TELJES LEJÁTSZÁSI LISTA MEGTEKINTÉSE (4:33:46)

„Mozgó dó…” IV. – Zene a katedrán – Kodály Zoltán zenepedagógiai műveinek művészi légköre

 

„Jobb zenészekre van szükség. Azzá lehet, aki naponta dolgozik rajta. Mennél jobb zenésszé lesz valaki, annál jobban tud másokat is bevonni a zene boldogító fénykörébe, annál jobban tudja szolgálni a nagy célt, hogy a zene az egész népé legyen.˝ (Kodály Zoltán, 1954)

 

Kodály Zoltán születésének 140. évfordulójáról a jövő év tavaszán fogunk megemlékezni. Mi most kicsit megelőlegezzük ezt, a XX. század e hatalmas gondolkodójáról nem lehet eleget beszélni. Írásai, művei soha nem voltak ennyire időszerűek, mint most.

 

A feljebb látható gondolatot Kodály az egyik kétszólamú énekgyakorlat-sorozatának előszavában írta. Kodály a múlt század harmincas éveitől fogva készített a zenepedagógiát segítő, ének-zene órákon használható gyakorlatokat a legkülönbözőbb szinteken. Írt óvodásoknak és zeneakadémistáknak egyaránt. Írt szöveggel énekelhető és csak szolmizációs hangokkal előadható egy-, két- és háromszólamú darabokat. Van köztük olyan is, amely akár színpadon is előadható, nagy részük azonban a kórusművek előadásának előkészítője. Kortárs költőket is megszólítottak e kicsiny darabok, találkozhatunk Weöres Sándor és mások alkotásaival is szövegként.

 

E művek alkotásakor Kodály figyelt a változatosságra is. Nagy részük kottában íródott, de akadnak ún. betűkottás, azaz csak a ritmust és a szolmizációs nevet mutató, egyszerűen olvasható etűdök is. Van köztük olyan, ahol a két szólam külön füzetekben jelenik meg, hogy előadásuk még jobban megkívánja az egymásra figyelést, felhívja a figyelmet az egymásra utaltságra a szólamok között. Találunk a violinkulcstól eltérő írásmódot is, és van, ahol a kulcsok váltakozása is megjelenik.

 

Ezek a gyakorlatok végigkísérik a zenét tanulók életét, segítségükkel a zenei írás-olvasás a legmagasabb szintig elsajátítható oly módon, hogy közben a tanuló a különféle zeneszerzői fogásokkal, zenei formák miniatűr változataival, izgalmas hangsorokkal és a magyar népzenével is ismerkedik.

 

Ezeknek elemzésével, értékelésével foglalkozik konferenciánk, kitérve a művek művészetelméleti vonatkozásaira és kulturális környezetükre is.

 

A zenészek jól tudják: soha nem késő akár sokadszorra is elővenni ezeket az alkotásokat. Mindig találunk bennük újdonságot. És ahogyan Kodály 1950-ben mondta: „Ismeritek Tompa Mihály szép versét: »Fiaim, csak énekeljetek!« Ezt megtoldom azzal: »Fiaim csak szolmizáljatok!« Így szolgáljátok legjobban a magyar zenekultúra fejlődését.”1. 11. 17.

7.

Ordasi Péter: Kodály Triciniája, a kromatika intonálásának iskolája

 

A kromatika intonálása az a cappella társas éneklés egyik legnagyobb kihívása. Pályakezdő énektanárként feltűnt, hogy Bertalotti 50 solfeggioja tele van […]

Gráf Zsuzsanna: „Legyen mindennapi kenyerünk” – Kodály gyakorlatai a mindennapokban

Az előadás Kodály Zoltán triciniumairól és epigrammáiról szól. Azt az utat és azokat az eszközöket mutatja be, ahogyan eljutnak a […]

S. Szabó Márta: Romantikus stíluselemek Kodály énekgyakorlataiban

Kodály Zoltán közel 70 évnyi alkotóművészetének második felében jelentős szerepet töltöttek be az énekgyakorlatok, melyeket 1937-től halála évéig, azaz 30 […]

 

Olsvay Endre: Kodály: Epigrammák

Kodály Zoltán immár 64 évvel ezelőtt írt darabfüzére, az egy- és két ének/hangszeres szólamot zongorakísérettel övező Epigrammák közkedvelt ma is, […]

 

Windhager Ákos: A Kodály-koncepció a magyar hangszeres iskolákban – Tandarabok mögöttes tartalommal

Kodály Zoltán zenei nevelési koncepciójának története közismert, így ma már az egyes módszereket munkatársaihoz köthetjük, például a szolmizáció bevezetését Molnár […]

Fehér Anikó: „Örvendjen az egész világ!”

A címül írott mondat Kodály Bicinia Hungarica című négykötetes, mintegy 180 kétszólamú énekgyakorlatot tartalmazó műve bevezetőjének utolsó mondata. A sorozat […]

. 11. 17.

Hartyányi Judit: Az első Kodály gyermekkari esten szereplő népdalfeldolgozások és azok további élete az iskolai nevelésben

1929. április 14-én Kodály Zoltán első olyan szerzői estjére került sor, amelyen gyermekkarok szólaltatták meg az 1925 és 1929 között […]

 

 

B. Horváth Andrea: „A nép dala életet hirdet, el nem múló életet”

Az előadás tematikája a Kodály írásaiban megtalálható, kiolvasható „üzeneteket” járja körbe: ezek a mai napig fontos és követendő utat mutatnak […]

Nemes László Norbert: Kodály Zoltán zenepedagógiai műveinek használatával kapcsolatos módszertani kérdések

Kodály Zoltán énekgyakorlatainak segítségével számos alapvető fontosságú zenei részkészség sajátítható el feltéve, hogy a gyakorlatokkal foglalkozó zenetanárok birtokában vannak azoknak […]