újdonság

Lajtha László gazdag zeneszerzői terméséből az Akkord Zenei Kiadó katalógusába – az Op. 14. Hat zongoradarabot és a zongorakíséretes 19 magyar népdalt követően – harmadikként került a kései remek, a talán legismertebb kamaramű, a X. vonósnégyes (Op. 58), amely Erdélyi szvitként is ismert.

X. String Quartet No. 10 Op. 58: I. Trés lent (6:49)

X. String Quartet No. 10 Op. 58: II. Léger et volant (5:25)

Szerepelt ez a mű Lajtha második szerzői lemezén, amely Tátrai Vilmosnak köszönhető (az I. sinfonietta szerepel rajta a Magyar Kamarazenekar előadásában, valamint a III. vonóstrió és a X. vonósnégyes) – a közelmúltban pedig, időközben felnőtt új generációk számára az Auer Vonósnégyes népszerűsítette, a szerző vonósnégyeseinek összkiadás-jellegű felvételén.

String Quartet No. 10 (10. vonósnégyes) Op.58: III. Lent mais allant (9:05)

„Lajtha kedves erdélyi emlékei foglalják keretbe e hat kompozíciót” – írta Breuer János, Fejezetek Lajtha Lászlóról című könyvében, rámutatva az Erdélyi esték alcímű III. vonóstrió, a Quatre Hommages fafúvósnégyes és az utolsó négy vonósnégyes szellemi rokonságára. Közülük Lajtha számára is megkülönböztetetten volt kedves az Erdélyi szvit, amelyet részletesen elemzett fiainak írott levelében. Az említett könyvben idézett levél ismerete a szó legnemesebb értelmében vett „kötelező olvasmány” a mű potenciális előadói számára.

Lajtha László és „forrásai” (hagyomanyokhaza.hu)

Akik, remélhetőleg, mind többen lesznek, hiszen az inspiráló hangfelvételen túl könnyen hozzáférhető kottaanyag is rendelkezésükre áll. Az Akkord-kiadvány a szólamokon kívül a szerzői kézirat alapján készült partitúrát is tartalmazza.

(A kottára klikkelve nagyítható méretben is megnyílik)

Nagy nyereség ez a játékosok számára, hiszen nem csupán a szólamok összejátszásából kapott hangzási élményre kell hagyatkozniuk – és a zenehallgatóknak is! Nemcsak azért, mert így könnyebb a tételek áttekintése, hanem azért is, mert így egyszersmind „szembetűnő” is az, amit egyébként hallunk: a műzenévé avatott népzene sajátos „kategóriája”.

Különleges élmény ez a partitúra azoknak is, akik ismerik Lajtha népzenei lejegyzéseit – izgalmas felfedezni, hogyan gazdagítja a népzene anyaga Lajtha zeneszerzői szókincsét, polgárjogot nyerve magának. És a notációnál atekintetben is érdemes elidőzni, hogy felfedezzük: az artikulációra vonatkozó előadási utasítások mögött hangzó zenei élmény lappang; nemritkán az ízes népi hangvétel kedvéért kerülnek a kottába, instrukcióként azoknak, akik nem rendelkeznek hasonló népzenei emlékekkel-élményekkel.

Érdemes tehát megszívlelni és pontosan követni a szerző utasításait (beleértve a tempóra vonatkozóakat is), és akkor a vonós-játékosok azon vehetik észre magukat, hogy kezük alól népzenei ihletettségű muzsika kerül ki! Hasonlóképp nem szabad figyelmen kívül hagyni a dinamikai utasításokat sem; Lajtha a klasszikus kamaraegyüttes segítségével képes életre hívni a „népi együttes” hangzásvilágát. És ha egy kvartett már úgy érzi, hogy tudja a darabot, érdemes ismét elolvasni a szerző elemzését, és „felleltározni”, vajon valóban megvalósították-e mindazokat a karaktereket, hangulatokat, amelyeket oly poétikusan foglalt szavakba a szerző. Villantsunk fel néhány jellemző részletet! … „a finom, kicsit táncos, kicsit játékos, de gyönyörű profilú melódiát az első lassú követi új arabeszkekkel, ezúttal fájdalmasan, melancolikusan, mint egy erdélyi lélek, aki a hegytetőn néz a messzibe, – s végül egyet sóhajt.”, … „az egész anyagtalan, megfoghatatlan, tündér-lábakon elsuhanó álompáraként villódzik el szemünk előtt…”, ... „s következik rá egy olyan szilaj, csűrdöngölőnél is csűrdöngölőbb valami, amelyben a férfikarok közt már csak bódult virágszál a fehérnép”. Ennyiből is kitetszik: nem elég holmi stilizált nép hangvétel jelzésszerű felvillantása – Lajtha számára a népzene világa érzelmileg legalább annyira differenciált, mint az újraálmodott történeti zenék atmoszférája.

Köszönet az értékes kompozíció előadására inspiráló, gondosan kivitelezett kottáért a kiadónak – s azért is, hogy megjelentetésével nem várt kerekszámú évforduló ünnepi alkalmára.

Fittler Katalin