MAGYAR ÖRÖKSÉG-DÍJBAN
RÉSZESÜLT
A Codex régizene együttes – Erdély
I.
A 108. Magyar Örökség-Díj átadó ünnepsége 2024. március 23-án volt az Állatorvostudományi Egyetem Aulájában.
A kitüntetésben részesülnek a díjátadás sorrendjében:
A Szent Korona
őrzésének intézménye – 32. Testőrezred, Koronaőrség és a Magyar Királyi Koronaőrök
Egyesülete
Laudátor: Dr.
Kun Szabó István a Köztársasági Hivatal Honvédelmi Igazgatóság igazgatója,
főhadsegéd
A máriapócsi kegytemplomhoz kötődő kegyességi
gyakorlat – Máriapócs a találkozás és a béke helye
Laudátor: Dr.
Szabó Irén a Görögkatolikus Múzeum igazgatója
Codex régizene együttes – Erdély
Laudátor: Csörsz
Rumen István régizenész, irodalomtörténész
Dr. Bodó Imre
magyar háziállat fajták megőrzéséért kifejtett munkássága
Laudátor: prof.
Dr. Sótonyi Péter az Állatorvostudományi Egyetem
rektora
Mártha Mihály Tibor szolgálata a doni hősök emlékezetének ápolására
Laudátor: Maruzs Roland alezredes - HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum – parancsnokhelyettes
Pécsi L. Dániel
jelképtervezése
Laudátor: Sipos
Endre festőművész, művészetfilozófus, a BB tagja
II.
Csörsz Rumen István[1]
A Codex együttes
laudációja a Magyar Örökség Díj átadásakor
(Budapest,
2024. március 23.)
A
székelyekről kétféle kép él a köztudatban. Az egyik típus szűkszavú, komor,
néha harcias, hajlíthatatlan. A másik a góbé,
aki különleges ötletei és humora segítségével érvényesül a világban. Nem vitás:
a Codex az
utóbbit képviseli, 1996 óta. Hol virtuóz dallamvezetéssel, hol zenei és
szöveges tréfákkal, hol elmélkedéssel vagy akár zsoltárok szent szavaival, de leginkább
a produkció mélyéről mindent irányító játékkal és emberbarátsággal. A Codex a neve
ellenére semmilyen kódexet nem kínál viselkedésre, nem akarja szabványnak
tekinteni vagy akként hirdetni saját művészeti elveit. Tagjai a historikus
régizenei nyelvet remekül „beszélik” vonóikkal, furulyáikkal és énekükkel, de
ezt láthatólag nem érzik elegendőnek. A jelenkori közönséget szeretnék
megszólítani, s ehhez közös játék kell, a régi művek közösségi szórakoztató
értékeinek megragadása, esetleg újragondolása. Ebből pedig kifogyhatatlan
tartaléka van a székely együttesnek.
Tagjai
Csíkszeredában élnek, kivéve vezetőjük, dr. Filip Ignác furulya- és
fuvolaművész, aki Sepsiszentgyörgyön lakik, és Brassóban tanít a Transilvania Egyetem zeneművészeti karán. A többiek
Szabó-Málnási Éva fuvolás-furulyás kivételével vonós
hangszereken játszanak: Kovács László és Kovács Éva hegedűn, Adorján Csaba
brácsán, Lázár Zsombor csellón és kobzon, Szőgyör
Árpád pedig nagybőgőn, ő az énekes szólista is. Nemzetközi
kurzusokon és erdélyi népzenén edzett művészek, zenetanárok, nagyobb
zenekarokban is muzsikálnak. Aki rendszeresen jár a Csíkszeredai Régizenei
Fesztiválra, megfigyelhette, hogy a Codex tagjai a Barokk Fesztiválzenekarban milyen odaadóan és
invenciózusan játszanak Bachot, Händelt, Telemannt
vagy amit épp kell. Játékukban az alázat és az egyediség termékenyen keveredik,
s ez mindig megihleti, tűzbe hozza a koncertmestert, Ulrike
Titze drezdai barokk hegedűst is. Ritkán látni olyan
eleven kommunikációt a barokk zenészek körében, mint a Fesztiválzenekar több pontján
muzsikáló Codex-tagokét.
E nemzetközi rangú társulatban erdélyi és magyarországi kollégák mellett román
és német muzsikusok dolgoznak együtt egy kemény hétig. Péntek este templomi
koncert, vastaps, állva tisztelgő sok száz fős közönség. Nevetés vagy
mélyről feltörő sírás, mint a 2018-as Máté-passió esetén.
Ám a történet nem
ér véget aznap este. Szombat reggel a Codex-tagok elsők közt érkeznek a Mikó-várba. Délelőtt
a kisgyerekeknek muzsikálnak, aztán este saját koncert, táncház. Tudják, mi
kell az adott helyzethez, hogy igazi zenei élményt adjanak, hogy játék legyen. A régizenei mozgalomban
bizonyos fokig elvárás a sokoldalúság, de ők ezt nem elvárásként élik meg,
hanem láthatólag a saját örömük forrásaként. Sose láttam még fáradtnak,
fásultnak őket. A természetes jóérzés, csalafintaság minden zenéjükre
rányomja vidám bélyegét. Ezzel az erdélyi és külföldi (francia, olasz,
portugál) közönség minden rétegét képesek megszólítani. Közös hangversenyeket
adtak többek között Andrejszki Judittal, Bognár
Szilviával, Kobzos Kiss Tamással, részt vettek Jean-Christophe
Frisch Baroque nomade
projektjein.
Repertoárjuk igen
tágas, és messze túlnő Erdélyen, de a középpontban
a XVII–XVIII. század magyar vonatkozású zenéje áll. Az 1670-es évekbeli Kájoni-kódex és a Vietórisz-kódex, az 1730 körüli Apponyi-kódex
nyugati és helyi táncaitól a verbunkos korig, újabban a Petőfi- és
Arany-dalokig terjed. Önálló műsorral adóztak Johannes Honterus
ódáskönyvének, Szenci Molnár Albert zsoltárainak, Balassi és Pálóczi Horváth Ádám énekeinek. Sajnos
a régi CD-ik alig elérhetők, a legutóbbi 2015-ben jelent meg. Megérdemelnének
egy széles körben terjesztett lemezt.
A verbunkos
daraboknál különösen megtérül a stiláris sokoldalúságuk, a barokk és a népi
vonásnemek, díszítések ötvözése, ugyanakkor a rendezett többszólamú hangzás
igénye. Egyszerre udvari és népi ez a hangkép, nagyjából félúton a Capella Savaria nagyobb felállásra megírt
feldolgozásai és a népzenei alapoktól indulva rekonstruáló Jánosi vagy a Hungaricus együttes
kislétszámú eszménye között. Örömmel hallgatnák őket a Mikó vagy Bánffy
grófok, de a csíki falvakban élő székely katonák is. Nevetnének és néha búslakodnának,
aztán megint nevetnének, fütyülnének a világra. A Codex együttes segít megérteni a
régi és mai góbékat, s egy rosszkedvű világban mélyen emberi vigasztalást kínálnak
mindnyájunknak. Becsüljük meg, mert ez is lehet magyar örökség.
III.
VÁLOGATÁS A CODEX RÉGIZENE EGYÜTTES
YOUTUBE FELVÉTELEIBŐL:
Codex Régizene Együttes - Erdélyi
főúri zene (1:15:56)
Codex - Széllyel tündökleni (Balassi Bálint) (6:27)
Codex Régizene Együttes - Magyar táncok a
Kájoni kódexből (9:17)
Codex - Oláh táncok - Apponyi Kézirat, Vietoris Codex, Kájoni Codex
(5:24)
Codex - Magyar táncok a Kájoni kódexből
(3:04)
Codex - Széllyel tündökleni (Balassi Bálint) (2:32)
Codex Régizene Együttes - Erdélyi néptáncok
v. reneszánsz táncok (20:24)