ELHUNYT KOVÁCS KATALIN

 

A VERESEGYHÁZI FABRICIUS JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉNEK-ZENETANÁRA, KARNAGY

(1955-2020)

 

 

In memoriam Kovács Katalin. Ismét gyászol a város, meghalt Kovács Katalin ének-zene tanár. A búcsú leírhatatlanul fájó, de vigasztaljon minket az a tudat, hogy velünk élt, nekünk és értünk dolgozott. Életét nem lehet pár leírt gondolattal összefoglalni. Emléket állítani és emlékezni rá, talán igen.

 

Kedves Kati! Több mint 30 éven keresztül dolgozhattam Veled, csodálhattam tudásod, tehetséged, munkabírásod. Nem találkoztam olyan emberrel, aki hozzád hasonlítható magas szinten művelte és ápolta egyik legnagyobb kincsünket, a Kodály-féle ének-zene tanítást. Munkádat az alázat, a szakmai felkészültség, a kreativitás, az igényesség és az élménynyújtás jellemezte.

 

Szigorú, emberséges, jó tanár voltál, akit szerettek a gyerekek. Nem csak hivatásodnak, életed legnagyobb ajándékának nevezted a munkádat. Sohasem felejtem el az alsós zeneisek arcát, milyen nagy örömmel rohantak karénekre a díszterembe, milyen boldogok voltak egy-egy sikeres szereplés után. Alig várták az óráidat, folyton énekeltek, furulyáztak. Igazán vigasztalhatatlanok voltak, ha nagy ritkán elmaradt az óra. Az általad nyújtott élmények hatására egyéniségük és lelkük is egyre gazdagabb lett.

 

Pályafutásod alatt több ezer gyerek életének lett fontos része a zene. Sokan felnőtt fejjel is énekelnek, muzsikálnak, részt vesznek a város zenei életében. Több tanítványod választotta hivatásának a zenét, a tanítást. Mindent elkövettél, hogy zeneértő, kulturált közönséget nevelj. Minden évben megszervezted a gyerekek látogatását a Nemzeti Filharmónia előadásaira, ahová állandó bérletük volt. Nagyon sokat jártatok Budapestre, operába. Emlékezetesek maradtak iskolai műsoraid, az évente megrendezett Betlehemes játékok, a meghitt örömzenét bemutató karácsonyi hangversenyeid, ami egész városunknak nyújtott maradandó élményt és gyönyörű hagyományt teremtett. Rengeteg versenyre vitted tanulóinkat. A megyei népdaléneklési versenyeken, az „Éneklő Ifjúság” minősítőin rendszeresen nagy sikerrel szerepeltetek. Felléptetek a Szent István Bazilikában, több nagykövetségen, Szlovákiában, Erdélyben. Rádiófelvételt készítettetek, CD-tek jelent meg. Híre volt környékünkön az iskola, a város zenei életének. Mindig nagyon büszkék voltunk rátok. A klasszikus pedagógus megtestesítője, településünk meghatározó egyénisége voltál. Tanítottál a helyi zeneiskolában, rendszeresen szerepeltetek városi ünnepélyeken. Megszervezted a pedagógus énekkart, amely emlékezetes fellépéseivel szerzett örömöt itthon és külföldön a zeneszeretőknek.

 

Kedves Kati! Ez nemcsak a búcsú, hanem a köszönet pillanata is. Hálás szívvel gondolok Rád, mint szülő, könnyes szemmel emlékezek Rád, mint nagyszerű kollégára. Köszönöm a számtalan értéket és zenei élményt, amit Tőled kaptam. Emléked örökké bennem, bennünk él.

 

Nyugodj békében!

 

Szilvási Sándor