ELHUNYT BALASSA SÁNDOR
ZENESZERZŐ,
a Zeneakadémia egykori oktatója
(1935-2021)
Balassa
Sándor (lfze.hu)
Balassa Sándor első intenzív zenei tanulmányait a budapesti Bartók
Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte karvezető
előkészítő szakos hallgatóként, majd 1960-tól 1965-ig Szervánszky Endre zeneszerzés növendéke volt a
Zeneakadémián.
Már zeneakadémiai hallgatóként a Magyar Rádió alkalmazásába lépett, ahol
mintegy két évtizeden át zenei rendező volt. 1981 és 1995 között a
Zeneakadémián hangszerelést tanított a zeneszerző növendékeknek.
Első zeneszerzői sikerét 1969-es Rekviem Kassák Lajosért című
művével érte el, majd ezt követően operáival (Az ajtón kívül, A harmadik bolygó, Karl és Anna)
hívta fel magára a figyelmet. Zeneszerzői alkotásai a zenekari,
kamarazenei és vokális területeken hasonló jelentőségű
eredményekről tanúskodnak: számos művét komoly külföldi elismerés
fogadta, sőt gyakran megtisztelő megrendelések eredményeként
készültek kompozíciói. Tabulae című,
kamaraegyüttesre készült művét az ORF felkérésére írta, zenekari darabjai
közül a Glarusi éneket a Koussevitzky Alapítvány, a Hívások és kiáltásokat
a Boston Symphony Orchestra,
az Egy álmodozó naplóját a E. S. Coolidge Alapítvány, a Három fantáziát pedig a
BBC Philharmonic Orchestra,
Manchester megrendelésének köszönhetően komponálta.
Zeneszerzői munkásságának elismerését számos kitüntetése jelzi:
1972-ben Erkel Ferenc-díjat, 1978-ban Érdemes Művész kitüntetést, 1983-ban
Kossuth-díjat, 1988-ban és 1998-ban Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjat, 1989-ben
a Kiváló Művész kitüntetést, 2012-ben a Magyar Érdemrend középkeresztjét
vehette át, 2014-ben a Nemzet Művésze kitüntető címet adományozták
neki.
„Balassa tanár úr meghatározó alakja volt a
Zeneakadémiának és a magyar zenei életnek: kitörölhetetlen fejezete a 20.
századi magyar zeneszerzés történetének. Mélyről indult, apja cipészmester
volt, a harmincas-negyvenes évek történelmi kacskaringói és kataklizmái nem múltak
el nyomtalanul a család felett, a fiatal Balassa Sándor géplakatosnak tanult és
szakmunkásként indult a pályán. A benne rejlő zenei tehetség azonban
minden történelmi körülmény ellenére utat tört magának: káprázatos tempóban
hozta be a lemaradását, s 1960-tól már a Zeneakadémián tanult Szervánszky Endre osztályában. Bemutatói az 1969-es
Kassák-kantátától kezdve kivétel nélkül jelentős események voltak, komoly
külföldi megrendeléseket kapott Amerikából, Angliából és más országokból, díjak
sorát nyerte el, komponált operákat, kamarazenét, kórusműveket,
concertókat – gyakorlatilag nincs olyan műfaj, amelyben ne tette volna le
a névjegyét. Zenei stílusa a hatvanas évek modernizmusát követően
jelentős változáson ment keresztül: a klasszikus tradíció és a magyar népi
hagyomány zenei elemeiből gyúrta össze az utolsó, több mint három
évtizedes korszak zenei stílusát. »Az újdonságot nem handabandázva, inkább a
befelé vezető úton keresem« – nyilatkozta egy
interjúban. Nem lehet néhány szóban megfogalmazni, hogy mi mindent adott a
világnak: a magyar és a nemzetközi zenei életnek, a zenetörténetnek, a
növendékeinek, az alma materének. 1996-ban ő alapította a Zeneakadémia
Alapítványát, amely számos fiatal pályakezdésében nyújtott önzetlen segítséget.
Megfellebbezhetetlen zenei tudása, derűs bölcsessége, önazonossága és
önzetlensége egyedülálló alakjává tette a 20. század végi, 21. századi magyar
kultúrának. Több ízben is volt szerencsém részt venni Balassa-bemutatókban, és
soha nem fogom elfelejteni azt a szeretetteljes gondosságot, ahogyan
művinek premierjeit előkészítette: határozott elképzelésekkel, de a
zenészek iránti maximális tisztelettel. »Bizonyos az is – írta egy alkalommal
–, hogy a művészet: szolgálat. Szent szolgálat, melyet a közösség felemeléséért,
az igazság mindenkori leplezetlen kimondásáért vállalunk. A művész minden
körülmények között köteles megőrizni katarzist teremtő mágikus erejét«. Művészi credóját, és a műveket,
amelyekben az testet öltött, kötelességünk őrizni, és átadni a fiatalabb
nemzedéknek, ahogy ő is tette. Megpróbálunk méltóvá válni hozzá. Drága
Tanár úr! Rettenetesen fog hiányozni! Köszönünk mindent!”
(Dr. Vigh Andrea rektor)
„A magyar művészet, a magyar zeneművészet
felvirágoztatásának szentelte pályájának nagy részét. Szervánszky
Endre növendékeként a 60-70-es évek európai avantgardjának
fősordrába kerülve megírta a Requiem Kassák Lajosért című
művét, ami a 20. századi magyar zeneszerzés egyik mérföldköve. Később
elhagyva ezt a zenei hangot, a magyar népzene, a magyar zene felé fordult.
Tanárként szívesen emlékszünk éleslátására, találóan szellemes hasonlataira,
metsző humorára. Már elsőéves hallgatóként is kollégának szólított
bennünket, de ezt nem humornak szánta. Nagy türelemmel és szakértelemmel
magyarázta a hangszereléstant, zenekari
tapasztalatait bőkezűen osztotta meg velünk, kezdőkkel. A magyar
zene, szeretett alma matere, a budapesti Zeneakadémia patrónusa volt, amiért
nem tudunk eléggé hálásak lenni.”
(Fekete Gyula rektorhelyettes, a Zeneakadémia Zeneszerzés Tanszékének vezetője)
Balassa Sándort a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem saját halottjának
tekinti.
Balassa
Sándor YouTube-n található felvételeiből:
Dal a Sümegvár utcából - portréfilm Balassa Sándor zeneszerzőről (52:07)
Magyar Művészeti Akadémia portréfilmje Balassa Sándor zeneszerzőről.
Rendezte: Mispál Attila Operatőr:Tóth Zsolt, Bálint Arthur, Bucsek
Tibor, Kovács László Vágó: Szalay Péter Producer: Kovács László
A Magyar Művészeti Akadémia megbízásából gyártotta: Konkam stúdió - www.konkam.hu
Balassa Sándor: Requiem Kassák Lajosért (1969) - magyar felirattal (29:09)
1.
tétel: 0:00 2. tétel: 8:04 3. tétel: 15:30 4. tétel: 21:52
Közreműködik: Sziklay Erika, Palcsó Sándor és
Ütő Endre (ének), aMagyar Rádió és Televízió
Ének- és Zenekara, vezényel: Lehel György
Balassa Sándor: 301-es parcella (12:59)
A Magyar Művészeti
Akadémia és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013. október 23-án ünnepi
hangversenyt rendezett az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének és
hőseinek tiszteletére. Balassa Sándor zeneszerző 1997-ben írt
zenekari darabot "301-es parcella" címmel az elhunytak emlékére.
Balassa műve a pécsi Kodály Központban a Pannon Filharmonikusok nemzeti
zenekarának előadásában csendült fel. Vezényel: Bogányi
Tibor.
Balassa Sándor: Október virágai op. 77 (14:15)
Közreműködik a
szegedi Szimfónikus Zenekar, vezényel Gyüdi Sándor Az MMA 2016. október 23-i ünnepi
hangversenyének hangfelvétele. Elhangzott a Szegedi Nemzeti Színházban.