Igaz, költői és muzsikás mese

Holnap Kiadó, Budapest, 2020

Olyan könyvet vehetnék a kezükbe most a Velence varázslatos városát és Vivaldi nem kevésbé gyönyörűséges, egyszerre zenei és irodalmi bravúrnak számító teljesítményét, A négy évszak-ot szerető, vagy éppen most ízlelgetni készülő felnőttek és gyermekek, amely egy szerzőpár műve. Ami a számomra még csak távolról csodált Vibók Ildit és a közelről ismert és nagyrabecsült Faltisz Alexandrát összeköti, az a kifogyhatatlan játékos kedv, s a szavakban-képekben mesélés soha nem didaktikus, hanem a bármilyen életkorú olvasókat magával ragadni képes, a történésekbe szinte „belekomponáló” tudománya.

A könyv alkotói: Vibók Ildikó, Antonio Vivaldi és Faltisz Alexandra

Amikor ezt a szépséges kis könyvet újra meg újra fellapoztam, eszembe jutottak a méltán legendás zenetanár, karvezető és zeneszerző, Ivasivka Mátyás (Matyi bácsi!) felejthetetlen énekórái. Mert ez A négy évszak könyv méltó utóda a Pécsi Janus Pannonius Gimnáziumban (s persze folyton-muzsikáló otthonunkban is) zajló rendhagyó zenei/zenetörténeti óráknak. A kötet rögtön két meglepetéssel indul: a közismert ifjúkori, a makrancos vörös fürtöket már eltakaró „parókás” Vivaldi kép Faltisz-féle változatával, s egy gördülékeny. közérthető, informatív értékű bevezetővel: „Antonio Lucio Vivaldi Velencében látta meg a napvilágot. Az édesapja tanította hegedülni, és annyira tehetséges volt, hogy már egészen apró gyerkőc korában muzsikálhatott a világ egyik legcsudálatosabb katedrálisa, a Szent Márk-székesegyház zenekarában. Legnépszerűbb alkotása, A négy évszak 1725-ben született. A műfaja hegedűverseny-ciklus és négy részből, négy concertóból áll – egy-egy minden évszaknak…Vivaldi a zeneműhöz négy szonettet is mellékelt, [itt azonnal eszünkbe juthat az operái szövegkönyvébe, gyakran a költői szövegű nagyáriákba is számos saját verses és prózai részletet becsempésző Richard Wagner és Giaccomo Puccini, akik gyakran késhegyig menő harcot folytattak szövegíróikkal!] minden évszakhoz egyet. Ezt, amikor a zene egy történetet szeretne elmesélni a hallgatónak, mostanában úgy hívjuk, hogy programzene. Óriási újítás volt ez! A négy évszak a zenetörténet első programzenéje. Nem tudjuk, hogyan született ez a gyönyörű muzsika, úgyhogy történhetett akár így is…” S ekkor a zenetörténeti tények igazi velencei „maszkás-karneválos” kavargásba mennek át, egy Tóni nevű kisfiúról (a zeneszerző névrokonáról, vagy akár gyerekkori énjéről!) ahol neki kell eldöntenie, a Rózáról és szerelméről, Pepéről, Bundásról a házőrzőről, Setéről (a mi mátraalji sete-suta gidánk olasz testvéréről!), meg a szeszélyes Fortunáról szóló mesék nyomán, hogy melyik Maszka a fontosabb. Azaz, melyik évszak, melyik emberi életszakasz. A Tavasz, a Nyár, az Ősz, vagy a Tél. Őszi lapszámunk tiszteletére ennek az évszaknak a szonettjét idézzük, Baranyi Ferenc fordításában:

Antonio Vivaldi

Az ősz meséje

Vigad a pór, táncolva, énekelve,

a bő termést örvendezőn fogadja,

ma még Bacchus borától víg a kedve –

holnap álomba hamvad majd vigalma.

Minden vigadjon, dalra, táncra kelve!

Legyint a langyos légtenger fuvalma,

a gazdag évszak mintha integetne:

édes álomból szép gyönyörbe csalna.

A vadászok hajnalban útra kelnek,

kürttel, puskásan, apró falvakon túl

vadat hajszolva jó nyomot követnek.

A megriadt állat a puskaportul

prüszköl, rohanna, ám futása sebzett,

bukdácsol, aztán a fűre fordul.”

(Baranyi Ferenc fordítása)

A kötet olvasói külön CD-ajándékot is kapnak: a Liszt Ferenc Kamarazenekar, Rolla János vezényletével A négy évszak g-moll hegedűversenyét, azaz A nyár című epizódot, s A tél című f-moll versenyművet, tehát két hangverseny-részlet vendégei is lehetnek. Ez az MTVA-nál készült felvétel a YouTube-on a maga teljességében visszahallgatható, illetve e remekmű számos további előadása.

Dr. habil Petrőczi Éva

József Attila-díjas költő, író, műfordító, irodalomtörténész, publicista, a Károli Gáspár Református Egyetem nyugalmazott egyetemi docense, a Parlando állandó munkatársa.