A 
története és küldetése[1]
Haydn bronzszobra az Esterházy-kastély udvarán
Fotó: Nyikos Péter / MTI)
A Haydneum a régizene értékeinek
magyarországi támogatását, valamint a magyar vonatkozású barokk, bécsi
klasszikus és kora romantikus repertoár (1630-1830) népszerűsítését
tűzi ki céljául.
A magyar állam által 2021-ben létrehozott
alapítvány célja, hogy – az elmúlt ötven év nemzetközi barokk újjáélesztési
törekvései nyomán haladva – kutatás, kottakiadás, képzés, koncertek és
előadások szervezése révén segítse és népszerűsítse a magyarországi régizenejátszást. Tevékenységének középpontjában a magyar
vonatkozású barokk, bécsi klasszikus és kora romantikus repertoár (1630-1830)
újrafelfedezése, megőrzése és terjesztése áll. Célunk, hogy évente
szervezett fesztiválok alkalmával kiemelkedő előadók sora, valamint
az általuk játszott különleges repertoár együttesen ragyogja be Budapest,
Eszterháza és Magyarország egyéb koncerthelyszíneit, valamint a nemzetközi színpadokat.
:
Nemzeti intézmény Magyarországon a
régizenéért
2021-ben
Magyarország Kormánya úgy döntött, hogy nemzeti intézményt hoz létre, amely
támogatja a magyarországi régizene-játszást, egyben bemutatja a barokk, bécsi
klasszikus és kora romantikus zenei korszak (1630-1830) magyar vonatkozású
repertoárjának értékeit. A Haydneum Joseph Haydn
(1732–1809) – az ebben az időszakban a magyar területen tevékenykedő
zeneszerzők közül a legkiemelkedőbb – nevét viseli.
Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
(Fotó: Magyar Hírlap/Hegedüs Róbert)
Egy
ilyen intézmény létrehozása része annak a hosszú „barokk újjáélesztési
folyamatnak”, amely az 1970-es évek elején indult el európai országokban. A
néhány úttörőből álló első generáció után (melynek fő
alakja kétségtelenül Nikolaus Harnoncourt volt) az 1980-as években számos
zenész követte őket, akik korabeli hangszereken játszó együtteseik élén újrafelfedezték a régi repertoárt, a könyvtárakban és
levéltárakban elérhető értekezések és források feldolgozásának
segítségével. A korabeli kották újra-értelmezésének nagyszerű mozgalma az
1990-es években érte el csúcspontját, olyan művészek megjelenésével, mint
William Christie, Jordi Savall,
a Kuijken-testvérek vagy John Eliot Gardiner. Ebben az időszakban Hollandia, Belgium,
Franciaország, Németország és Olaszország után KözépEurópa
is a barokk újrafelfedezésének új központjává vált: régizenei
együttesek alakultak Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában. Magyarországon
egyrészt a Capella Savaria és Concerto Armonico, másrészt a Purcell
Kórus és Orfeo Zenekar az úttörők ezen a téren,
és azóta is fáradhatatlanul folytatják művészi
felfedező útjukat.
E
nemzetközi lelkesedés, valamint a kivételes tehetségű magyar zenészek
kiváló teljesítménye ellenére a régizene-játszás sokáig háttérbe szorult a
magyar zenei életben, mivel az intézményi hálózatban nem találta meg az őt
megillető helyet. Nagy szükség van e téren a megismertetésre és az
érdeklődés felkeltésére, a gyakorlati oktatásra, a zenetudományi,
történeti és organológiai kutatásokra, a
hangszerekhez és kottákhoz való hozzáférésre, a referenciaszövegek magyarra
fordítására, a fiatal művészek szakmai integrációjára, és a meglévő
együttesek megerősítésére… azaz még sok a tennivaló annak érdekében, hogy
a régizene-játszás valóban, megalapozottan és tartósan létezhessen
Magyarországon, ugyanúgy, mint ahogy számos más európai országban. Ez tehát a Haydneum első küldetése: a zenei közeg újjáélesztése
és a Magyarországon, korabeli hangszereken játszott barokk és klasszikus
repertoár jelenlétének rendszerbe szervezése. A fiatal kutatók és zenészek
nevelése és oktatása szakmai gyakorlatok, mesterkurzusok, képzések és
ösztöndíjak formájában fog megvalósulni. A régi hangszerek felújítása és kópiák
készítése, amelyek hazai intézményekhez kerülnek, a tevékenység másik fontos
része lesz. Végül a Haydneum figyelemmel kíséri és
támogatja a régizenét népszerűsíteni kívánó
magyarországi helyszínek, fesztiválok vagy együttesek kezdeményezéseit.
A
sajtótájékoztató közreműködői
(Fotó: Magyar Hírlap/Hegedüs Róbert)
Egyébiránt
fontos megemlíteni, hogy Magyarország a 17-18. századból is a korábban véltnél
jóval gazdagabb zenei repertoárral rendelkezik. Számos olyan magyar, magyar származású, www.haydneum.com vagy itt
tevékenykedő külföldi zeneszerzőre lelhetünk az 1630-1830 közötti
időszakban, akik még mindig kevéssé ismertek. Az olyan nagy nevek mellett,
mint Joseph és Michael Haydn vagy Johann Nepomuk Hummel,
ki ismeri igazán Gregor Joseph Werner, Johann Georg Albrechtsberger,
Istvánffy Benedek, Frédéric
Kalkbrenner, Johann Sigismund
Kusser, Georg Christoph Strattner,
Anton Zimmermann, Franz Wenzel Zivilhofer
és még sok más szerző életművét?
Zenéjük
hiába gyönyörű, mégis olyan archívumokban szunnyad publikálatlan kéziratok
formájában, amelyek gyakran még a hivatkozásokban sem szerepelnek. A stílus és
műfajok tekintetében is jelentős, ilyenfajta zenei anyag újbóli
felfedezése, digitalizálása, katalogizálása, elemzése, kiadása és újkori
bemutatója a Haydneum második küldetése; annak
érdekében, hogy Magyarország visszakaphassa zenei örökségét, külföldön is
tündököltethesse azt, és átörökítse az utókor számára.
E
valóban magyar örökség mellett egyéb fel nem fedezett kincsek is szunnyadnak az
ország könyvtáraiban. Az évszázadok során utazások, esküvők, adományok
vagy vásárlások révén felhalmozott zenei gyűjtemények, amelyek ritka
külföldi – főleg olasz, német és francia – kottákat tartalmaznak, a
régmúlt művészeti élet egy másik aspektusáról is tanúskodnak, amely
nemzetközi kapcsolatok, kulturális kölcsönhatások és repertoárok átvétele révén
(olykor feldolgozások vagy átiratok formájában) valósult meg, a
terjesztésüktől függő mértékben. Ezen zenei gyűjtemények –
amelyek még kevésbé feldolgozottak, mint az elsődlegesen magyar
vonatkozású zenei anyag – hatalmas kutatási teret kínálnak a kutatóknak, az
előadók számára pedig lenyűgöző művészi munkát sejtetnek.
Érthető
módon mindezek kutatása a Haydneum egyik legfontosabb
tevékenysége. A magyar vonatkozású barokk és bécsi klasszikus zenei élet
szakembereit összefogó tudományos bizottság irányításával a kutatást tanulmányi
területek, valamint ambiciózus többéves kutatási projektek formájában
szervezzük meg, a történeti, társadalmi, zenetudományi és előadói
gyakorlattal kiegészítve. Mindez szemináriumok, kurzusok és konferenciák
megszervezésében, valamint a digitálizált források,
könyvek és partitúrák kiadásában ölt formát. Ösztöndíjakat kínálunk azoknak a
hallgatóknak, akik elkötelezettek az érintett repertoár tanulmányozása iránt.
A
kutatókkal és művészekkel közösen, a zenei örökség érdekében végzett munka
igazi, végső célja a koncerten vagy előadáson elhangzó megvalósítás,
amelyet előbb a magyar zenekedvelő hallgatóságnak, majd a nemzetközi
közönségnek szánunk. Ennek érdekében a Haydneum
minden évszakban számos hangversenyt kínál majd (fesztiválok formájában)
Budapesten, Fertőd-Eszterházán és az ország más városaiban. A Haydneum rezidens együttesei, a Purcell
Kórus és az Orfeo Zenekar különösen aktívan
népszerűsítik majd a kutatásból és kiadásból származó műveket, de
más, magyar és külföldi vendégegyüttesek is részt
fognak venni ebben a tevékenységben. Lemezfelvételek és nemzetközi turnék
megszervezése által szintén biztosítani fogjuk, hogy az így elvégzett munka
eredménye valóban messzire kisugárzó, valamint egyben időtálló is legyen.
Nyitófesztivál 2021. október 4-6.
Budapest 2021. október 4., hétfő, 19:30
Müpa, Bartók
Béla Nemzeti Hangversenyterem
(1095
Budapest, Komor Marcell u. 1.)
Hélčne Guilmette –
szoprán
Marianne Beate Kielland – mezzoszoprán
Bernhard Berchtold – tenor
Stephan MacLeod –
basszus
Purcell Kórus, Orfeo
Zenekar
Vezényel:
Vashegyi György
Joseph HAYDN: Te Deum
Mária Terézia császárné tiszteletére, Hob. XXIIIc:2
Johann
Georg ALBRECHTSBERGER: h-moll Miserere, 1780
Johann
Nepomuk HUMMEL: D-dúr Te Deum, 1806
Michael
HAYDN: Szent Ferenc mise, 1803, MH 826
2021. október 5., kedd, 19:30
Karmelita
rendezvényterem
(1014
Budapest, Színház u. 1.)
Purcell Kórus,
Les Talens Lyriques
Vezényel: Christophe Rousset Joseph
HAYDN:
E-dúr Salve Regina, Hob. XXIIIb:1
Kovács Ágnes -
szoprán
Gregor
Joseph WERNER: Job, 1748
Martin Mitterutzner – Job
Grace Durham – Epouse de Job
Fabien Hyon – Eliphas
Tarjányi Tamás –Leviathan
Christian Immler – Schöpfer
2021. október 6., szerda 16:00
Egyetemi
templom
(1053
Budapest, Papnövelde u 8.)
"Új
generáció" Purcell Kórus,
Budapest Bach Consort
Vezényel: Szokos Augustin
Gregor
Joseph WERNER: Mater dolorum, 1733 – Introductio
ESTERHÁZY
Pál: Harmonia Caelestis,
cca. 1699 – részletek
Francz Wenzel ZIVILHOFER: Alma Redemptoris
Mater
ISTVÁNFFY
Benedek: Szent Benedek mise - Kyrie, Gloria
2021. október 6., szerda 18:00
Zeneakadémia,
Solti Terem
(1061
Budapest, Liszt Ferenc tér 8.)
Bertalan
Andrea – fuvola Kalló Zsolt – hegedű Capella
Savaria Michael HAYDN: A-dúr hegedűverseny, MH 207 Michael HAYDN: D-dúr
fuvolaverseny, MH 15. P.56. Joseph HAYDN: B-úr
szimfónia, Hob. I:77
2021. október 6.,
szerda 20:00
Zeneakadémia,
Nagyterem
(1061
Budapest, Liszt Ferenc tér 8.)
Berecz Mihály – fortepiano
Freiburgi Barokk Zenekar
Carl
Maria von WEBER: Preciosa-nyitány, Op. 78
Johann
Nepomuk HUMMEL: a-moll zongoraverseny Op. 85 Nr. 2
Joseph
HAYDN: D-dúr „Csoda” szimfónia Hob. I:96