BORSAI ILONA 100

(Kolozsvár, 1924. április 10. – Budapest, 1982. július 8.)

zenetudós, zenetörténész, népzenekutató, karvezető, középiskolai ének-zenetanár

Életpályája

Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte el. 1934–1940 között zongorázni tanult, de ínhüvelygyulladása miatt ezt abba kellett hagynia. 1942-ben érettségizett a Regnum Marianum Leánygimnáziumban. Tanári oklevelet szerzett latin-görög-francia szakon a kolozsvári egyetemen 1946-ban. 1947–1948 között a kolozsvári Állami Magyar Zeneakadémia folklór és pedagógia szakos hallgatója volt. Ezt követően tanulmányait Budapesten folytatta. 1951-ben zenetanári és karvezetői, 1961-ben zenetudományi diplomát szerzett a Zeneművészeti Főiskolán. 1951–1956 között népzenei előadó volt a Népművészeti Intézet Néprajzi Osztályán. 1961–1974 között a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjában dolgozott. 1966–1967 között, valamint 1969-ben és 1971-ben egyiptomi tanulmányúton tartózkodott. 1974–1979 között a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének tudományos munkatársa volt.

Munkássága

Gyűjtő munkája elsősorban a kopt liturgia dallamvilágára terjedt ki. Népzenekutatóként a Mátra-vidék zenei életét vizsgálta; a summások dalait, népi gyermekmondókákat, énekes játékokat gyűjtött. Közreműködött Dobszay László A magyar dal című könyvében (1984).

Hamvasztás előtti búcsúztatása a Farkasréti temetőben volt. Temetése a kolozsvári Házsongárdi temetőben zajlott.

Művei

A kultúrverseny legszebb táncai és dalai. A dalokat válogatta Borsai Ilona. Összeállította: Sz. Szentpál Mária, a táncrajzokat Benkő András, a viseletrajzokat Lányi Lívia készítette (Budapest 1952)

Népi gyermekjátékaink az általános iskola 1–2. osztályában. Szerkesztette: Muharay Elemér. A rajzokat Papp Iván készítette. Kottamelléklettel. (Szocialista Nevelés Könyvtára. 97. Budapest, 1954)

Ki játszik körbe? Újjáéledt népi gyermekjátékaink. Összeállította, szerkesztette: Igaz Máriával. Illusztrálta: Csikós Tóth András és G. Papp Emília (Budapest, 1955)

Bartók egynemű kórusainak előadásáról. B. Csillag Lujzával és Hegyi Erzsébettel. A karvezetői utasításokat Párkai István írta (Karvezetők kézikönyve; Budapest, 1956)

Díszítés és variálás egy mátrai falu dalaiban (Ethnographia, 1959 és külön: Budapest, 1959)

Gaillarde-dallamok Thoinot Arbeau Orchésographie című művében. (Tánctudományi tanulmányok. 1963/64. Budapest, 1964)

Az egyiptomi zenei szájhagyomány vizsgálatának szerepe az ó-egyiptomi dallamok kutatásában (1968)

Summásdalok (A parasztdaltól a munkásdalig. Szerkesztette: Katona Imre, Maróthy János, Szatmári Antal; Budapest, 1968)

Kérdőív palóc területek jellegzetes és értékes dallamainak kutatásához. (Palóc kutatás. Módszertani közlemények. 12. A Dobó Vármúzeum kiadványa. Eger, 1971)

Énekes-táncos népi gyermekjátékok (Keszler Máriával; Nyelvünk és Kultúránk, 1975)

Cinege, cinege, kismadár. Népi mondókák, gyermekjátékok kicsinyeknek. A Magyar Rádió Ifjúsági és Gyermekosztálya pályázatának anyagából összeáll. Kovács Ágnessel. Illusztrálta: Györffy Anna. (Budapest, 1975; 2. kiadás: 1976; 3. kiadás: 1983)

Magyar népi gyermekjátékok. Összeállította: Hajdú Gyulával és Igaz Máriával (Ének-zene szakköri füzetek. 2. Budapest, 1975; 2. kiadás: 1977; 3. kiadás: 1978; 4. kiadás: 1980; 5. kiadás: 1983; 6. kiadás: 1987)

Bújj, bújj, zöld ág… Népi gyermekjátékok. Válogatta, a játékokat feldolgozta Haider Edit, a népzenei munkatárs Borsai Ilona. Szerkesztette: Kovács Ágnes. Kottamelléklettel. Matkó Katalin rajzaival (Budapest, 1976; 2. kiadás: 1983)

Kivirágzott a diófa. Népi gyermekjátékok. Válogatta, a játékokat feldolgozta Haider Edit, a népzenei munkatárs Borsai Ilona. Szerkesztette: Kovács Ágnes. Kottamelléklettel. Matkó Katalin rajzaival (Budapest, 1977)

Régi stílusú elemek megjelenése az új magyar népdalstílusban (Ethnographia, 1977)

Pávaköri stúdió. Népdalkörök és népzenegyűjtés (Kóta, 1977)

A „palóc menyasszonyfektető” dallamának nyugati és keleti kapcsolatai (Zenetudományi dolgozatok. 1978. Szerkesztette: Berlász Melinda és Domokos Mária; Budapest, 1979)

Népdalstrófák komplex vizsgálata. A készülő summás kötet elé. („Akár a vándormadarak…”; Budapest, 1979)

Magyar népi gyermekjátékok és mondókák. Oktatási segédanyag (Tánc. A Népművelési Intézet kiadványa. Budapest, 1980)

A magyar népi gyermekmondóka műfaji sajátosságai (Népi kultúra – Népi társadalom, 1980)

Iskolai énektanításunk jelenéről és jövőjéről. Forrai Katalinnal és Szesztay Zsolttal (Muzsika, 1980)

Magyar népi mondókák és gyermekjátékok (Gyermekjátszó. 3. Módszertani kiadvány. Szombathely, 1981)

Eger környéki népdalok. Kottamelléklettel. Összeállította: Nagy Miklóssal; Budapest, 1981)

Bartók, Kodály és a summások (Zenetudományi dolgozatok. 1981. Szerkesztette: Berlász Melinda és Domokos Mária; Budapest, 1981)

Magyar népi gyermekjátékok és mondókák (Kodály-szemináriumok. 1970–1980. Válogatás a nyári tanfolyamokon elhangzott előadásokból) (Szerkesztette: Erdeiné Szeles Ida. Budapest, 1982)

A palóc zenei élet és énekes népköltészet kutatása a XIX. században (Kriza János és a kortársi eszmeáramlatok. Tudománytörténeti tanulmányok a 19. századi folklorisztikáról. Szerkesztette: Kríza Ildikó) (Budapest, 1982)

A „Mátrai képek” dalai (Zenetudományi dolgozatok. 1982. Szerkesztette: Berlász Melinda és Domokos Mária; Budapest, 1982)

Fürdik, fürdik a libám. Népi mondókák. Leporelló. Illusztrálta: Reich Károly (Budapest, 1984)

Népi gyermekjátékok, mondókák. Dobszay László: A magyar dal könyve. (Budapest, 1984; 2. kiadás: 2007)

Hanglemezei

Dádili fecske. Galgamácsai népi mondókák és gyermekjátékok (Moldován Domokossal; Budapest, 1981)

Galgamácsai karácsony. Karácsonyi és újévi népszokások, népdalok, mondókák, népi játékok Galgamácsán (Budapest, 1987)