
Előszedtem
tehát minden tudásomat a légzéstechnikáról, egyetemi mestereim mesterkedéseire
emlékezve. Mindjárt az első hangok, az első szó „spiritus”,
aztán sok sziszegő, amivel, ha nem bánunk ügyesen, mondhatnám trükkösen,
bizony gyorsan fogy a levegőnk. De hogy is van, hogy is volt csak, amikor
néhányszor már sikerült? Hány éve is? Igaz más darabban, de akkor is meg
kellett küzdenem az oxigénhiánnyal. Dukay darabjában
ráadásul könnyebben megy, mert pianissimo és lassú, tehát időt is ad a
megoldásra. Igen, megvan emlékszem, hogy a sziszegőknél, ahol csak
lehetséges volt, nem a tüdőmből használtam a levegőt, hanem
számból. A nyelvem és szájpadlásom között lévő levegőt préseltem át a
fölső fogsorom és a nyelvem hegye között, míg a tüdőmből egy
gyűszűnyit sem pazaroltam.
No,
ugorjunk csak neki. És még ötször, tízszer, s a koncertig otthon, még százszor.
Már nem emlékszem, hogy elégedett voltam-e az aznapi magammal. A munkával igen.
Jött velem a próbára. A következő koncertemen, Schumann és H. Wolf dalokat
énekeltem és Liszt dalok mellé, a Monódiát. Persze
meghallgatta a próbát.
Van
a tanulásnak, tanításnak egy bizonyos szintje, módja, szisztémája? Igen
biztosan! Amikor nem tanulsz, vagy nem veszed észre, hogy tanulsz, hanem egyszerre
csak tudsz valamit, amit eddig nem. Anélkül, hogy tanulnál, s amit rendesen a
tanulás, vagy tanítás szó és a vele járó gyakorlat ébreszt benned, nem
tapasztalod. Egyszerűen csak együtt vagy valakivel, s a tudás megszületik.
Szándék nélkül, egyszerűen csak van és lesz s onnan már örök használatra a
tiéd. Mi több, át is adhatod, ha tudod.
A
zenéje is ilyen. Nem csak a Monódia tenor hangra,
hanem a zongora darabjai és más művei is. Végtelenül letisztult,
ráébresztő, megvilágosító, a leglényegesebb lényegre egyértelműen tapintó,
belemagyarázásra módot nem adó, széles ösvényen lépdelő, áttetsző, s
amit a fátyol másik oldalán látsz és érzel, úgy változtat meg, hogy örülsz a
változásnak, mert jobbnak ismered meg magad általa, kérlelhetetlenül igaz zene,
igaz művészet, igaz szellem.
Monódia tenor hangra. Két A/4-es oldalnyi zene egyetlen szál hangra, minden kíséret
nélkül. Mint egy gyertyaláng, mely meg sem mozdul, –
kivéve a G hangot, ahol mintha kicsit karcsúsodna, aztán kicsit hízna, nem
libbenne, de mintha oldalra nézne rád, s megkérdezné, hogy tudod-e miért a G
hangra mozdultam meg – csak picit mozdul, de
János evangéliumából ad. Sokat.
Gulyás Dénes
*
Dukay Barnabás: Monódia tenor hangra János evangéliumának szövegére
Dukay Barnabás
(Szőny, 1950. július 25.)
zeneszerző, pedagógus,
egyetemi tanár
Középiskolai éveit a győri Tinódi Lantos Sebestyén
Zeneművészeti Szakközépiskolában járta ki. 1969-1974 között a Liszt Ferenc
Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt Sugár Rezső tanítványaként; 1976-ban diplomázott.
1970-től 20 évig az Új Zenei Stúdió tagja volt. 1974-1991 között a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium pedagógusa
volt. 1980 óta tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.
1991-1995 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti
Tanárképző Intézetének tanára volt. 1994-től a Magyar
Zeneszerzők Egyesületének tagja. 1995 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti
Egyetem zeneelmélet tanára.
Főbb
műveiből:
·
Láthatatlan tűz a téli éjszakában (1990)
·
Az új fuvola (1992)
·
A születés titkai (1999)
·
A mélység színén (2001)
·
Hallomások (2010)
·
A kő lobogó lángja
·
Láttam Uramat a szívem szemével
·
A lenyugvó Naphoz
·
A változó Holdhoz
·
A rejtőző Földhöz
·
Kiszáradt kút a nedves holdfényben
·
Elhagyott ösvény a ködös messzeség felé
·
Rondino, amely a szívhez szól
·
Porszem és vízcsepp a liliom szirmán
·
Szimfóniák az éjféli Naphoz
Anima Moments 24: Dukay Barnabás:
Fölizzás a tüzekben - Incandescene in the fires
Nonet (16:09)
Anima
Musicae Kamarazenekar, művészeti vezető: G.
Horváth László
Zenei rendező: Deák András
Óbudai Társaskör (2011.11.2.)
Dukay Barnabás: A Pantokrátor
Szentjei Körében - Anima ... (3:01)
Dukay
Barnabás (1950- ): A Pantokrátor Szentjei Körében -
részlet egy angyalkoncertből - hangszeres motetta vonós
kamarazenekarra (2016)
"Für Anima" concert recording
Nádor Terem – Budapest (2016.02.05.)
Klukon Edit és Ránki Dezső koncertje (2:02:18)
Klukon
Edit és Ránki Dezső kétzongorás estje Liszt
Ferenc és Dukay Barnabás műveiből
Dukay Barnabás: …, aki saját csöndjében megpihen hangköltemény – két
zongorára
J. S. Bach-Dukay B.: …A Szent Lélek eljövetele hangszeres motetták – két zongorára
1. egyszerűvé lenni 2. boldoggá válni
Dukay Barnabás: Oroszlános
kút a növekvő Holdnál – a vörös hangköltemény – két zongorára
Liszt: Dante-szimfónia Eine Symphonie zu Dante’s Divina
Commedia a szerző kétzongorás átiratában 1. Inferno
2. Purgatorio – Magnificat
(Budapest, 2016. szeptember 29.)
Dukay: The Sun is but a morning star
(Fülöp Ránki) (5:15)
(A nap
csak egy reggeli csillag)
Liszt
Ferenc Zeneművészeti Egyetem Nagyterme, Ránki Fülőp diplomakoncertje
(Budapest,
2018. 04.30.)
Könyveiből:
·
Dukay Barnabás
- Ábrahám Márta: Részletek az örökkévalóságból
(könyv): Az idő és a jellem tisztulása, a szeretet kiteljesedése,
együttműködés az Égi Akarattal Johann Sebastian Bach hegedű-Ciaccona-jában. ISBN 978-963-12-8720-2
·
Ábrahám Márta és Dukay Barnabás: RÉSZLETEK AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁGBÓL (1:02:15)
Andante - 0:30, Beszédek - 7:28, Ciaccona - 43:30...
Dukay Barnabás és Ábrahám Márta évekig tartó kutatás, elemzés
után egy CD mellékletes, igényes megjelenésű könyvben mutatják be, milyen
eredményre jutottak, hogyan kerültek egyre közelebb a Bach által megteremtett
örökkévalósághoz - a hegedűre írt d-moll szólószonáta Ciaccona
tételében. Csak ennyi, de ez a MINDEN!
· Angolul: Dukay Barnabás - Ábrahám Márta: Excerpts from Eternity
: The Purification of Time and Character, the Fulfilment of Love, Cooperation with the Celestial Will in Johann Sebastian Bach's Ciaccona for Violin. Budapest: BioBach-Music Book and Music Publishing L.P., cop. 2017. ISBN 978-963-12-8865-0Díjaiból:
·
a Soros-alapítvány díja (1997, 2003)
·
Erkel Ferenc-díj (2000)
·
Bartók-Pásztory-díj (2007)
·
Érdemes művész (2019)