A pedagógiai munka minősége, tehetséggondozás, motiváció…

Ember Csaba TÉR-értékelésről, többletmunkáról és többletdíjazásról

Ember Csaba

2024. szeptembertől már minden állami támogatású iskolában elindul az az új teljesítményértékelési rendszer, amelynek eredménye az utána következő tanévben mutatkozik meg, hiszen az elért eredmény befolyásolja majd a legkiválóbbnak bizonyult pedagógusok fizetését. Egy maximum 100 pontos rendszerben, egyéni teljesítménycélok és központilag meghatározott kritériumok alapján fogják értékelni mindenki munkáját, s a TÉR-tábla a zenepedagógusokra is vonatkozik. A Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnökével, Ember Csabával beszélgettünk a szempontrendszerről, az ezáltal mindenkinek kötelezővé váló KRÉTA-használatról, a nyugdíjasokra gyakorolt hatásáról, valamint arról is, hogy mindez mikor éri el a kívánt hatást. Az MZMSZ elnöke kiemelte, nagy eredménynek tartják, hogy ez az értékelési rendszer mindenképp csak jövedelemnövelést eredményezhet, hiszen sikerült elérniük, hogy az eredeti tervek ellenére azoknak a kollégáknak se csökkenjen a bére, akik netán 50 % alatt teljesítenek.

– 2024. április közepén mutatták be számos helyszínen az Oktatási Hivatal munkatársai a TÉR-tábla kritériumrendszerét, amit szeptembertől már alkalmazni is fognak. Nem volt ez kicsit túl gyors? Vagy a szakmai szervezetek már ismerték korábban a részleteket?

– Sokaknak rámegy majd a nyaruk, hogy az intézményi, saját szempontrendszert kidolgozzák 2024. augusztus 25-ig, hiszen annak alapján kell majd a pedagógusoknak kitölteniük a saját TÉR-táblázatukat. S mindaz, amit most az Oktatási Hivatal munkatársaitól hallottunk, számunkra is újdonság volt, hiszen erről a kritériumrendszerről korábban nem egyeztettek sem a szakmai szervezetekkel, sem a szakszervezettel. Csak a Nemzeti Pedagógus Kart keresték meg, miközben már akadt olyan művészeti iskola is, amely részt vett ennek kipróbálásában, pilot rendszerben, s 2023 tavaszán próbálgatta az új módszert, amelynek a tapasztalatait fel is használták a TÉR elkészítésénél. Lett volna pedig haszna az egyeztetésnek, hiszen számos fontos észrevételünk volt például a pedagógus életpálya-modell kapcsán is, s a szakszervezettel közösen folytatott munkánk eredménye, hogy végre a gyakornokok óraszáma a helyére került, sikerült ezt is megfelelő mennyiségűre csökkentenünk… Természetesen ettől függetlenül az összes, a TÉR-táblázattal kapcsolatos, nyilvános ismertetőn részt vettünk, majd a szakszervezeti tárgyalásoknak köszönhetően sikerült is elérnünk – s ezt nagyon nagy eredménynek tartjuk –, hogy az értékelés alapján nem lehet bért csökkenteni. Tehát ha valaki 50% alatt teljesít, akkor sem lehet kevesebb a fizetése. A munkájáért meg kell, hogy kapja a megfelelő díjazást. De persze, számos kérdés van még erről az egész értékelési rendszerről, többek között az, hogy miként jelenik meg a minőségi munka elismerése az alapítványi és az egyházi iskolákban, ahol eleve magasabb bért kapnak a pedagógusok… Mindezt majd a jövő, a gyakorlati tapasztalatok döntik el…

– Milyen kritériumrendszert kell teljesíteniük a pedagógusoknak?

– A TÉR-rel az a cél, hogy központilag meghatározott, államigazgatási célokat teljesítsenek a kollégák, kapjanak visszajelzést a munkavégzés színvonaláról, s legyen egy olyan szempontrendszer, ami az objektív döntéseket megalapozza. Lényegesnek tartották, hogy egy jól definiált, közérthető kritériumrendszer szülessen, ahol a pontozás is egyértelmű. Anyagilag is el akarják ismerni a jobb munkát, a többlettevékenységeket. A fő cél, hogy a TÉR ösztönözze az iskolákat a fejlesztésre, az oktatás színvonalának az emelésére.

– Számítottak arra, hogy a minősítési rendszer részleges átalakítását követően egy ilyen új értékelési rendszert vezetnek be?

– Amikor először emlegettek 800 ezer forintos pedagógusbéreket, sőt már korábban is, amikor a területről szó esett, mindig elhangzott az is, hogy „adunk több pénzt, de látni akarjuk, hogy ezért jobb vagy több lesz az elvégzett munka is”. Ez a szemlélet most is megmaradt, hiszen a minőség fontossága, a többletmunkára való lehetőség ebben a TÉR-táblázatban is megjelenik. A többletfeladatok alatt persze nem több iskolai órát, hanem többek között tehetséggondozást, felzárkóztatást, szabadidős programokat kell érteni. Zárójelben jegyzem meg, ha a pedagógusok zöme rendszeresen ilyen programokat szervez, s egyre többen és többet, akkor a gyerekeknek mikor lesz idejük a művészeti oktatásra?!

– Milyen kategóriákba sorolják a pedagógusokat?

– Az elért pontszámok alapján háromba – akik 80 százalék fölött teljesítenek, azok a kiemelkedő kategóriába kerülnek, nekik kapniuk kell 12 hónapra (szeptembertől-augusztusig) egy ma még nem ismert, de érezhető összeget, a fizetésükön felül. Aki 50-80 százalék között van, az az átlagos, náluk nincs változás, de indokolt esetben közülük is részesülhetnek az előbbi kiegészítésben. Mert mekkora lehet például a különbség a 79 és a 80 % között? Akik pedig 50 százalék alatt végeznek, ők a fejlődéshez kapnak feladatokat, de – az előzetes tervek ellenére – nem csökken a bérük.

– S milyen feladatokat és milyen pontokért kell a tanév során a pedagógusoknak teljesíteniük?

– Összesen 100 pontot lehet elérni, amelynek a nagyobb része központilag meghatározott teljesítményért kapható, de akadnak egyedi intézményi célok is. A személyre szabott szakmai követelmények teljesítése 24 pontot ér, a pedagógiai munka minősége pedig 28 pontot. A feladatvállalás mennyiségi mutatója alapján 12 pontot lehet kapni, az egyedi intézményi értékelésért 8-at, a motiváció, az elkötelezettség, az etikus magatartás 6 ponttal jutalmazható, a tehetséggondozás, esélyteremtés 8 ponttal, a kommunikáció, együttműködés ugyancsak 6 pont. A munkavégzés, a határidők betartása összesen 8 pontot ér. S ahogy már említettem, augusztus 25-ig kell meghatározni az egyedi, intézményi célokat, amelyek azért is fontosak, mert ha ezek jól vannak kitűzve, akkor az valóban előreviszi az adott iskolát. A tanév elején a pedagógus kitűzi a saját, egyedi céljait, amit az igazgatónak kell jóváhagynia, s ezt követően ezeken már az adott tanév során nincs mód változtatni, csak munkakörhöz kötött, meghatározott és indokolt esetben. Az év végéig kell ezeket a meghatározott feladatokat teljesíteni, de mindezt akár már év közben is lehet értékelni, hiszen ha valaki például vállalja a Zene világnapi koncert megrendezését, akkor azt a teljesítést követően is lehet értékelni. Jobb is talán, ha nem minden marad a tanév végére, hiszen az igazgató feladata az értékelés. Az elért eredmény alapján pedig – ha a pedagógusnak sikerül a kiemelkedő kategóriába kerülnie, 80 % fölötti pontszámot kapnia – akkor következő tanév teljes ideje alatt a megállapított mértékben nő a fizetése.

– S mindezt a KRÉTÁ-ban vezetik?

– Igen, nagyon jól kell tudni használni hozzá mindenkinek a KRÉTÁT, hiszen mind a kijelölt célokat, mind a teljesítéseket is ezen a felületen kell vezetni, rögzíteni. Biztos, hogy ez mindenkinek több adminisztrációs feladatot jelent, viszont talán így az a munka, amit a kollégák eddig is elvégezték, jobban láthatóvá válik, a legjobbak pedig többletjövedelemhez is jutnak. A kérdés azonban az, hogy miként valósul meg ennek a fedezete? Tankerületenként adják oda az erre szánt keretet vagy az iskoláknak? Erről ugyanis még nincsenek információk.

– S mi a helyzet a nyugdíjas kollégákkal?

– Rájuk is vonatkozik a teljesítményértékelési rendszer, ami azért vett fel problémákat, mert a nyugdíjasoknál külön megegyezés szerint történik a besorolás. Miután náluk már kisebb a járulékfizetés, általában az a tapasztalat, hogy kevesebb pénzért szerződtetik őket vissza. S hiába volt valaki mesterpedagógus, ha a nyugdíj mellett foglalkoztatják, nem a korábbi fizetését fogja megkapni. Kérdés hát, hogy ezért a csökkentett pénzért van-e kedve az egész adminisztrációt is a nyakába venni…Ezt a problémát már több, minisztériummal történt egyeztetésen felvetettem, egyelőre azonban nincs rá segítő válasz. De nemcsak a nyugdíjasok terén nincsenek egyértelmű válaszok, hiszen az igazgatókra is vonatkozik egy teljesítményértékelés, amelynek ugyancsak megvan a maga kritériumrendszere, és az sem egyszerű… Hiszen például akad olyan pontja, ami az erőforrásokkal való gazdálkodást értékeli, amelyre nem nagyon van ráhatásuk jelen állapotok között az iskolavezetőknek…

– Mit szólnak a kollégák ehhez az új teljesítményértékelési rendszerhez? Milyen kérdésekkel fordultak az MZMSZ-hez?

– Most még csak ismerkednek vele, egyelőre még nem árasztottak el minket ebben az ügyben a telefonok, e-mailek. Egyébként számos feladatot a most, a táblázatban megjelenők közül akkor is elvégeztek a kollégák, amikor nem járt érte pénz. Sőt, mondhatom azt, hogy mindezzel csak visszatérünk egy korábbi metódushoz, hiszen például az 1975–78-as tanévek végén is a jegyzőkönyvekbe kerültek az egyéni értékelések, az előrelépési javaslatok. Tény, hogy ezzel a minősítéssel egy átlagos pedagógus nem kerül rosszabb helyzetbe, nem kell féltenie a kenyerét, mert az átlagpontszámot könnyű teljesíteni. Viszont az intézményvezetőknek nagy felelősséget jelent mindez és hálátlan feladat. Látom a TÉR-ben a nagyon jó szándék törekvéseket, s azt kell mondanom, hogy szakmailag is jól kidolgozott. Az üzenete pedig az, hogy a jobb munkáért több pénzt fogunk adni, de meg akarjuk határozni, hogy mikor tekintjük jobbnak a munkát… Fontos - úgy vélem -, hogy jobbítható a rendszer, és meg lehet bízni ebben az értékelési metódusban. A határidőkkel – különösen az első induláskor lesznek problémák, hiszen az alapfokú művészetoktatás sajátos időbeosztását – ősszel is van felvétel, tanármozgás, órarendek kialakulása – nem tudja ez a szabályozás így teljesen figyelembe venni. Egyetlen dolog jelentheti a bukását, az, hogyha nem lesz hozzárendelve a megfelelő anyagi háttér… Akkor ugyanis csak vitákat fog gerjeszteni, s nem haladunk általa sehová.

Réfi Zsuzsanna