Dr. Bajnai Klára[1]

 

Metafon, a magyar gyártású gramofonlemez

 

 

A 20. század elején a sok technikai újdonság és az azok iránti kiváncsiskodás igencsak megmozgatta az ezirányú érdeklődést tanúsító és megfelelő anyagi és szellemi képességekkel rendelkező, vállalkozó szellemű embereket.

 

Magyar előadókkal már a 19. század végén, de nagy számban a 20. század első éveiben készültek hangfelvételek a nagy gramofoncégek gyáraiban (Grammophon, Columbia, Fonotipia, Odeon, Pathé), amelyek itthon nagyon keresett „árucikkek” voltak. Hazai gyártás még nem volt, de egyéni és társas kereskedők sokasága kért és kapott iparengedélyt, majd nyert cégbejegyzési jogosultságot fonográf és gramofon, s velük együtt a gramofonlemez kereskedésre.

 

Mint az ma már széles körben ismert, a gyártó cégek sorában az 1908-ban alapított Első Magyar Hanglemezgyár Pete Csongor vezetésével nyitotta meg a sort. Létesült azonban 1907-ben egy elsősorban az egyik alapító szabadalmára alapított részvénytársaság, az Eufon Rt., amely ugyan a világszenzációnak számító tölcsér nélküli gramofon készülékek gyártását tekintette fő tevékenységének, de az alapszabály szerinti tevékenységek között szerepelt a hanglemezgyártás is[2], amely tevékenységet – a mai ismeretein alapján – nem azonnal kezdték meg.

 

A nagybani gyártás csak 1911-ben indulhatott meg. Tény azonban, hogy 1908-ban már alakult egy társaság, hogy Eufon részvénytársaság képviselősége Fuszek és társa” néven beszélőgépek, ezek alkatrészei, hanglemezek és általában a beszélőgép szakmába tartozó árucikkek kereskedésére üzletet nyithassanak. Anélkül, hogy az Eufon Rt. cégtörténetébe részletesen belemennénk, lássuk a hanglemez-gyártásukkal kapcsolatos történetet.

 

A társaság fuzionálása, majd az így létrejött cég felvásárlása kapcsán 1912-ben megosztották a tevékenységeket, s az Eufon Rt. a továbbiakban csupán a szabadalmak értékesítésével foglalkozott. A gyártással az akkor már a nem éppen a gramofongyártásban, de egyébként nagy múltra visszatekinthető Győrffy-Wolf Fémárugyár Rt. foglalkozott. Innen követhető nyomon, hogy az 1912. február 29-én 24110 szám alatt még a Fémárugyár Rt. (az 1911-ben történt fúzió alkalmával belépett társaság) által védjegy oltalomban részesített[3] hanglemez gyártása „Metafon” márkanéven folyamatosan történt.

 

1912-ben hagyta el az Odeon magyarországi-, illetve budapesti képviseletét Deckmann Gyula és Hermann Maasse, akik közösen Rekord Művek Maassen Herm. néven új hanglemezgyári vállalatot alapítottak. Egyik, s talán legnagyobb mennyiségben kiadott gyártmányuk – magyar vonatkozásban biztosan így van – a „Metafon-Record” felirattal ellátott gramofonlemez volt. Így a Győrffy-Wolf Fémárugyár Rt. műhelyeiben készültek a kétféle címkével (labellel) megjelenő gramofonlemezek. Egyik a még Fémárugyár Rt. által levédett METAFON névvel, a piros alapú címkén arany, illetve fekete színű feliratokkal. A másik a Herman Maasse érdekkörébe eső vállalat által készített és kiadott METAFON-RECORD feliratú színes címkével ellátott anyag volt. A lemezek kiadási és matricaszámai alapján sem könnyű eligazodni a kétféle gyártmány darabjai között. A piros label alatt forgalmazottak vonatkozásában csak a rendelkezésünkre álló és általunk ismert egyéb gyűjteményekben fellelhető lemezek adataiból tudtunk következtetéseket levonni. Ezekből a lemezekből nyert információink alapján a lemezbe vésett matricaszámok alapján állíthatjuk, hogy egyaránt előfordul közöttük Első Magyar Hanglemezgyár-, Fonotipia- és Odeon-felvétel is.

 

A Herm. Maassen által kiadottak a magyar felvételeken túlmenően egyéb, „különböző hanglemezgyárak legjobb felvételeit tartalmazó lista alapján került összeállításra”, és ezek a Metafon-Record gyűjtő néven kerültek újrakiadásra. Ezekkel kapcsolatosan könnyebbséget jelent, hogy rendelkezésünkre áll a számos hanglemezen kívül egy katalógus is, mely a tájékozódásban nagy segítséget nyújt.

 

 

 

Ebből látható pl. a különböző országok, vagy műfajok közötti számrend kiosztás. Sajnos nekünk nem sikerült az elkészült lemezek diszkográfiáját összeállítani, hiszen egy 1912. szeptember 1-i hirdetés már 400 új elkészült új felvételről beszél, s a következő években is készültek új felvételek. A rendelkezésünkre állók száma pedig alig haladja meg a 200 darabot.

Mivel rendelkezésünkre áll egy darab Eufon címkével ellátott lemez, így biztos, hogy készült ilyen is, de feltételezésünk szerint minimális mennyiségeben, esetleg csupán reklám céllal. Ezen a labelen a feliraton túlmenően a matrózruhás, Eufon feliratú bőröndöt zsebretett kézzel tartó rövidnadrágos kisfiút ábrázoló kép szerepel.

 

 

A gyár működését és kiadványainak ismertetését elsősorban a Zenekereskedelmi Közlönyből lehet feltérképezni[4]. Az 1911-től havonta megjelenő lappéldányok részletes információkat közöltek a különböző gyártók termékeinek kínálatából. A Metafon hirdetések már 1912-ben a címoldalra kerültek és rendszeresen olvashatóak a rövidebb-hosszabb hírek is, mint pl. az 1913. januári számban:

 

 

 

 „Egy magyar felvétel rekordja. A »Metafon« hanglemezek nagy sikere mellett érdekes tanúságot tesz, hogy a Györffy-Wolf-fémárugyár Erzsébetfalva, Eufon osztálya a 7516. számú »Metafon« felvételéből, illetve a, »Pínkász, az első honvédtüzér« című, Göndör Aurél által leadott hanglemezből hat hét alatt közel 4000 darabot adtak el. Mindenesetre feljegyzésre érdemes dolog ebben a rossz időben!”

 

 

Pontos adatain nincsenek, de biztos, hogy a háború vetett véget ennek a vállalkozásnak is. Noha a gyártó vállalat nem szűnt meg, de más profilra váltott, hiszen soha nem a gramofonlemez gyártás volt a fő tevékenységi köre.

 

 

 

Dr. Bajnai Klára dr. Marton Gyulával közösen írt műve:

Első Magyar Hanglemezgyár – Premier Records. Hungarian Gramophone Record Discography 1. 2008. https://adt.arcanum.com/en/view/SimonGezaGaborKonyvei_19/?pg=0&layout=s

 

Dr. Bajnai Klára Simon Géza Gáborral (SGG) közösen írt művei:

Gramophone-lemezek, 2009.

Képes magyar hanglemez-történet / Hungarian Recording History in Pictures, 2012. https://adt.arcanum.com/en/view/SimonGezaGaborKonyvei_18/?pg=0&layout=s

Hangzó gyöngyszemek új köntösben. Műfajokon átívelő magyar hangdokumentumok 20-21. századi visszaadása, 2021. https://adt.arcanum.com/en/view/SimonGezaGaborKonyvei_31_hangzogyongyszemek/?pg=0&layout=s

 

Dr. Bajnai Klára SGG-vel és Borsos Tiborral közösen írt kötetei:

A „Diadal” Hanglemezgyár története és diszkográfiája, 2010. https://adt.arcanum.com/en/view/SimonGezaGaborKonyvei_17/?pg=0&layout=s

Kölcsönhatások. Film és jazz Magyarországon, 1928–1950, 2018.

https://adt.arcanum.com/en/view/SimonGezaGaborKonyvei_28_kolcsonhatasok/?pg=0&layout=s

Chappy, a magyar jazzkirály mint sajátos példa a műfaj hazai meghonosodásának folyamatára, 2019. https://adt.arcanum.com/en/view/SimonGezaGaborKonyvei_26_chappy/?pg=0&layout=s

A Magyarországon készült jazz hangfelvételek diszkográfiája 1927–1950, 2019.

https://adt.arcanum.com/en/view/SimonGezaGaborKonyvei_27_diszkografia/?pg=0&layout=s

Hanglemez bélyegek, 2020. https://adt.arcanum.com/en/view/SimonGezaGaborKonyvei_30_hanglemezbelyegek/?pg=0&layout=s

Rózsa S. Lajos a Magyar Kir. Operaház bariton énekese élete és diszkográfiája, 2020.

https://adt.arcanum.com/en/view/SimonGezaGaborKonyvei_32_RozsaSLajos/?pg=0&layout=s

 

Dr. Bajnai Klára SGG-vel, Borsos Tiborral és dr. Török Róberttel közösen írt kötete:

A Sternberg császári és királyi udvari hangszergyár története és gramofonlemezeinek diszkográfiája, 2017https://adt.arcanum.com/en/view/SimonGezaGaborKonyvei_29_sternberg/?pg=0&layout=s

 



[1] Dr. Bajnai Klára, jogász, a magyar hanglemeztörténeti kutatás egyik megalapozója.

[2] BFL VII. 2.e. 461/1907.

[3] Központi Védjegy Értesítő, Budapest, 1912. 906. oldal

[4] https://adt.arcanum.com/hu/collection/ZeneiLapok_ZenekereskedelmiKozlony/