GÉCZY ANDREA KÖZÉPISKOLAI

ÉNEK-ZENE- ÉS SZOLFÉZSTANÁR

SIKERES TANMENETALKOTÓI MUNKÁJA

Géczy Andrea, a Köznevelési Tudományos Tanács „Tanmenet 2023” című pályázati felhívására benyújtott tanmenetei az értékelések alapján a legjobbak közé tartoznak, amelyeket ismét elismerő oklevéllel jutalmaztak. 2020 óta minden évben nyertek pályamunkái, melyeket az Oktatási Hivatal honlapján közzé is tettek. Az Ének-zene 4. és az Ének-zene 8. tanmenetek bekerültek a legjobb tíz tanmenet közé, emellett a 12. osztályosoknak íródott tanmenetet is közzétételre javasolták.

II.

A digitális technika lehetőségei alapján kidolgozott korszerű és élményszerű zenetanítás lehetőségeit felajánló tanmentek teljessége megismerhető Géczy Andrea honlapján: Digitális ének-zenetanár - WordPress.com

III.

Digitális zenepedagógus

Falus Tamás interjúja Géczy Andreával[1]

Mivel életem során már többször kellett újra terveznem magam, így ötven év fölött is csupán a megszokott stratégiát követem – vallja be Géczy Andrea zenepedagógus, zeneterapeuta, aki volt már főiskolai tanár és virágkereskedelmi vállalkozó is.

A Nógrád megyei kislány a hetvenes évek elejétől, hatéves korától tanult hangszeren játszani. Ma zongorán, furulyán, fuvolán és gitáron zenél, és ennek igencsak hasznát veszi napjainkban. Tanárként a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végzett, és úgy tűnt, egyenes lesz pedagógusi pályafutása, hisz Egerben, az akkor még Ho Si Minh nevet viselő, tanárképző főiskolaként működő intézmény ének-zene tanszékén kapott munkát a kilencvenes évek elején. Akkor kezdte először foglalkoztatni, miként tudná az ének- és szolfézsórákat a számítógép használatával játékosabbá, vonzóbbá tenni a diákok számára.

Az akkori „csúcsgépre”, a Commodore 64-esre kezdett informatikus kollégájával játékprogramokat írni, több tanítványa még szakdolgozatot is készített szakmai támogatásával e témakörben.

A virágbiznisz sűrűjében

Aztán mindennek vége szakadt, amikor gyarapodott a család: megérkezett kislánya és kisfia (ahogy ő mondja egy egri leányka és egy egri bikavér). Miközben a gyermekekkel otthon volt, akkori kertészmérnök férje új vállalkozást talált ki számukra: a nemzetközi virágkereskedelmet. Az ifjú anyuka munkájára is egyre nagyobb szükség lett az újfajta tevékenységben, így rá hárultak az adminisztratív feladatok. Megtanult számlázni, szerződéseket írni, egy idő után már ő tartotta a kapcsolatot a könyvelőkkel s a vevők egy részével is. Közben Budapestre költöztek, mivel ide érkeztek a külföldről rendelt virágok, és a vámolást is a fővárosban kellett végezni.

Hamarosan egy újabb kislánnyal gyarapodott a család, de a munka folyt tovább. Sőt, a vállalkozás virágautomaták fejlesztésébe is belekezdett, melyeket nemzetközi szabadalommal védettek le. A kész gépeket itthon saját maguk üzemeltették, szálas és csokros virágokat árusítottak az automatákból. Megtanulta a virágkötészetet is, esztétikai érzékét pedig a gépek dizájnjának kialakításában, a kiállítási standok tervezésében, a promóciós anyagok elkészítésének megszervezésében is kamatoztatta.

Bár szó sem lehetett arról, hogy visszatér tanári hivatásához, tanulásra azért szakított időt. Nagyon érdekelte a zene és a pszichológia kapcsolata, így előbb sikeres grafológusi vizsgát tett, majd 46 éves korára elvégezte az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán a zeneterapeuta szakot.

A zeneterápia lélektana

Idővel azonban az automaták fejlesztésének finanszírozása meghaladta a cég erejét, így az egykori sikeres vállalkozás csődöt mondott, a házassággal együtt. Közel az ötvenhez Andreának egyszerre kellett lezárnia a múltat és teljesen újraterveznie az életét.

Új párra lelt, miközben folyamatosan kereste, hol és hogyan térhet vissza zenepedagógusi munkájához, és miként hasznosíthatná új tanulmányait. Két évébe telt, mire talált egy pedagógusasszisztensi állást, ahol az akkor induló gimnáziumi évfolyamon mindössze heti egy órában éneket taníthatott. Megélhetését azonban ez nem fedezte, így másodállásban is dolgozni kényszerült. (A baracskai büntetés-végrehajtási intézetben is tartott zeneterápiás foglalkozásokat.) Majd egyre több énekórája lett, és mire betöltötte az ötvenedik évét, határozatlan idejű munkaszerződése lett, szolfézs tanárként.

Jelenleg 3 intézmény művészeti oktatását segíti. Főállásban az Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnázium tanára, ahol alap- és középfokon szolfézst, a felsőoktatásba újból bekapcsolódva pedig komplex tárgyat tanít. Részmunkaidőben a Szigetszentmiklósi Ádám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában szolfézst, a 6-7. évfolyamokon éneket oktat, heti két órában pedig zeneterápiás foglalkozásokat tart az erre rászorulóknak. Félállásban még a Pestszentimrei Ady Endre Általános Iskola 4-8. évfolyamainak énektanára, ahol a kislétszámú, SNI-s osztályokban szintén nagy szükség van terápiás atittűdjére.

A zeneterápiáról általában keveset tudunk, pedig már a 60-as évek óta jelen van Magyarországon e tudományos alapon működő tevékenység. „Manapság egyre több problémás gyerkőccel találkozunk, közülük sokan magatartási problémákkal, tanulási nehézséggel küzdenek. Őket kiemeljük, és hetente egyszer kétórás foglalkozást tartok számukra; így sokkal könnyebben tudnak teljesíteni” – magyarázza Andrea.

„Amikor a gyerekektől megkérdezik, mit csináltak a foglalkozáson, és azt válaszolják, hogy semmit, csak játszottak, az számomra a legnagyobb dicséret – folytatja egyre lelkesebben. – Mert ők így élik meg. Ugyanis a zenét, mint eszközt használjuk. A zeneterápia körbe ülős feladatai során a zenehallgatás mellett lényeges szerep jut a testhangos, tapsolós ritmikai elemeknek, a mozgásnak, a rajznak. Nem az a fontos, hogy a gyerek tudja: nyolcad vagy tizenhatod hangot hallott, kétnegyedes volt a lüktetés, amit saját maga megszólaltatott. Nem a ráció, hanem az érzelem számít, az, hogy miként éli meg a zenét, mit érez közben. Terápiás közegben nincsenek elvárások. Persze kitűzünk terápiás célt, lehet az egy koncentrációs vagy kommunikációs készségfejlesztés, stresszhelyzet vagy konfliktuskezelés. Ezek fejleszthetők zenés játékokkal, melyeknek egyben csapatépítés is lehet a feladata.”

Programok, applikációk, tankockák

Tanóráira készülve nagy örömmel fedezte fel azokat a számítógépes programokat, internetes lehetőségeket, technikai újdonságokat, melyek a hosszú évek alatt születtek, amikor őt még a virágkereskedelemmel kapcsolatos teendők foglalták el. Megismerkedett az interaktív táblával, felfedezte a YouTube zenei kuriózumait, és kezdett megbarátkozni a zenei szerkesztőprogramokkal is. Olyannyira, hogy ismét alkotásba kezdett. Így ért össze a Commodore 64-es múlt a három évtizeddel későbbi jelennel.

„A Wordbe könnyen be lehet illeszteni különféle szimbólumokat, de például kottafejeket, szünet- vagy egyéb zenei jeleket sajnos nem – említi –, viszont létezik a MuseScore nevű program, mely egy kiváló kottaszerkesztő felület. A YouTube-on hallgatott zeneműveket lekottázom, és nyomtatott formában oda tudom adni a gyerekeknek. Még transzponálni is lehet a programmal: ha leírom a dallamot G-dúrban, de szeretném az egészet egy hanggal lejjebb, F-dúrban, mert azt jobban bírja a kórus, az csak egy mozdulat. A program Word-dokumentumként is működik, így írásbeli vizsgafeladatokat is lehet vele készíteni, digitális oktatásban el lehet küldeni a nebulóknak.”

Géczy Andrea

Andrea úgy érzi, hogy a digitális lehetőségekkel meg tud újulni a Kodály-koncepció is, és könnyebb a populáris zenét is beépíteni a zeneoktatásba, melyre egyre nagyobb az igény a gyerekek körében. Közben hiánypótló tanmeneteket kezdett készíteni: először a zeneiskolai szolfézs tárgy oktatásához – ezek felkerültek a Magyar Zeneiskolák és Művészeti iskolák Szövetségének weboldalára –, majd az általános- és középiskolai ének-zene tantárgy tanításához is.

Három évvel ezelőtt, 53 évesen részt vett az egri Eszterházy Károly Egyetem köznevelési módszertan megújítását célzó programjában, melyben pár hónap alatt 350 tankockát készített a LearningApps online felületén. E tankockák különösen a járvány idején jelentettek nagy segítséget az oktatásban, amikor már csak digitálisan lehetett tanítani. „Nagy előnyük, hogy telefonra is le lehet tölteni őket!”

A tankockák megjelenését követően külső munkatársa lett a Szegedi Tudományegyetem Ének-zene Szakmódszertani Kutatócsoportjának, melynek honlapján szintén elérhetők az általa készített, digitális tartalmakkal kiegészített tanmenetek. „A legújabb szerelem a Genially szabadulószobák készítése” – mondja csillogó szemekkel. Ide a saját készítésű Kahootos és egyéb feladatait is bele tudja szőni.

A digitális munkarend kezdetekor munkáit megosztotta a Facebookon létrejött szakmai csoportok fórumain is, s a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az Oktatási Hivatal is szerepelteti szakmai ajánlásában. Andrea ma már három, munkáját elismerő miniszteri oklevél büszke tulajdonosa.

A digitalizáció fejlődése folyamatos tanulást kíván, ezért is vesz részt a virtuális világban hazai és nemzetközi szakmai tanfolyamokon, konferenciákon: csak az elmúlt félévben tizenhárom online-kurzus munkájába kapcsolódott be. Jó részük ingyenes volt, de néhány fizetőst is megengedett magának. „Minden újdonsággal ismerkedem, mindegyikből tudok ötletet meríteni.”

Örömmel tölti el, hogy sok kedvező visszajelzést kap diákjaitól, tanártársaitól, akik olykor ismeretlenül is felhívják: hol szakmai tanácsot kérnek, hol csak köszönetüket fejezik ki digitális szakmai segítségéért. „Az én sikerem nem pénzben mérhető, hanem e felemelő szavakban.”

Andrea mottója: „A türelem és a kitartás azok a kulcsok, amelyek ajtót nyitnak bármely végcél felé. A kincs nemcsak az utazás végén vár rád; a folyamat maga a jutalom.” (Dan Millman: A békés harcos útja)