Rácz Aladár hagyatékának katalógusa

 

[Szepesi Zsuzsanna: A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Könyvtárának Rácz Aladár-hagyatéka. Fond 10/1-1603. Bp. 2021. Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet - Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.]

 

 

A XX. századi magyar előadóművészek között különleges hely illeti meg Rácz Aladárt. Ma úgy mondanánk: halmozottan hátrányos helyzetű volt indulása, mégis, tehetsége és szorgalma révén a jászapáti cigányközösségből indulva az európai művészvilág megbecsült tagja lett.

 

Rácz Aladár hagyatéka feleségének, a kivételesen hosszú életű Yvonne Barblan (1907–2006) zongoraművésznek köszönhetően fennmaradt és az özvegy két részletben a Zenetudományi Intézetnek ajándékozta az anyagot, amelynek tárgyi emlékei, fotóalbumok, plakátok, üvegnegatívok a Zenetörténeti Múzeumba, a levelek és a könyvek, kották, fényképek és az újságkivágatok az Intézet könyvtárába kerültek. A zenetudományi kutatás számára egyébként nem volt ismeretlen a hagyaték, Kroó György a művészről 1979-ben publikált biográfiájában alapvetően ezt a forrásanyagot használta fel.

 

Yvonne Barblan és Rácz Aladár

(Ismeretlen fotós munkája)

(Kertész Csaba gyűjteményéből)

 

Yvonne Barblan és Rácz Aladár

(Ismeretlen fotós munkája)

(Kertész Csaba gyűjteményéből)

 

Yvonne Barblan nagy alázattal és szeretettel óvta és rendszerezte férje hagyatékát. Persze csak akkortól volt erre lehetősége, amikortól összeházasodtak, vagyis 1931-től. A házasságot megelőző időszak hagyatéki része meglehetősen hiányos, töredékes.

 

A Zenetudományi Intézet Könyvtárába került anyag katalógusát Szepesi Zsuzsanna nyugalmazott könyvtárvezető állította össze és a közelmúltban, 2021-ben jelent meg. A kötet műfaji meghatározása szerint fondjegyzék, a fond pedig – kézirattári, illetve levéltári terminológia – valamely szerv vagy személy működése, élete során nála keletkezett és hozzá érkezett iratok együttese. A fondjegyzékek minden alapkutatás elsődleges, lényegi segítői. Egy jól összeállított, gondosan megszerkesztett, logikusan rendszerezett, utalókkal és mutatórendszerrel ellátott katalógus szinte egyenértékű lehet magával a történeti feldolgozással, de legalábbis nagyon nagy mértékben megkönnyítheti a kutató munkáját.

 

Rácz Aladár egy fonott karosszékben

(Ismeretlen fotós munkája)

(Kertész Csaba gyűjteményéből)

 

Szepesi Zsuzsanna munkája kitűnő segédlet Rácz Aladár személyiségének, művészetének és nem utolsósorban kapcsolatrendszerének megismeréséhez. A katalógus első fejezete a levelezést tartalmazza hat szakaszban – a Rácz Aladáréknak szóló levelek, a Rácz Aladár által másoknak írt levelek, Rácz Aladárnénak írt levelek, Rácz Aladárné által írt levelek, Rácz Aladár rokonságának levelei és végül mások levelei –, amelyeken belül a levélírók nevének betűrendje képezi a további rendszerezést. Az összeállító nagyon helyesein meg is indokolja, miért ezt a csoportosítást alkalmazta: ismerőseik, barátaik lényegében mindkettőjüknek szánták epistoláikat és Rácz Aladár halála után immár az özveggyel is megőrizték a kapcsolatot. Rácz Aladár soha nem tagadta meg rokonságát és igyekezett támogatni is őket. A levelezésből nagyszerűen kirajzolódik a művész kiterjedt kapcsolatrendszere. Elsősorban persze zenészekkel volt kapcsolatban, a külföldiek közül megemlíthető többek között Igor Stravinsky, Yehudi Menuhin, Marc Pincherle, Ernest Ansermet, a magyarok között találjuk Bartókot, Kodályt, Veress Sándort, Cziffra Györgyöt. Levelezőpartnerei közé tartozott számos író – Jékely Zoltán, Füst Milán, Kassák Lajos, Határ Győző, Keresztury Dezső, Márai Sándor ­– is, sok közéleti személyiség vagy akár az arisztokrácia csúcsát képviselő József főherceg. Micsoda szédületes emelkedés a jászapáti cigánynegyed után!

 

Rácz Aladár és vendégei

(Ismeretlen fotós munkája)

(Kertész Csaba gyűjteményéből)

 

A fondjegyzék második fejezete a Rácz Aladár működésére vonatkozó iratok adatait tartalmazza. Ebben a fejezetben kaptak helyet a hazai és külföldi fellépésekekel kapcsolatos szerződések, megállapodások adatai, illetve zeneakadémiai tanári működésének dokumentumai. Az első alfejezetben a foglalkoztató intézmények nevének betűrendje, míg a másodikban a kronológia alkotja a további rendszerezést. A harmadik fejezet a személyes iratok csoportja. Három alfejezetben találhatók a leírások, az első Rácz Aladár életére vonatkozó személyes iratok adatait tartalmazza, a következő alfejezetben a Rácz-család tagjaira vonatkozó dokumentumok adatai kaptak helyet, míg az utolsó alfejezet Yvonne Barblan életére vonatkozó dokumentumok címleírását közli.

 

A negyedik fejezet különböző vegyes tartalmú írások és nyomtatványok listája. Itt kaptak helyet Rácz Aladár feljegyzései olvasmányairól és hangszeréről, a cimbalomról, illetve különböző, róla szóló gépiratos írások. És olyan, az özvegy által megőrzött kegyeleti dokumentumok, egyfajta profán ereklyék is, mint 7 db svájci és franciaországi villamos- és vonatjegy.

 

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Zenetudományi Szakkönyvtár ny. vezetője, a katalógus szerzője

 

A jegyzék ötödik fejezete a fényképek adatait közli. Azonosításuk, keletkezési időrendjük meghatározása komoly nehézséget okozott az összeállítónak, de sikerült szinte az összes fénykép alapvető adatainak tisztázása. A hatodik fejezet a Zeneművek címet viseli. Ebben a részben találhatók Rácz Aladár zenei kéziratai, Yvonne Barblan kéziratos másolatai, lejegyzései, a tanítással kapcsolatos lejegyzések, töredékek, valamint ismeretlen személyektől származó lejegyzések és más szerzők zenei kéziratai. A kötethez jól megválogatott képanyag kapcsolódik, ezek fényképek, zeneművek, levelek hasonmásai. A katalógus egyébként nem tartalmazza a Zenetudományi Intézetben található Rácz Aladár-hagyaték egészét. A hagyatékhoz tartozó hangversenyműsorok, sajtóközlemények és nagy mennyiségű, francia nyelvű kritikák feldolgozása még nem történt meg. Mint Szepesi Zsuzsanna megfogalmazza „Csak remélhetjük, hogy akad egyszer egy franciául jól tudó zenetörténész, aki időt és energiát nem kímélve feldolgozza a feleség által évtizedeken át gyűjtött kritikákat, hogy általuk az utókor jobban megismerhesse ennek a rendkívüli embernek, előadóművésznek a pályáját.” Amíg ez a nagy munka elkészül, addig is haszonnal forgathatja minden érdeklődő a Rácz Aladár hagyaték fondjegyzékét. A kötet használatát az alkalmazott rövidítések jegyzéke és gondosan szerkesztett névmutató segíti.  Az előszó a magyar mellett angolul és franciául is olvasható, megkönnyítve a jegyzék külhoni kutatók általi használatát.

 

Pogány György