KERTÉSZ GYULA FOTÓMŰVÉSZ EMLÉKÉRE

(1928-2022)

Szokolay Sándor, a Magyar Kodály Társaság első elnöke, Bencsik Erzsébet, a Magyar Kodály Társaság Soproni Tagcsoport vezetője és Kertész Gyula fotóművész

(Fotó: Dobó Nándor)

2022. március 7-én 94 éves korában elhunyt Kertész Gyula fotóművész. Zenei körökben nagyon ismert apa és fia neve. Az édesapa Kertész Gyula 1900-ban született, zenei tanulmányait Kodály Zoltán híres zeneszerzés osztályában végezte. Ádám Jenő, Bárdos Lajos, Kerényi György és még tíz, évfolyamtárssal együtt, akik életük során a zenei élet ismert és neves személyiségévé váltak itthon és külföldön. A tanítvány Kertész Gyula, Kodály Zoltán népdalgyűjtései során – még abban az időben amikor fonográffal járták az országot -- közvetlen munkatársává vált a Mesternek, gyakran megfordult nála személyesen akár a Tudományos Akadémián, akár a Köröndi lakásán.

Még egy erős kapcsolatot jelentett az 1931-ben megalapított Magyar Kórus Kiadó Vállalat, a megalapításban és a nagy álmok megvalósításában Bárdos Lajos és Kertész Gyula közösen vettek részt. A Magyar Kórus folyóirat, majd a könyvkiadói szerkesztői feladatokban, kezdetben egy-egy íróasztal mellett kezdték a munkát. (Erről tanúskodik például egy fotó, melynek hátlapján ott olvasható, hogy készítője az ifjú Kertész Gyula.) Az Ő tevékenységüknek köszönhető, hogy a harmincas években kiadványaik országos elterjesztésével otthont kapott a magyar népzenén alapuló új magyar énekkari mozgalom. Innen nőtt ki a 20. század közepének igényes magyar Éneklő Ifjúsága. Kodály Zoltán első kóruskötetei a Magyar Kórus Kiadóban jelentek meg. 1942 I. kötet NŐI ÉS GYERMEKKAROK, 1944 II. kötet VEGYESKAROK.

Itt említjük meg, hogy Magyar Kórus Emléktáblát avattak a javaslattevő Bárdos Társaság, a Magyar Kodály Társasággal közösen, 1996. április 4-én a XII. Kiss János altábornagy u. 55 számú épületén. Ünnepi beszédet Wildner Gábor, a XII. kerület alpolgármestere, Szőnyi Erzsébet, a Bárdos Társaság és a Magyar Kodály Társaság elnöke és Falvy Zoltán, az MTA Zenetudományi Intézet igazgatója mondott. A Baranyai úti Bárdos Iskola énekelt, Csetényi Mária vezényletével.

Az ifjú Kertész Gyula már kisgyerek korában az édesapát körül vevő zenei közegben, annak a környezetnek jótékony hatásában nőtt fel. A kis Gyuszi gyakori vendég volt Kodály Zoltán lakásán, akár édesapjával akár osztálytársaival, – amint azt saját maga mesélte: kánonokat énekeltek, és finom uzsonnát kaptak ajándékul. – A fotószakmát tanulta, és mesterfokra vitte, korának elismert fotóművésze volt. Az ifjúkori hatások egész életét befolyásolták. Legnagyobb ismertségét, sikerét és elismertségét éppen a zenei körökben szerezte. Gyönyörű fotók óriási sokasága jelzi munkásságát például az operaelőadások, az operaénekesek köréből. De mondhatjuk elsősorban Kodály Zoltán életét végig kisérve, megörökítve a jellegzetes, különleges, és nagyon emberi momentumokat, amivel szinte egyedülálló a szakmában. Néhány különleges képet szívesen ajánlott fel A Magyar Kodály Társaság Hírei számára is, amit alkalmanként közöltünk. (fotó: MKH: 2013/1.)

Munkásságának egyik legszebb példája az a fotókiállítás amit „Kodály 125 Képek és dokumentumok” címmel 16 nagy méretű tablón állított össze a fotóművész. Lektora, szakmai tanácsadója e nagyszabású munkában dr. Falvy Zoltán zenetudós volt, aki ifjúkorában több más ifjú emberrel együtt, kisegítő munkatárs volt a Magyar Kórusnál, ily módon személyesen ismerte a senior és junior Kertész Gyulát. E sorok írója is emlékszik arra a Fery Oszkár utcai (ma Budapest XII., Kiss János altábornagy u.) kis Kiadóra, ahova első Zeneakadémista korunkban (az államosítás előtti évben) mentünk kottákat vásárolni.

A Tabló sorozat bemutatására 2007. december 16-án került sor Budapesten a Magyar Kultúra Házában a Kodály Társaság által rendezett hangverseny kíséretében. A fővárosi első kerület után a XII. kerületi Polgármesteri hivatal kiállítótermében láthatta a közönség. A bemutatón a Kós Károly Ének-zenei Általános Iskola kórusa Hraschek Katalin vezényletével, és a Városmajori Gimnázium énekkara Gráf Zsuzsanna vezényletével nyújtotta a zenei keretet. Ezután Kecskemétre utazott a kiállítás, ahol a Református Újkollégiumban történt az ünnepélyes megnyitás, a kórust Jámbor Zsolt vezette. Majd ugyanabban a városban, Kodály szülővárosában még négy helyen láthatták a kecskemétiek.

2008. október 10–én került sor ismét Budapesten az V. kerületi Szabolcsi Bence Zeneiskolában, ahol a Magyar Kodály Társaság megalakulásának 30 éves évfordulóját ünnepelték 3 napos rendezvény keretében. A koncertet a Zeneiskolai tanárai és növendékei adták. A koncertterem előterében nagy tárlókban, gondos elrendezésben Kodály Zoltán fotói fogadták a látogatókat. Kodály Zoltánné Péczely Sarolta és dr. Péczely Lászlóné is részt vettek e konferencián, és elismerésüket fejezték ki a kiállított anyag láttán. A Zeneiskola igazgatója, Pattantyús Á. Károly lehetőséget biztosított az évben, hogy még néhány hétig a kiállítás megtekinthető legyen. A továbbiakban a Magyar Kodály Társaság is segítette a kiállítási anyag sorsát, mely éveken át több városban is kiállításra került.

2010. február 25-én a XII. kerület Németvölgyi úti Általános Iskola fogadta a kiállítást, megemlékezve Kodály Zoltán 50 évvel azelőtti látogatásáról. Itt megint személyes kapcsolatokról tehetünk említést, Kertész Gyula, Falvy Zoltán és Szőnyi Erzsébet is ott végezte elemi iskolai tanulmányait, és ezen az ünnepen még személyes is jelen lehettek. A műsorban a csengő hangú második osztályosok szerepeltek.

Következő bemutató 2010. március 31-én Sopronban volt az Éneklő Ifjúság Kórusfesztivál keretében, a Gyermek és Ifjúság Művelődési Központban. A megnyitón a beszédet a Sopronban élő Szokolay Sándor zeneszerző, a Magyar Kodály Társaság első elnöke tartotta, majd Dárdai Árpád főiskolai docens egészítette ki. 2012-ben Tatabányán, az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézményben, Kodály Zoltán 130. halálának 45. évfordulójának alkalmából Kodály Emlékkiállítást rendeztek Kertész Gyula fotóművész képeiből. (fotó MK Hírek 2010/217. o.)

Az Apa és Fiú kapcsolat szép példája valósult meg, amikor Kertész Gyula fotóművész, bronz emléktáblát emeltetett édesapja emlékére családi házuk falán (XII. Tamási Áron u. 10.) 2011. október 10-én a család meghívására szép kis ünnepségen nagy számú közönség vehetett részt.

Még egy jelentős alkalmat említhetünk meg ahol bemutatásra kerültek Kertész Gyula fotói. A Kodály év jegyében 2017. március 24-25-én tartották a XIII. Magyar Karvezető Konferenciát a Zeneakadémia Kupolatermében, a KÓTA és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rendezésében. Ennek a műsornak egyik programpontja volt, a Kerekasztal beszélgetés „Személyes emlékek Kodályról”. A beszélgetést dr. Márkusné Natter-Nád Klára vezette, résztvevők: dr. Eősze László, dr. Bónis Ferenc, dr. Sárosi Bálint, Prof. Szőnyi Erzsébet, Sebestyénné Farkas Ilona, Somorjai Paula. A beszélgetések között Kertész Gyula fotói közül nyolc kép került vetítésre, ezeket a fotókat előzetesen közösen válogattuk, néhányat a Magyar Kodály Társaság Hírei 2017/2. számában is közöltünk, az egyiket közzé tesszük 1948-ban készült, Kodály Zoltán tanítványai körében.

Legyen ez most a legszebb búcsú a Magyar Kodály Társaság alapító tagjától, a neves fotóművésztől, akinek tudását és munkásságát mindenkor szív és lélek hatotta át.

Szorgos életét követően, nyugodjék békében!

Márkusné Natter-Nád Klára