Szabo Complete Solo Piano Works (49:44)

(Brillant Classics 97104)

Az összkiadás, mint olyan: tudományos értéke mellett – általában – gyakorlati haszonnal is jár, a teljesség-igény különböző szintű „továbbéléséhez” adva értékes támpontot. Etalon-értékű viszonyítási alap, amelynek kivitelezése fokozott mértékű felelősséget ró a közreadásban résztvevő valamennyi munkatársra.

Összkiadásra olyankor kerül sor, amikor egy-egy életműről (vagy annak valamely – műfaji – szegmenséről) bebizonyosodott időtálló értéke, korszakos jelentősége. A kiválasztást megkönnyíti az időbeli távlat – és az sem elhanyagolható szempont, hogy a történeti alkotások iránt nagyobb az érdeklődés. Dea jövő-építés érdekében célszerű a közelmúltat is elhelyezni a történeti távlatban…

A kulturális életben való – többrendbeli – tájékozódást korántsem könnyíti meg a decentralizáció: még a lelkes érdeklődő figyelmét is nagy valószínűséggel elkerüli sokminden. A késleltetett felfedezések korát éljük. Ne menjünk messzire: a muzsikus-szakmán belül vajon hányan tudnak a Szabó Csaba Nemzetközi Társaságról (és a Cellissimo Zeneművészeti Bt.-ről), amely jelentős kiadói/közreadói tevékenységet folytat? (Ne firtassuk a szakmai tájékozottság feltérképezését olyan további kérdés megválaszoltatásával, mint pl. hogy mi jut eszükbe napjainkban a muzsikus-szakmabelieknek Szabó Csaba neve hallatán…)

Korántsem reklám-értékű, ha elismeréssel adózok mindazoknak, akik szívükön viselik a szakmai tájékoztatást! És akiket az „olvasnivaló”-nál jobban vonz a „hallgatnivaló”, azok számára is gondoskodnak élményekről.

Szabó Csaba zongoraműveinek összkiadás-jellegű felvétele 2023-ban, a szerző halálának évfordulójára jelent meg, a Brillant Classics gondozásában. Balog József vállalkozott a felelősségteljes munkára – és teljesítménye visszaigazolja, hogy az előadó-választás ideális volt!

Szabó Csaba

https://www.szcsnt.hu/en/

Szabó Csaba (1936–2003) 1988-ban települt át Magyarországra, Szombathelyen folytatta sokrétű munkásságát. A halálának 10. évfordulójára kiadott „Üvegszilánkok között” című Szabó Csaba emlékkönyv hátlapján olvasható három ajánló értékelésből idekívánkozik Szőllősy Andrásé: „Szabó Csabát az erdélyi zenekultúra egyik legfontosabb jelenségének érzem. Sokoldalú, elmélyült, sokszor hézagpótló munkásságával, amelyet mindenkor kockázat- és áldozatvállalás árán végzett el, olyan életművet hagyott maga után, amely sok száz évre példaként szolgálhatna, ha valaki alaposabban megtekintené. Ez a gyémánt kétféle ragyogást sugároz: a korszerűségét és az időtlenségét. Ezt a ragyogást is köszönjük Szabó Csabának.”.

A felvétel jóvoltából a zeneszerzőre irányulhat az érdeklődés reflektorfénye. Kétségkívül szélesebb hallgató-közönséget szólít meg, mint a zenei anyagot tartalmazó kétkötetes kottakiadvány – miközben az első hallásra nyilvánvaló, hogy kevés mű válhat közülük zongoristák repertoárdarabjává, oly magasra tette a lécet a szerző.

Szabó Csaba zongoraművei kivétel nélkül az erdélyi élet-periódusban készültek, a pályakezdésről 1981-ig. A sort a Bartók születésének centenáriumára komponált Moving Away (Távolodva) zárja, Bartók remekének, a Három Csík megyei népdalnak az első tételéből vett témával, és az azt követő variációsorozattal. A mű preparált zongorára készült, csakúgy, mint a Roaming Tune (Mikor Csíkból kiindultam). Kár, hogy a külföldi kiadványon nem szerepelnek a magyar címek. A címeket illetően nem teljes a tájékoztatás a rövid angol nyelvű ismertetőben sem – amit leginkább a Dance with the Fate esetében hiányolunk. A tájékozást könnyítő „Music inspired by one of the poems of Endre Ady” alapján még a magyar irodalomban jártasak sem biztos, hogy kitalálnák a címet: Tánc az ős Kajánnal.

A műsor első hét száma az összkiadás-kotta első kötetében található, a - legfeljebb művész-képzősöknek elérhető – további négy mű (a fent említetten kívül a Parlando, Giusto e Corale, valamint a két preparált zongorára szánt kompozíció) alkotja a második kötetet. Ne tévesszen meg senkit a korai darabok időtartama! A miniatűrök (Barokk rondó, Tanulmányok Scherzando, Bagatell), valamint a rövid tételeket sorjáztató ciklusok (Öt variáció, Kis szvit, Négy miniatűr) afféle „koncentrátumok”. Egyszerre érződik bennük a múlt-ismeret, a történetiséghez kapcsolódás szándéka, valamint a keletkezésük idején élő zeneszerzési technikák alapos ismerete. És letagadhatatlan a népzene-közelség! Szabó Csaba zenei nyelve „poliglott”, mondanivalójához gazdag szókincs-tárból választ kifejezésmódokat. Teszi ezt evidencia-értékű meggyőződéssel, mindig a kifejezésre koncentrálva. A zeneszerző formál, értelemhez-érzelemhez szólóan fogalmaz – s közben semmiféle engedményt nem tesz annak kedvéért, hogy darabjai játszanivalóként minél többekhez eljussanak. A kiválasztottakra hárul a „terjesztés” feladata (divatossá koptatott szóval: a misszió).

Balog József interpretációjában ismerkedve Szabó Csaba zongoradarabjaival, érdekes-izgalmas világba kapunk betekintést. Élesedik a kép, ha kottával a kézben hallgatjuk, akkor (és szinte csak akkor) van mód a hallottak tudatosítására. Az egyes művekről magyar nyelvű elemzés az Üvegszilánkok között című kötetben található.

Napjaink zenei életében sajátosan alakul a „munkamegosztás”, amíg valamilyen program eljut a hallgatókhoz. Csak remélni lehet, hogy Balog József „hasznosítani” akarja a művek megtanulásába fektetett energiáját, munkáját, és tevékenyen közreműködik abban, hogy a továbbiakban koncerteken is népszerűsíthesse ezeket a műveket. Mert – műismeret híján – aligha várható hangversenyszervezőktől, hogy műsorra tűzzék e ritkán hallható kompozíciókat. Amelyek felvillantják a (lassanként inkább 20. századi zeneként említhető) „kortárs zene” élvezhető (szerethető) profilját.

Fittler Katalin