HOLLÓS MÁTÉ
NÓGRÁDI Péter újdonságai költészettől a táncig[1]
Nógrádi
Péter Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, az MMA rendes tagja
(mma.hu)
‒ Nógrádi Péter
műhelye üstként forrni látszik: sok és sokféle mű készül, vagy vár
már készen bemutatásra. Találomra kezdjük A Trieszti öböl kórusművel.
Hogyan kerültél kapcsolatba Ottlik Géza soraival?
‒ A Magyar
Művészeti Akadémia Fotóművészeti tagozatában Móser
Zoltán, aki nemcsak fotóművész, hanem számos téren otthon lévő
reneszánsz alkatként népművelő is, falujárásait kapcsolja össze a
fényképezéssel. Ő hívta fel figyelmemet Ottlik Iskola a határon regényében
a szinte verssé összeálló sorokra, s buzdított, kezdjek ezzel valamit.
Először háromszólamú férfikart írtam belőle zongorakísérettel.
Tavalyelőtti 70 év 70 percben szerzői estemen, amely a
kárpátaljaiakat megsegítő jótékonysági célt is szolgált, a Szent Efrém Férfikar adta elő, de Bubnó
Tamás a zongora elhagyását javasolta. A zongora anyagának a kórusba ültetése
megviselő feladat volt. Korábban fordított irányú átalakítást könnyen
véghez vittem, amikor kórusszólamokat kellett hangszerekre átültetnem, illetve
ehhez önálló hangszeres anyagot konstruálnom. Itt azonban a zongoraszólam
elrejtése nyolcszólamú férfikart eredményezett, ami magas hangjaival próbára
tette a tenorokat. Végül ezt a verziót nem is mutatták be, én pedig eljutottam
a vegyes karhoz, mint megoldáshoz, aminek megszólaltatása a Cantemus
Vegyeskarra vár. Ők Szabó Soma vezetésével a kortárs magyar kóruszene
legnagyszerűbb műhelye.
‒ Említs még,
kérlek, befejezett, de eddig be nem mutatott műveket.
‒ Elsőként
Pilinszky A Nap születése megzenésítését
emelem ki. A Rádiónak a költő centenáriumára kiírt pályázatára
komponáltam, de nem nyertem helyezést. Pilinszky líráját már korábban több
ízben is zenésítettem. Ez a prózában elmondott szimbolikus mese mélyen
megérintett. A fény és sötétség kontrasztjára épül, ami mindennapjaink része,
nemcsak a reggel és este ellentétében, hanem erkölcsi tartalmakban is.
Kamarazenekart használok, amely vonós együttesre épül. Ehhez néhány fúvós
hangszer társul. A pályázat kívánalma szerint két énekes szólista szerepel
benne. Még tervezem kiszélesíteni énekkar bevonásával.
‒
Szívesen avatkozol be meglévő, már lezárt kompozícióba?
‒ Igen. Már
megtettem például az Isten a szekéren című kamaraoperámban is, amelyben a
partitúra a vihar dühöngését kifejező zsoltárszövegekre írt énekkari
anyaggal bővült. De írtam már néhány kórusomból dalt is.
‒ Kérlek, avass be
jövőbeli tervekbe is.
‒ Tervezek egy
misét, nem hosszút, de számomra új feladatot jelent, hogy nem latin, hanem
magyar szövegre írom. Egy korábbi latin misémben kórus nem, csak négy szólista
szerepelt, a készülő magyarban ellenben szólisták nincsenek, csak énekkar.
Kodálynak, Bárdosnak is van magyar nyelvű miséje. Nálam ennek
előzménye a Monteverdi Kórus fennállása 50. évfordulójára a karnagyuk,
Kollár Éva által rendelt Te Deum, amelyet ugyancsak
magyarul írtam meg, s készülök egy magyar Magnificattal
is.
‒
Amikor hagyományos szakrális szöveget anyanyelven zenésítesz, érzel-e
különbséget hozzáállásodban, értelmezésedben? Zeneszerzői munkádat
befolyásolja-e, hogy más a nyelv?
‒ Megesett, hogy
magyaros zenei elemet vittem a latin szövegbe is. Mivel a magyar nyelv ritmusa
más, másként formálódnak a dallamok. A készülő misében az Uram, irgalmazz
kvintváltó szerkezetű lesz. A miseírás tisztelgés az európai kultúra
iránt. Hiszen tudjuk, az európai zene első nagy formája a mise volt.
Kétféle megvalósításban gondolkozom: orgona-, vagy zongorakíséretes
változatban, illetve zenekariban. Jóllehet a templomi gyakorlat az utóbbinak
nem kedvez, mert mint Deák András karnagy jelezte, a csekély próbaszám nem
szolgálja új művek műsorra tűzését.
Nógrádi Péter
(budaorsiinfo.hu)
‒
A zongora-, illetve orgonakíséret lehet akár akkordikus
alátámasztás csupán, ám ha zenekara társul a kórushoz, azt nyilván jobban összeszövöd vele.
‒ Valóban így van.
Ilyen szempontból mindegy, hogy milyen szövegű műről beszélünk.
S van egyéb bemutatásra váró kottám is, például Ady-dalok zongorával. Részt vettem a Rádió Petőfi 200
zeneszerző versenyén is, ahol ugyan díjat nem nyertem, de mint Devich Márton csatornaigazgató írta, Száll a felhő, száll a madár darabomat
a gyermekkórusnak megtanulásra és előadásra javasolják, tehát az a
következő években bemutatásra kerül. Az Arany Lacinak megzenésítésével is
pályáztam, abból állítólag hetet-nyolcat is beküldtek a szerzők… Most
birkózom Petőfi 23 évesen írt Láttál-e
a róna felett kezdetű, nála ritka, időmértékes versével,
még nem tudom, kórus lesz-e, vagy zongorakíséretes dal. Tél című Radnóti vegyes
karom is bemutatásra vár, akárcsak Morgenstern
Akasztófa-dalaiból A rabbi Orbán
Ottó fordításában, s Petőfi Csokonaija.
A sor végén megemlíthetjük Légyhessegető című,
saját szövegre írt gyermekkaromat is, mely a nyári házban tapasztalható
légyinvázió tarthatatlanságáról szól.
‒ Eszerint utóbbi,
már munkahelyi feladatoktól mentes éveid sok komponáló idővel ajándékoztak meg.
‒ Idővel is,
tűnődéssel is. Még nem említettünk bontakozó hangszeres darabokat, pedig
arra felkérésem is akad. Az egyiket, csellóra és zongorára már elkezdtem, a
másik fagottra készül majd, még nem tudom, hogy szóló, vagy más hangszerrel
társítom. Onczay Csaba buzdított, hogy fia, Zoltán
számára írjak. Ez mozgalmasan indul, újabban keresem a mozgalmasság kihívásait,
az aszimmetrikus ritmusok világát, egyre inkább vonzódom az energikus zenéhez,
ilyeneket hallgatok is. A tánc zenéje is inspirál. A fagottdarabnál szintúgy a
ritmus, a metrumok kerülnek majd előtérbe, ezekkel „mérnökösködöm” most…
FÜGGELÉK
1.
Mint a fenti interjúban is olvasható,
Nógrádi Péter három kórusműve,
a Petőfi Sándor születésének 200.
évfordulója alkalmából az MTVA Bartók Rádió Csatornaigazgatóság gyermekkari
művek komponálására kiírt pályázatán dicséretben részesült:
Száll_a_felhő_száll_a_ madár (pdf)
2.
Nógrádi Péter az alábbi kórusművet 2022-ben komponálta Weöres Sándor soraira:
3.
(Parlando 2022/3.)