Beszélgetés Seidl Dénessel [1]
Seidl Dénes
(papageno.hu)
Seidl
Dénes trombitaművész itt nőtt fel Máriaremetén, sok-sok évvel
ezelőtt a Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskolában tanult, s
ma már számos komolyzenei koncert neves előadója. A zene örömteljes
tolmácsolása mellett szívügyének tekinti a koncertpedagógia műfaját. Ennek
művelésére hívta életre barátjával Dénes-Worowski
Marcellal együtt a ZeneMűveket, melynek
keretében különleges ismeretterjesztő műsorokat varázsolnak
színpadra, szórakoztató jelleggel, zenei támogatással.
Miért tartottátok
fontosnak, hogy elindítsátok a ZeneMűveket?
A
ZeneMűvekhez hasonló koncepciójú, koncertpedagógiai előadásokkal főleg külföldön,
de elvétve itthon is találkozhatunk, így ötletünk részben ezekből
táplálkozik. Már egészen korai ifjúságunktól kezdve érzékeltem, hogy egy
klasszikus zenei hangversenyen a komolyzene igazi belső értékeit, érdekességeit
nem feltétlenül élheti át a látogató. Marcival, mi ezekre szeretnénk felhívni a
figyelmet. Koncertpedagógiai alkalmainknak az a legmeghatározóbb céljuk, hogy a
hallgató „elérjen” a zenei élményhez. Sokan nem rendelkeznek olyan zenei előképzettséggel,
adottságokkal, életkörülményekkel, amelyek garantálnák az előadás valódi
befogadását. Ezt a kapcsolódást szeretnénk elősegíteni! Természetesen a
kulturális-zenei élet elengedhetetlen pillére, hogy adott esetben egy profi
zenekar, a legkiválóbb hangversenytermekben a lehető legmagasabb
kvalitással interpretáljon egy mesterművet, ugyanakkor a gyerekeknek szóló
játékos foglalkozások is lényegesek és egyúttal elengedhetetlenek. Az
egyetemistáknak és fiatal felnőtteknek szánt sörözős zenei programok
is sokak számára meghozhatják a kívánt hatást. Azt tapasztalom, hogy van arra
igény, hogy a lehető legtöbbféleképpen közelítsük meg a zenét.
Dénes-Worowski Marcell és Seidl Dénes (Zeneművek)
Hogyan ismerkedtél meg
Marcival?
Szüleink
egy közösségbe jártak, az ottani húsvéti lelkigyakorlaton találkoztunk
először, körülbelül 15 évvel ezelőtt. Marci akkor a Szent István
Király Zeneművészeti Szakközépiskolában tanult, én pedig a Bartók Béla
Zeneművészeti Szakközépiskolába jártam. Konzisként
már az első pillanattól fogva tudtuk, hogy rengeteg közös van bennünk,
hasonlóképpen látunk sok mindent. Egyikünk sem zenész családból származik, így
mindkettőnk pályáját az „Outsider”, vagyis a „kívülről jött” érzése
kísérte végig. Ugyanakkor nap mint nap égett bennünk a vágy, hogy amit
tanultunk, azt megosszuk otthonunkban is. Ismeretségünk kezdetén már sokat
beszéltünk arról, hogy milyen jó lenne nemcsak művelni, hanem közvetíteni
is a zenét. Bár messze voltunk egymástól – Marci a bécsi Zeneakadémián, én a
budapesti Zeneakadémián tanultam – ennek ellenére tartottuk a kapcsolatot, s jó
barátok lettünk. Eredeti elképzeléseinknek hosszú évek után sikerült keretet
találtunk. Egykori munkahelyem, a MÁV Szimfonikus Zenekar egy gyerekkoncert
során lehetőséget adott arra, hogy magunkat kipróbálhassuk. Hálásak
vagyunk, hogy azóta is él ez az együttműködés, és sok más koncerten is
együtt dolgozhattunk velük.
A Zene Showja | Magyarország első komolyzenei talkshow-koncertje (2:50)
A Zene Showja a MÁV Szimfonikus
Zenekar és a ZeneMűvek (Dénes-Worowski
Marcell és Seidl Dénes Mihály) közös új
hangversenysorozata a 2021-2022-es évadban, amelynek helyszíne és társszervezője
az Akvárium Klub. A koncertek az interjú és hangverseny műfajának
kombinációját alkotják, ahol egy-egy meghívott hírességgel járjuk körbe a
fiatalokat érdeklő témákat és reflektálunk rájuk a klasszikus
hangverseny-repertoár remekműveivel. A felvétel A Zene Showja
első eseményén készült, a sorozat első vendége Berecz Zsombor
olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok vitorlázó volt.
Milyen helyszíneken
léptek fel?
Saját
készítésű programjaink között a Zene Showja
című nagy sikerű műsorsorozatunk szerepel, amely rendszeresített
jelleggel az Akvárium Klubban kerül megrendezésre. Ez Budapest egyik
legnépszerűbb szórakozóhelye, egy évadban három-négy előadással
lepjük meg őket itt. Ugyanakkor vannak megrendeléseink, amelyeknek
tematikája és struktúrája mindig az adott helyszínhez szorosan kapcsolódik.
Ahova hívnak bennünket, oda mindig szívesen megyünk. Gyakran voltunk vidéki
gimnáziumokban alternatív énekórákat, workshopokat tartani, ilyenkor
felvételekbe hallgattunk bele, vagy duó, trió keretében adtunk elő.
Budapesti helyszíneink közül pedig a Magyar Zene Házát, a Vigadót, a BMC-t, a
Millenáris Parkot és a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermét említeném meg, de
nyáron jártunk Művészetek Völgyében, és az Ördögkatlan Fesztiválon is.
Miként hívjátok meg a
vendégelőadóitokat?
A
Zene Showja keretében igyekszünk olyan embereket
meginvitálni, akik tevékenységükkel értéket közvetítenek és egyúttal ismertek a
nagyközönség számára. Műsorsorozatunk egyfajta játékként is felfogható,
amelyben párhuzamokat keresünk munkásságuk és a komolyzene közt. Mondhatjuk,
hogy valamelyest művészeti kontextust teremtünk hivatásuknak. Például a
következő alkalommal (február 15-én) Grecsó
Krisztián, író volt a vendégünk. Az első évadban Berecz Zsombor (olimpiai
ezüstérmes vitorlázó), Almási Kitti (klinikai szakpszichológus), Hardi Richárd
(missziós szemészorvos Kongóban) és Törőcsik Franciska (színész, énekes)
tisztelt meg bennünket a jelenlétével. A második évadban, Gundel Takács Gábor
műsorvezető varázsolt elképesztő hangulatot, majd tavasszal
Kovács András Péter humorista kerül a reflektorok fényébe. Motivációnk minden
esetben az, hogy megkönnyítsük a zene befogadását, hogy a hallgatók
maradéktalanul élvezhessék a zenei élményt.
ZeneMűvek – Hangból élmény - Seidl
Dénes és Dénes-Worowski Marcell - 2022.07.11. -
Délelőtt (12:53)
Hogyan kommenteltek egymásnak a bécsi klasszikusok? Milyen vélemények
és kritikák jelentek meg annak idején Beethoven, Mozart vagy Bach muzsikájáról?
Élménykoncert, ahol a nézők véleményére is számítanak.
(EWTN Katolikus Televízió)
A műsorszerkesztés
folyamata hogyan szokott alakulni?
Két
verzió lehetséges. Az egyiknél a meglévő zenei műsorhoz keresünk kapcsolódási
pontokat. Ezt egy kutató munka előzi meg, melynek során Marcival közösen
derítjük fel az adott téma zenetörténeti hátterét. A következőkre keressük
főként a válaszokat: Mik lehetnek azok az érdekességek, amik mai
társadalmunk, problémáink szempontjából relevánsak? Milyen különlegességekkel
találjuk szembe magunkat, amelyekre érdemes felhívni a figyelmet. A másik
verziónál valamilyen nem zenei tematikához keresünk kompozíciókat, és próbáljuk
megtalálni azokat a remekműveket, amik a lehető legjobban rímelnek az
adott koncert mondanivalójához Ez egy nagyon érdekes intellektuális kihívás és
utazás is egyben.
Milyen támogatásaitok
vannak?
A
ZeneMűvek nem profitorientált kezdeményezés,
főleg partneri kapcsolatok révén tudtunk eddig a legtöbbre menni. Keressük
azokat a szervezeteket, akik támogatni tudnak bennünket. Munkánkat hét fős
kisebb csapat segíti; a grafikai, a digitális megjelenítésben, az operatív
menedzselési feladatokban, stratégiában, reklámozásban, és az utómunkálatokban
vesznek részt. Nagyon sokan támogatnak minket a legkülönbözőbb módokon, és
nagyon hálásak vagyunk mindenkinek, aki segítette eddig a munkánkat. A
jelenlegi gazdasági helyzetben ahhoz, hogy tovább tudjon élni ez a kultúrmissziós tevékenység mindennemű támogatásra
szükségünk van, legyen az anyagi vagy lelki.
A Máriaremete-Hidegkúti
Ökumenikus Általános Iskolában tanultál, édesapád sokáig az iskolaszék elnöke
is volt. Mit adott Neked Pesthidegkút?
Máriaremetét,
ezt a környéket a mai napig nagyon szeretem. Szívemen viselem egykori iskolám
sorsát, egy-két osztálytársammal tartom a kapcsolatot. Az itteni közösség
értékrendszere engem alapjaiban meghatározott. A zenészek hajlamosak kizárólag
csak a zene szépségeire koncentrálni, de meggyőződésem, hogy más
lelket építő gazdagságokra, értékekre is ugyanúgy szükség van. A
művész sohasem lehet „szakbarbár”, mindig az ember és ember kapcsolatában
kell gondolkodnunk. Például a Regnum Marianum közösség többek között ezt
mutatta meg számomra, a közösségben töltött éveimre nagyon szívesen emlékszem
vissza.
A híres építész,
Hauszmann Alajos - aki egyben a Vár kiemelt tervezőjeként is alkotott, -
felmenőd volt. Mit jelent ez számodra? A zene és az építészet között is
keresel kapcsolódási lehetőségeket?
Hausmann Alajos nagypapám dédpapája volt. Büszke vagyok rá,
és nagyon tisztelem a munkásságát.
Érdekel az építészet, és természetesen foglalkoztat is ennek a
művészeti ágnak és a zene határterületének kiaknázása[L1] .
Sajnos kevesebbet, mint kéne, de foglalkozom ezzel a területtel, de inkább csak
hobbiként. Szeretem az épületeket, a különleges történeteket, amiket némán
őriznek, azt a sok tudás, amit szimbolizálnak. Talán lesz majd egy olyan
koncertünk, ahol körbejárjuk ezt a témát.
*
Elgondolkodtató,
hogy jelen sorok íróját interjúalanyával a múlt mennyi megannyi közös szála
kapcsolja össze, amelyek a jövőre nézve együttműködési
lehetőségeket is teremthetnek. Mindketten a Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskolában tanultunk, majd a
későbbiek során a zene irányába fordultunk. /Én a Szent István Király
Zeneművészeti Szakközépiskolában (orgona-hangkultúra szakán) végeztem
tanulmányaimat, Dénes Worowski Marci felett egy
évfolyammal, valamint felsőfokú zenei tanulmányokat is folytattam, más
bölcsész diplomák védése mellett/. A jövőre vonatkozóan partnerséget
kínálok az általuk alapított ZeneMűveknek, az
évenként megszervezésre kerülő Klebelsberg Emléktársaság munkájában, a
hagyományos novemberi Klebelsberg Napok megrendezésekor. Hiszen a Parlando zenepedagógiai lappal történő már kialakult
emléktársasági közös munkánk, s célokon nyugvó lehetőségek is mindenki
számára előnyösek és gyümölcsözőek lennének. Az Emléktársaság Alapító
Okiratának megjelölt céljai között szerepel, hogy; „… kiemelten
kezelendő, az interaktivitás lehetőségének felhasználásával a médium
és az azt felhasználók, alkalmazók közti párbeszéd hatékonyságának növelése, a
média közszolgálati, kulturális, tudományos – ismeretterjesztés
műsoraival, műsorpolitikájával kapcsolatban, ezek minőségi
értékelésével…” Továbbá, hogy; „Műhelymunka profillal, így többek
között … az ének-zene (hangkultúra), a vizuális kultúra és rajz, valamint a
mozgóképkultúra és média, illetve az esztétika és etika (mint filozófiai)
tárgyak ismereteinek mélyebb szintű elsajátítására foglalkozásokat
szervez, művészetpedagógiai megközelítésben…”
Dr. Erdősi
Boda Katinka,
a
Hidegkúti Hírek főszerkesztője, művészetfilozófus