„Szeretettel ajánlom könyvemet
Petheő Zsoltnak[1], a Magyar Operaház egykori korrepetitorának,
aki ötven éven át e ház lelkes elkötelezettjeként tevékenykedett, a színpadra
vitt, csodálatos művek megteremtésében.”
(A Szerző)
Minden ember élete megírásra érdemes regény. A szerencsések
meglehet, nem szenvednek hiányt semmiből, s ez számukra természetes. Észre
sem veszik, hogy boldogok. Mások tragédiák és fájdalmas elvesztések sora közt
élik le az életüket, vagy rossz döntéseik folytán kerülnek kellemetlen
helyzetekbe. Vannak akik, visszatekintve hátrahagyott éveikre, úgy vélekednek,
azok, siváran, és egyhangúan teltek. Nos, akiről a könyvem szól, egyikhez
sem tartozik. Ő, mintha más dimenzióban létezne, amely nem más, mint a
zene magával ragadó világa. A létezés ama harmónikus szférája, amely érzések
széles spektrumát kínálja a belépni kívánó előtt, s ha a szükség úgy
hozza, gyógyírt kínál a hétköznapi bajokra.
… hogy milyen műfajba sorolhatnám e könyvemet? Nem
tudnám megmondani. Se nem regény, se nem riport, vagy memoár. Pusztán meghitt
beszélgetéseink egybegyűjtése.