SZÉKELY
GYÖRGY
Salzburgi Mozart-hét 2024[1]
Salzburgi Marionett Színház
Mozart
születésnapját (1756. január 27.) stílusosan Mozart-héttel
ünnepli Salzburg minden évben, amely idén a nagy érdeklődés és a
gazdag program miatt kereken 12 napig tartott. Rolando Villazón, a
fesztivál művészeti vezetője nagy elánnal és lelkesedéssel a
legváltozatosabb zenei csemegéket találta ki. Az első ötéves
megbízatása alatt azt akarta bebizonyítani, hogy egy „pur Mozart” azaz
csak Mozart művekből összeállított fesztivál is sikeres lehet.
Elképzelése bevált, hiszen Mozart életműve rendkívül változatos, a
billentyűs, vonós kamara- és versenyművektől,
szimfóniáktól, az egyházi műveken keresztül eljut az operairodalom
csúcsaira.
A két
halhatatlan mű, a Figaro házassága és a Don
Giovanni zenei irányítására ráadásul Schiff Andrást kérte fel 2020 és
2023-ban, aki szólistákból összeállított zenekarával (Capella Andrea Barca) és
világsztárok közreműködésével nagy zenei élményeket szerzett. A félig
scenírozott rendezéseket maga Villazón hozta létre.
A
következő ötéves ciklust is Villazón irányítja, ennek első évét
élvezhettük most, 2024-ben. Idei ötlete az volt, hogy más-más zeneszerzőt
állít Mozart mellé, vagy alá? Idén ugyanis Mozart mellett Antonio Salieri
(1750-1825), a kor sikeres olasz zeneszerzője és még sikeresebb
zenepedagógusa került reflektorfénybe. 1774-1792 között a Habsburg udvar
operaigazgatójaként és termékeny zeneszerzőjeként működött. Egyik
jelentős megbízása volt (miután Gluck visszautasította), hogy operát írt a
milánói La Scala operaház megnyitására, majd később a párizsi opera
számára is. A Habsburgok uralkodása alatt az olasz operák helyett a német
nyelvűek kezdtek előtérbe kerülni, ekkor (1804) Salieri felhagyott az
operaszerzéssel. Karmesterként előadta Haydn Teremtés oratóriumát,
valamint több ősbemutatót tartott egyik kedves tanítványa, Ludwig van
Beethoven műveiből (1. és 2. zongoraverseny, Wellington
győzelme.) További fiatal tehetségeket is tanított, mint pl. Franz
Schubertet és Liszt Ferencet is. Élete utolsó éveiben demenciában szenvedett,
1823-ban öngyilkosságot kísérelt meg. 1825-ben bekövetkezett halálának
megemlékezésekor saját, c-moll requiemje csendült fel. Zenei
munkássága a „nagyok” mögött elhalványult, feledésbe merült. Ám néha
előkerülnek igen jól sikerült művei. Falstaff operáját
például a Hungaroton lemezgyár is kiadta. Cecilia Bartoli teljes lemezt
szentelt Salieri operaáriáinak, míg Laki Krisztina énekesnő a szerző
dalaiból állított össze egy szép lemezt.
Mozarttal
való kapcsolatáról kevés a hiteles adat. Azonban 1824–25-ben fellépett
idegbetegsége során Salieri azzal vádolta magát, hogy megölte, megmérgezte
Mozartot. Beethoven „beszélgető-füzeteiben” is szerepel az alábbi: Salierivel
megint rosszul állnak a dolgok. Teljesen meg van bomolva, állandóan azt
fantáziálja, hogy bűnös Mozart halálában. Azonban Salieri a
halálos ágyán egy tiszta pillanatában kérte Beethoven kedves tanítványát, Ignaz
Moschelest, hogy tegye közzé: Halálosan beteg vagyok, ezért
aztán becsület szavamra elmondhatom Önnek, hogy egy szó sem igaz abból,
hogy megmérgeztem volna Mozartot. Mozart fia (Franz Xaver) később
maga is úgy nyilatkozott, hogy az egész állítás képtelenség, semmi alapja
nincs.
Azonban
a pletyka megihlette Puskint, aki 1830-ban Mozart és Salieri címen
rövid színjátékot írt. Rimszkij-Korszakov 1897-ben egyfelvonásos operát, Peter
Shaffer 1979-ben pedig nagysikerű színdarabot írt, amelynek alapján Miloš
Forman 1984-ben az Oscar-díjas világsikert, az Amadeus című
filmjét rendezte meg.
Az alaptalan (bár Salieri által kitalált) hírből készült színművek, opera és film igazából teljességgel aláásta Salieri amúgy is megkopott hírnevét, negatív hőst kreált belőle. Pedig annak idején tanítványai nagyon szerették, becsülték őt, még úgy is, hogy tudták, komponistaként nem alkotott örökérvényű műveket.
És mi történt most itt Salzburgban? Valamennyi fenti
művet előadták (Shaffer darabját a Landestheaterben), az Amadeus filmet
levetítették, a Rimszkij-Korszakov operát pedig a híres Salzburgi
Marionettszínház mutatta be. Maga Rolando Villazón által is moderált zenés
beszélgetések során eloszlatták a tévhiteket. Sőt, „fájdalomdíjként”
néhány Salieri mű is megszólalt: nyitányok, szimfóniák, operaáriák,
versenyművek. A Fuvola-oboaversenyt két világhírű
művész: Emmanuel Pahud és Francois Leleux szólaltatta meg fantasztikus
virtuózitással. Elhangzottak Salieri kamaraművek és fortepianon Mozart: Variációk
egy Salieri témára.
Mozart és Salieri életükben egyszer kerültek
„versenyhelyzetbe” és – mit hoz az élet? – Salieri nyert. II. József császár
megbízásából született meg Salieri zenés játéka (Prima la musica, e poi la
parole – Először a zene, majd a szavak), valamint Mozart A színigazgató című
zenés játéka is, melyeket egy estélyen mutattak be a schönbrunni palotában.
Salieri műve nagy sikert aratott, évekig játszották sokfelé. Mozart
műve azonban már csak egyszer került életében színpadra,
később is ritkán játszották, Magyarországon 1946-ban mutatták be.
Salieri műveit hallgatva megállapítható, hogy tehetséges, invenciózus zeneszerző volt, mutatós hangszerelése, virtuóz technikája ma is élvezetes lehet a közönség számára.
Azonban ha opera, akkor mégiscsak Mozart: az idei megemlékezés kiemelkedő programja a „Titusz kegyelme” című utolsó Mozart-opera volt. A régi zene „guruja” Jordi Savall együttesével és egy briliáns szereposztással hatalmas sikert aratott. Kiemelkedett a szereplők közül hangilag és színészileg is Magdalena Kožená (Sextus). A félig szcenírozott előadást Roberto Villazón és Bettina Geyer rendezte.
Schiff András idén együttesével Mozart szimfóniákkal és zongoraversenyekkel örvendeztette meg hűséges közönségét. A két teltházas koncert idén is a fesztivál egyik fénypontja volt. A Dán Kamarazenekart, Olga Peretyatko, neves szoprán közreműködésével a főzeneigazgató, Fischer Ádám vezényelte. Mozart áriák és zenekari művek mellett itt is elhangzott egy szimfónia Salieritől. A Bécsi Filharmonikusok három koncerten, vezető szólistákkal (Anne-Sophie Mutter, Sol Gabetta, Michael Barenboim, Igor Levit) Haydn, Beethoven, Salieri és Schubert műveket is játszottak Mozart remekművei mellett.
A fantasztikus cseh kürtművész, Radek Baborák kamaraegyüttese már évek óta elképesztő sikereket arat világszerte. Ritkán megszólaló műveket (Anton Reicha: Kürtötös, Michael Haydn: Larghetto és Allegro) is hallhatott tőle a lelkes közönség.
Nehéz felsorolni a sok zenekart, előadót, mégis meg kell említeni egy különös együttest, amelynek neve: MoZuluArt és 20 éve arat már sikereket a világban. Roland Guggenbichler, neves osztrák jazz- zongorista ötlete volt, hogy együttest hozzon létre zimbabwei zenészekkel, akikkel a zulu és a klasszikus zene (Mozart, innen a „MoZulu”) fúzióját hozta létre. Két kultúra, zenei stílus találkozik itt össze. Talán Mozart is lelkesedne, mint korának legnyitottabb, újító zeneszerzője.
Aki a jövőben eljön
Salzburgba és válogat a Mozart-hét (idén 44!) rendezvényeiből, biztosan
nem csalódik, sőt, életre szóló élményekhez juthat.
Képjegyzék:
Fedő kép: Mozart és Salieri – Salzburgi Marionett
Színház
1. Mozart: Titusz kegyelme – jelenet (Magdalena Kožená
(Sextus), Hanna-Elisabeth Müller (Vitellia)
2. MoZuluArt együttes és az Ambassade vonósnégyes
Fotók:
Wolfgang Lienbacher (1, 3) Bernhard Müller (2)
