A 100 ÉVE SZÜLETETT DR. MIHÁLKA GYÖRGY
(Kölcse, 1924.
április 22. –Szeged, 2008. augusztus 6.)
Dr.
Mihálka György
Dr. Dombiné dr. Kemény Erzsébet ÍRÁSA [1]
Nagy
veszteség érte a magyar zenei életet 2008. augusztus 6-án elhunyt dr. Mihálka György főiskolai tanár Magister
Emeritus Professzor, a Szeghy Endre Pedagógus
Női Kar karnagya, a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségének Tagja.
A
halálhír mindenkit megdöbbentett és nagy szomorúsággal töltött el. Dr. Mihálka György még hetekkel ezelőtt is vezényelt.
Szegeden utoljára május 13-án hallhatták a Kodály sorozat záróhangversenyén,
ahol nagy átéléssel dirigálta az Ave Máriát és a Pünkösdölőt, melyet a közönség szűnni nem akaró
tapsa követett. Majd a Pedagógus Kórusok Országos Találkozóján Cegléden
vezényelte a Női Kart nagy sikerrel. Június elsején Tápiószentmártonban
adott önálló hangversenyt a zenetörténet nagy alkotásaiból. Nagy szuggesztivitással,
életerővel és hatalmas energiával dirigálta a műveket, a zenei
élményt arca átsugározta az énekesekre és ezáltal a közönségre. Mindig
előre tekintett, tervezett, a nehézségek leküzdésére és pozitív
életszemléletre tanított.
Munkássága
igen szerteágazó: karnagy, népzenekutató, zeneszerző alkotó pedagógus. A
Nyíregyházi Tanítóképző Líceumban végzett 1943-ban, ezután Szegeden
folytatta tanulmányait egyrészt a Polgári Iskolai Tanárképzőben, másrészt
a Konzervatóriumban hegedű szakon Belle
Ferencnél. 1943–44-ben dr. Szeghy Endre professzor úr
tanítványa volt, és énekelt az általa vezetett kamarakórusban. 1944
februárjában jelentkezett a Zeneakadémiára. Az előfelvételt jól sikerült,
de a háború miatt le kellett mondania álmairól. Fogolytáborba került, majd
onnan hazatérve 1947-ben szerezte magyar, történelem, ének szakos polgári
iskolai tanári diplomáját.
1955-ben
a Kossuth Lajos Tudományegyetemen kapott középiskolai tanári diplomát. 1957-ben
Bárdos Lajostól tanult. 1960 és 1963 között Népművelési Intézet
szervezésében elvégezte az Esztétikai Akadémiát. A Népművelési Intézet
Felsőfokú Karnagyképzőn (1963–1966) Párkai István tanítványaként „A”
kategóriájú karnagyi diplomát kapott 1966-ban. 1965 és 1972 között zeneszerzést
tanult Vaszy Viktortól. Ennek a munkának a hatására
született a Szeged történelmét feldolgozó „Szegedi kantáta”, amelynek mind
szövegét, mind zenéjét, mind a hangszerelését dr. Mihálka
György írta. A bemutató 1965. decemberében volt a Tisza Szálló
hangversenytermében.
Tanári
pályáját Fehérgyarmaton kezdte, majd Szeghy Endre
professzor javaslatára Ortutay Gyula Szegedre helyeztette. Előbb az
Alsóvárosi Általános Iskolában, később a Keméndy
Nándorné Felsőfokú Tanítóképzőben tanított. Karnagyi munkájának
első sikereit is itt érte el, 1955-ben az Országos Tanítóképzők
énekkari seregszemléjén I. díjat kaptak. Később, mint egyetemi adjunktus
Bálint Sándor meghívására a Néprajzi Intézethez került és így feladata
kettős lett, egyfelől a kórusvezetés és a Collegium Artium irányítása, másfelől a Néprajzi Intézeten belül
a szegedi táj népzenei hagyományainak összegzése és feldolgozása, ennek
eredményeként született meg doktori disszertációja a szegedi táj
népzenéjéről, amelyet Summa cum laude védett meg.
1963-ban
megszűnt a Tanítóképző Intézet Szegeden. A karnagy urat idealista
felfogása miatt kihelyezték Szentmihálytelekre, majd a Tömörkény István
Gimnáziumba került, ahol több tárgyat is tanított és az énekkar vezetése is a
feladatai közé tartozott.
1973-92
a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Ének-Zene Tanszékének karvezetés
tanára, az európai hírű I. számú Női Kar karnagya volt.
Karvezetői
pályafutása során mindig figyelembe vette Fasang
Árpád, Bárdos Lajos, Párkai István szakmai tanácsait. Az ötvenes években már
komoly megbízatást kapott Dr. Szeghy Endrétől
egy a cappella vegyeskar létrehozására. Ez az
együttes országos hírűvé vált, a legnagyobb Kodály műveket énekelték,
amelynek előadásait Kodály is nyomon követte. Egy ilyen alkalommal mutatta
be dr. Szeghy Endre dr. Mihálka
Györgyöt Kodály Zoltánnak. Kodály üzenetére 1958-ban hozta létre a
Szakszervezetek Általános Munkáskórust amelyet éveken
keresztül vezetett, és az ország első munkáskórusai közé került.
Nemzetközi koncertjeiken nagy Kodály műveket is énekeltek, mint pl. a
Székely keserves, Öregek, Békesség óhajtás, Jézus és kufárok, Este, Norvég
lányok, Molnár Anna. A kórus az előadott nagy művekkel
bebizonyította, hogy a karnagy úr Kodály, Bárdos, Szeghy
örökség egyenes folytatásaként megvalósította mindazokat a kívánalmakat,
amelyet Kodály számára tanácsolt. A Kodály Társaság, Bárdos Társaság alapító
tagjaként mindig szem előtt tartotta, hogy az általa vezényelt kórusok
megismerjék Kodály műveit és eszméit.
Dr.
Mihálka György 1961-ben az országban elsőként
rendezte meg Szegeden az első önálló Bárdos-estet.
Karnagyi
pályafutása alatt nagy szerepet játszott a Tömörkény István Gimnázium és
Művészeti Szakközépiskola Leánykarának vezetése.
Ez hozta meg számára az első nemzetközi elismerést. Először 1970-ben
Debrecenben a IV. Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny nőikari
kategóriájában nyertek első díjat, majd Szlovéniában arattak nagy sikert
és kaptak nagydíjat (1973), melynek eredményeként dr. Mihálka
György meghívást kapott karvezetői szeminárium vezetésére.
1973-tól
a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola karvezető tanára és az I. sz.
Női Kar vezetője volt, amellyel számos nemzetközi sikert ért el. A
főiskola Női Karával a nemzetközi versenyek mellett külföldön
rádiófelvételt is készített, Bonnban egy 1 órás egyenes adásban dirigált. Az
országban egyedülállóként vitte el karvezető évfolyamát Németországba,
ahol minden egyes hallgatónak külön szereplési lehetőséget biztosított.
Számos növendéke tanult tovább és szerzett egyetemi diplomát itthon és
külföldön egyaránt.
A
kórusmunka végig kísérte életének egész pályafutását, amelyet rangos hazai és
nemzetközi elismerések fémjeleztek. Karnagyi munkája során 10 országban 30
díjat kapott, többek között 5 Grand Prix díjat, 7
első díjat, 3 nemzetközi diplomát és 3 Rádió-díjat. Nevéhez számos
ősbemutató és magyarországi bemutató fűződik.
A
kilencvenes évek egyik legnagyobb vállalkozása volt Bartók összes egynemű karainak vezénylése a vegyeskari Négy szlovák népdallal
együtt. Kórusai – a makói Városi Vegyeskar, Erkel Ferenc (DÉMÁSZ) Vegyeskar, a Szeghy Endre Pedagógus nőikar és Tritónus
Kamarakórus, valamint a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola I.sz.
Női Kara – énekeltek ezen a koncerten, ahol ötvenéves karnagyi
munkásságáról is megemlékeztek. A sorozatot Szegeden, Makón és
Hódmezővásárhelyen is bemutatták.
Külföldön
is sokan tartottak számot Mihálka György tanácsaira,
így szemináriumot vezetett több országban. Számos nemzetközi versenyre hívtak
zsűritagnak. Dr. Mihálka Györgyszámos elismerés
és kitüntetés birtokosa, ezek többek között: a Magyar Köztársaság Érdemrend
Kiskereszt fokozata, Bartók és kétszeres Kodály emlékérem, Szeged Város
Emlékérme, a Fasang Árpád-emlékplakett és karmesteri
díj, melyet először ő kapott meg.
2004. április 18-án 80. születésnapja
alkalmából az egyesített kórusok bemutatták dr. Mihálka
György legújabb művéből az Európa kantátából a Koráit és elhangzott a
Szegedi kantáta Gyüdi Sándor karnagy dirigálásával a
Szegedi Nemzeti Szimfonikus Zenekar és a kórusok közreműködésével.
Élete
utolsó éveiben sok örömet jelentett számára a Szeghy
Endre Pedagógus Női Kar felkészítése szegedi és országos szereplésekre.
Nagy áldozatot vállalt, hogy Ceglédről utazva minden próbán részt
vehessen. Jóságát, emberségét mindenki tisztelte és szerette. Mihálka György által vezetett valamennyi kórus nevében fájó
szívvel búcsúzik a Szeghy Endre Pedagógus Női
Kar. Emlékét örökké őrizzük! Nyugodjon békében!
Lapis András bronz emléktáblája dr. Mihálka
György egykori lakóháza (Szeged, Madách u. 17.) homlokzatán
található 2010 óta. Szövege: Itt élt és
alkotott 1951–2008 között dr. Mihálka György
1924–2008 Magister Emeritus tanár, karnagy és
zeneszerző. Állíttatta Szeged
Megyei Jogú Város és a SZEGHY ENDRE pedagógus női kar (2010)