FARAGÓ LAURA*

 

SEGESDI GYÖRGY PÁVA-SZOBRA

 

 

Segesdi György „Páva-szobra” Faragó Laura 2015-ben megjelent nagysikerű könyvének borítóján (Napkút Kiadó, 2015)

A XX. század viharos történelmében – amelynek az első felét az „élő krónikából”, azaz szüleim vallomásaiból ismerem, másodiok felét pedig magam is átéltem – van számomra egy nevezetes pillanat. Ez életem egyik kikristályosodási pontja, nyugvópont, amikor „még a Nap is megállt az égen, és gyönyörködött”: az 1969-1970-es „Repülj páva” népdalverseny. Ennek az első népdalversenynek – amelyet a Magyar Rádió és Televízió „felszabadulási népdalverseny” néven országos versenyként szervezett, s amely egy évig zajlott a televíziónézők nyilvánossága előtt –, 1970. április 4.-én volt a gálaestje. Veres Péter a népdalverseny döntőjén egy görög bölcset idézett: „Adj egy szilárd pontot, és kifordítom sarkaiból a világot.” Számára ez a pont a Föld volt, amelyen élünk. A verseny egyik szereplőjeként én is mélyen átéreztem szavait, s a magam számára ezt így fogalmaztam meg: az én szilárd pontom a végtelenből jövő zengő anyanyelvünk, amelyet énekelhetünk!

 

Faragó Laura a „Röpülj páva” c. TV népdalverseny 1970-es döntőjében

 

A verseny „nagydíja egy gyönyörűséges, ezüstlemezekből hegesztett, kiterített tollú páva volt, a kitűnő – ez idő tájt már Munkácsy-díjas – Segesdi György** szobrászművész alkotása. Ez a remekmű – amely akkor nemcsak az első magyar népdalversenynek volt a szimbólum, hanem egy egész nép összetartozásának is! – pontosan harminc éve van tulajdonomban. A pávát, a népdalverseny nagydíját, fordulóról fordulóra „beharangozták” a verseny műsorközlői, csak éppen soha senki nem látta – egészen a díjkiosztásig! Akkor ünnepélyesen, a televízió nyilvánossága előtt „leleplezték”, s végre az egész ország megismerhette a szobrot. De csak pár percig gyönyörködhettek benne az emberek, mert a díjkiosztás után egy húszesztendős szegedi főiskolás lány – édesapja segítségével, mivel a szobornak a súlya is tetemes volt – hazavitte Pécelre, akkori otthonába.

Ez a diáklány én voltam.

Furcsa módon a sors különös kegyeltjének nem akkor éreztem magam – talán föl sem fogtam, hogy milyen szerencse ért, hiszen húszévesen az ember sokkal inkább előre tekint, a jövő feladataira koncentrál –, hanem most, harminc esztendő elteltével. Most érzem igazán ajándéknak ezt a gyönyörű remeket, a „pávát”!

 

2 farago lauraYouTube (5:25)

Az MTV felvétele az 1970-es „Röpülj páva” versenyt idézi. Faragó Laura énekét Vass Lajos vezeti be.

A verseny után rengeteg levelet kaptam az ország különböző részeiből, hogy küldjek fényképet róla. Akkor sajnos nem volt lehetőségem erre, hiszen a szülői házban tíz testvéremmel együtt éltem és tanultam. Mindannyian diplomát szereztünk, ez volt a mi „hozományunk”, ahogy drága szüleink mondogatták!

A televíziónézők azóta sem felejtették el a szobrocskát, hiszen még ma is gyakran megszólítanak: És mi lett a pávával? – Otthon gyönyörködöm benne!

Most a páváról talán sokunknak eszébe jut majd a magyart népdal, ami megihlette Ady Endrét is: „Fölszállott a páva, vármegye házára / Sok szegény legénynek szabadulására.” De emlékeztessen ez a szobrocska a XX. század két nagy zeneszerzőjének, Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak a magyar népdal megmentéséért való közös erőfeszítésére! A népdal nemcsak az ő munkásságuk alapja, de az egész magyarság megmaradásának záloga is, hiszen, ahogy a népdalverseny döntőjének meghívóján álló Kodály-intézet mondja: „Hisszük, hogy minden nép megél addig, míg van mit mondania embertársainak.”

 

A CD-ről az alább felsorolt 34 dal közül a kék színnel jelzett szövegekre klikkelve négy dal hallható Faragó Laura előadásában:

Faragó Laura | Faragóm Laura: Szülőföldem – zengő anyanyelvem
Faragó Laura

CD ...

Szülőföldem – zengő anyanyelvem CD-melléklete

1.    Elindult Mária (Pest-megye): LÁZÁR ERVIN népdala

2.    Regösének (Dunántúl): ÁGH ISTVÁN népdala

3.    Örvendezzél, Betlehembe menjél (Moldva): BEKE GYÖRGY népdala

4.    Apámért s anyámért (Erdély): BELLA ISTVÁN népdala

5.    A kertmegi kert alatt (Békés): CSUKÁS ISTVÁN népdala

6.    Ablakomba, ablakomba (Alföld): BALLA D. KÁROLY népdala

7.    De szeretnék az égen (Erdély): LÁSZLÓFFY ALADÁR népdala

8.    Megszólalt már a faluban (Alföld): LATOR LÁSZLÓ népdala

9.    A csitári hegyek alatt (Felvidék): MAKKAI ÁDÁM népdala

10.  Szivárvány havasán (Erdély): TORNAI JÓZSEF népdala

11.  Nekünk a legszebbik estét (Bukovina): TAMÁS MENYHÉRT népdala

12.  Túl a Tiszán learatták (Alföld): SZÖLLŐSI ZOLTÁN népdala

13.  Az anyai átok – népballada (Kárpátalja): VÁRI FÁBIÁN LÁSZLÓ népdala

14.  Bagolyasszonyka – népballada (Dunántúl): KISS ANNA népdala

15.  Hej, halászok, halászok (Dunántúl): TÓTH JUDIT népdala

16.  Édesanyám rózsafája (Erdély): PINTÉR LAJOS népdala

17.  Magyar hazánk, te jó Anya (gregorián): TÓTH BÁLINT dala

18.  Este jött a parancsolat (Erdély): NAGY GÁSPÁR népdala

19.  Látod édesanyám (Alföld): ORAVECZ IMRE népdala

20.  Felszállott a páva (Dunántúl): CZIGÁNY GYÖRGY népdala

21.  Sűrű sötét felhők vándorolnak (Alföld): KISS BENEDEK népdala

22.  Kicsi madár, jaj de fönn jársz (Erdély): MÉSZÖLY DEZSŐ népdala

23.  Sose nyílik ki a rózsa: GYURKOVICS TIBOR népdal-parafrázisa

24.  Megöltek egy legényt – betyárballada: AMBRUS LAJOS népdala

25.  Este van már, este van (Bukovina): KALÁSZ MÁRTON népdala

26.  Erdők, völgyek, szűk ligetek (Dunántúl): SZEPESI ATTILA népdala

             27. Ősz az idő (Dunántúl): SZAKOLCZAY LAJOS népdala
             28. Körösfői kertek alatt (Erdély): MEZEY KATALIN és OLÁH JÁNOS népdala

             29. Esik az eső, ázik a heveder (Kossuth-nóta): DÖBRENTEI KORNÉL népdala

              
30. Mikor guláslegény voltam (Dunántúl): CUKOR GYÖRGY népdala

             
31. Csillagom, révészem (Felvidék): JÓKAI ANNA népdala

             
32. Szól a kakas már – virágének: MEZEI ANDRÁS népdala

             
33. Szabó Kata balladája (Felvidék): GÁL SÁNDOR népdala

             
34. Kiszáradt a tóbul (Hortobágy): BUDA FERENC népdala

             
35. Szék városi öreg templom (Erdély): KÁNYÁDI SÁNDOR népdala

             
36. Nem arról hajnallik (Erdély): CSOÓRI SÁNDOR népdala

 

 

*Faragó Laura (Pécel1949augusztus 9.Kossuth- és Magyar Örökség díjas magyar énekművész, népdalénekes

**Segesdi György (Budapest1931július 17.Munkácsy Mihály-díjas szobrász, érdemes- és kiváló művész.

--

(Faragó Laura visszaemlékezése megjelent „A XX-század ujjlenyomata” c. könyvben, melynek ötlet adója, válogatója és előszó írója Gerő András volt. VÁROSHÁZA, Budapest, 2001)