KISS ERNŐ

MESÉK ÉS VISSZHANGOK A ZÖLDFÉNYUDVARÚ ÉJBEN

A szegedi kortárszenei napok 50. évfolyamának
nyitóhangversenye

Hollós Máté zeneszerző bevezetőt mond a koncerthez.

Háttal, balról jobbra az első sorban: Kovács Zoltán, Madarász Iván, Gyüdi Sándor és Bánkövi Gyula

2021. november 28-án lesz 50. éve, hogy Földes Imre nagyszerű előadásával elkezdődött a Mai Magyar Zene Hete, mely immár 25. alkalommal Vántus István Kortárszenei Napok címmel kerül megrendezésre Szegeden. Éppen két hónappal e jeles terminus előtt adott igazi ünnepi hangversenyt a Szegedi Szimfonikus Zenekar, Gyüdi Sándor Liszt Ferenc-díjas igazgató-karnagy és Kovács Zoltán Erkel Ferenc-díjas zeneszerző vezényletével.

A pandémia miatt kimaradt 2020. évfolyam után ismét új korszakhoz érkezett a nagymúltú sorozat: az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület kiemelt összegű támogatásával Vántus István Kortárszenei Műhely néven és ilyen jellegű szakmai tartalommal működik tovább. A 2021. szeptember 28-ra előrehozott nyitóhangverseny eleve két sorozat – egyelőre alkalmi – találkozása volt: a Vántus-napoktól függetlenül évek óta vállalkozik a tiszaparti város szimfonikus zenekar izgalmas kortárs bemutatókra Kortárs Korzó címmel (e cím második tagja a szegedi Korzó Zeneházból, a szimfonikus zenekar otthonából származik).

Tény, hogy az ezévtől kezdve műhelyként folytatódó Vántus-napok műhelyjellege már a koncert napja délelőttjén bizonyítottá vált: a szegedi Vántus István Zeneművészeti Szakgimnáziuma a főpróbán megtöltötte a Zeneház nagytermét, a karmesterek pedig – időnként megszakítva a főpróbát – interaktív konzultációt folytattak a diákokkal.

Bánkövi Gyula és Hollós Máté Bánkövi Zöldfény-udvarú éj c. műve elhangzása előtt

A hangverseny műsora valóban ünnepi volt: négy igazi remekművet hallhattunk, tökéletes kidolgozásban. Számos szempontból volt különlegesen izgalmas Bánkövi Gyula Zöldfény-udvarú éj című alkotása, melynek titkait előre kiosztott ismertetőkön és az elhangzást megelőző beszélgetésben is megosztotta velünk az Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. A műhöz hosszabb alcímet is adott: in memoriam Bartók Béla – szimfonikus vízió Juhász Ferenc Örvénylések Bartók Béla körül c. írásának sorai nyomán. A hatalmas prózaversből igazán különleges részleteket emelt ki, az egyes szavakat hosszabb-rövidebb zenei képletekkel jelenítette meg; ezek minél plasztikusabb érvényesítéséhez a szokásostól teljesen eltérő módon tervezte meg a zenekar elhelyezését, a zenei anyagot pedig 68 soros partitúrában rögzítette. Varázslatos zenei mesevilág jött mindebből létre, melyben dinamikus és meditatív részek követték egymást; Bánkövi úgy integrálta Bartók és Juhász Ferenc világát, hogy végig érvényesült saját egyénisége.

Gyüdi Sándor Bánkövi Gyula művét vezényli

Hollós Máté és Madarász Iván

Élő klasszikus műve következett ezután: Madarász Iván Kossuth-díjas zeneszerző Echo zenekari alkotása (immár a hagyományos zenekari elrendezésben). A Mester vallomása szerint voltaképp egy zenei álmát jegyezte le, melyben a kronometrikus és a zenei idő közismert különbözőségét érzékeltette, többek között az aleatória eszközeivel. A közönség mögött elhelyezett négytagú kamaraegyüttes közreműködésével jött létre a címben jelzett visszhanghatás. Igazi ünnepi zenét hallottunk, hiszen a mű aranymetszése táján korálszerű vonóshangzások is megszólaltak.

Bár a koncert szórólapján még a 85-ös szám szerepelt, 2021. októberében már nyolcvanhat éve lesz, hogy megszületett a 29 éve elhunyt Vántus István, kinek művei már valóban klasszikusnak tekinthetők. Különösen az a szépséges Notturno, mely szeptember 28-án a hangverseny harmadik műsorszámaként csendült fel. Vántus művészete sokunk lelkébe épült be, vérünkké vált az elmúlt évtizedekben, a „csillagnézés nyári éjszakában apámmal” (ez a Mester saját gondolata), simogatott, ringatott bennünket. Gyüdi Sándor, aki bravúrosan oldotta meg a Bánkövi- és a Madarász-mű által adott feladatokat, ismét bizonyította, hogy Vántus ouvre-jének egyik legkiválóbb értője és értelmezője, interpretációjában a Notturno valamennyi értéke megjelent (a recenzens–méltató nem tudja kihagyni: bárha Vántus főműve, az Aranykoporsó c. opera is Gyüdi Sándor vezényletével szólalhatna meg újra, minél hamarabb…)

Végezetül egy valódi zenés mesében, mesezenében gyönyörködhettünk: Kovács Zoltán Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Wass Albert Nyolcadik mese c. írásának szimfonikus művé emelésében. Wass Albert lírai története igazán szépséges neoromantikus zenekari alkotásra ihlette a komponistát, mégis meg kell jegyeznünk: vannak jobban megírt mesék a zenemű alapjául szolgáló opusnál (szegediként talán elegendő a több zeneszerzőt is megérintett Móra Ferenc gyöngyszemeit említeni). Mindezek ellenére nagyszerű élmény volt Kovács Zoltán műve, melyet maga a szerző vezényelt. Wass Albert mondatait Borovics Tamás, a Szegedi Nemzeti Színház vezető prózai színésze olvasta fel, kinek remek orgánumában és értelmező képességében sikeres színházi előadások sokaságán gyönyörködhetünk nap mint nap. E műben kiemelt szerepet kapott a zongora: Szokody Anikó zongoraművész maximális pontossággal és muzikalitással játszotta helyenként nem könnyű szólamát.

Kovács Zoltán Nyolcadik mese c. művéről beszél Hollós Máténak.

Balról: Borovics Tamás színművész, a mesélő

Az est házigazdája Hollós Máté Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Vántus István Társaság elnöke volt, aki a darabokat megelőző hangulatos beszélgetésekkel mind a szerzőket, mind műveiket közel hozta a közönséghez. Vántus műve előtt Illés Mária zenetudós, a Mester életművének kiváló kutatója mondott bevezetőt.

E koncert volt tehát az idei Vántus-napok nyitóestje; a sorozat 2021. november 22-én, hétfőn 17.00 órakor folytatódik a szegedi REÖK-palotában, amikor a Zeneszerző és közönsége c. „sorozat a sorozatban” vendége a rendkívül tehetséges és sikeres Tornyai Péter lesz, ki szegediként ekkor is hazatér hozzánk. Ugyanaznap este az SZTE Bartók Béla Művészeti Karán Vántus István műhelyébe vezet bennünket Illés Mária zenetudós; e különleges estén a Mester kilenc műve hangzik el. Másnap de. 11-től a Szent-Györgyi Albert Agórában Zenepedagógiai délelőttöt rendez az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kara Művészeti Intézete Ének-zene tanszéke. Este 7-től Kamarahangverseny lesz az SZTE Bartók Béla Művészeti Kara Fricsay-termében, ekkor Tóth Péter, Fekete Gyula, Kocsár Miklós, Durkó Péter, Sugár Miklós és Durkó Zsolt alkotásai hangzanak fel. November 24-én, szerdán déli 12.00-től „Hangcsoportok” címmel ugyancsak a Fricsay-teremben rendezik meg az SZTE Zeneművészeti Szakgimnáziuma művésztanulói hangversenyét. Délután 5-től a Somogyi-könyvtárban a Zenei Album keretében a 2019-ben elhunyt Szőnyi Erzsébetre emlékeznek, a hangversenyen öt kamaraműve szólal meg, de vetítenek egy részletet Szegeden bemutatott Adáshiba c. operájából is. 19.00 órától Kamaraesttel folytatódik a sorozat a Fricsay-teremben; a műsoron Huszár Lajos, Kecskés D. Balázs és Molnár László kamaraművei, Balassa Sándor és Fehér György Miklós dalai szerepelnek. November 25-én, csütörtökön ezúttal 15.00 órakor kezdődik a „Törpék és óriások” c. hangverseny fiatalokkal fiataloknak a Király König Péter Zenei Alapfokú Művészeti Iskolában. 17.00 órától Vántus-műhely-közelebbről címmel tart előadást Illés Mária a Somogyi-könyvtárban; a záró Kamarahangversenyen Togobickij Viktor, Hollós Máté, Benedekfi István, Balogh Máté, Király László és Láng István alkotásai csendülnek fel.