Interjú a Geyer Stefi hegedűművész életútja, levelezése
Bartók Bélával c. új könyvről

(Balassi Kiadó 2024)

A 2024. május végén bemutatandó kötet a Váradi Helga és Dominik Sackmann szerkesztésében németül már megjelent Stefi Geyer. Materialien zu ihrer Biografie (Bern: Peter Lang, 2021) c. kötet magyar nyelvű közreadása kisebb módosításokkal.

Geyer Stefi, a Hubay Jenő-tanítvány, a csodagyermekként indult, Budapesten, Bécsben majd Zürichben élt neves hegedűművésznő pályáját először mutatja be gazdag dokumentumgyűjtemény; levelek, fényképek, tanulmányok és koncertjegyzék segítségével. A kiadvány legnagyobb zenetörténeti szenzációja mégis az, hogy első ízben teljes egészében megjelenhetett a kötetben Bartók Béla és Geyer Stefi teljes fönnmaradt levelezése. Az általában igen zárkózott zeneszerző 1907-08-ban Geyer Stefihez írt különösen mély és kitárulkozó levelei egyszerre dokumentálják első nagy tudományos felfedezéseket tartogató erdélyi népzenegyűjtő útjának élménybeszámolóit, a hegedűművésznőnek készülő kompozíció, a korai hegedűverseny keletkezéséről szóló részletes híradásokat, valamint a 20. századi magyar kultúra egy páratlan jelentőségű alkotójának eredeti, lázadó szellemű, ifjúkori gondolatait. A szoros muzsikus barátság, majd a zeneszerző részéről kibontakozó reménytelen szerelem ritka szép dokumentumai e levelek. A nagy csalódás, mely egybeesett a népzenei munka kibontakozásával, gyökeresen formálta át Bartók egész alkotó személyiségét és pályáját.

Korábban Paul Sacher magánkiadásában vált hozzáférhetővé Bartók leveleinek legjelentősebb része az eredeti kéziratok hasonmásaként. A mostani kötet nemcsak teljesebben tartalmazza közreadott, jegyzetelt formában Bartók leveleit, hanem együtt közli Geyer Stefi leveleivel is, melyek mindez idáig teljességgel hozzáférhetetlenek voltak. A nagy tehetségű fiatal muzsikusok levelezése így ad teljes képet e zenetörténeti jelentőségű kapcsolat történetéről. Az 1907 júliusa és 1908 márciusa között zajlott intenzív levélváltásokat az 1920-as évek végén felelevenített baráti–kollegiális kapcsolatot dokumentáló további levelek egészítik ki.

A kötet e zenetörténetileg legfontosabb, hiánypótló és nagy szakmai és közönség érdeklődésre számító levélkorpuszán kívül tartalmazza Váradi Helga nagyobb életrajzi tanulmányát, Hubay Jenő néhány fönnmaradt levelét Geyer Stefihez, valamint Geyer Stefinek a Zipernovszky rokonokhoz szóló családi leveleit. A német nyelvű családi levelezés fordítása a magyar nyelvű kötet függelékében kap helyet. Az eredeti kötethez hasonlóan Geyer Stefi valamennyi hangversenyének adatait részletes jegyzék közli. A kötetet több tanulmány kíséri, melyek fordításban ugyancsak szerepelnek a magyar nyelvű kötetben: a német kötet szerkesztőinek előszói, Vikárius László dolgozata Bartók és a hegedűművésznő kapcsolatának jelentőségéről, valamint Zipernovszky Kornél írása a Zipernowsky-családról. A svájci választott hazájában is igen tisztelt, nagyhatású előadóművész egész pályájának állít emléket a kötet. Ugyanakkor kiemelkedő zenetörténeti jelentőségű Bartók és a hegedűművésznő itt első ízben eredeti nyelven közreadásra kerülő levelezése.

Váradi Helga, a kötet társszerzője a Parlando számára exkluzív interjút adott.

Váradi Helga

– Hogyan és mikor figyelt fel Geyer Stefi művészetére, és főleg, hogy került Svájcba, ahol Stefi életének jelentős része zajlott?  

– Emlékszem, a gimnáziumi ének-zene órák egyikén Mezey Erika tanárnő mesélt Geyer Stefiről Szentendrén – már akkoriban megragadott a titokzatos életrajz, a fiatal lány képe. Vagy egy évtizeddel később, amikor 2014 őszén a Zürichi Zeneművészeti Főiskolára érkeztem Bázelből, egyházzenei továbbképzésre. A tanszakon tanító dr. Dominik Sackmann professzorral érdekfeszítő beszélgetéseket folytattunk a 20. századi zürichi zenetörténetről. Szaktudása és tájékozottsága mindig is lebilincselő volt számomra. Amikor egyik alkalommal megemlítettem neki, hogy a Zürichi Központi Könyvtárban éppen egy előadást hallottam Bartók Béla, Geyer Stefi és a svájci zeneszerző Othmar Schoeck kapcsolatáról, felfigyelt a témára, ugyanis megemlítettem neki azt a sejtésemet is, hogy szerintem biztosan fellelhető még a művésznő hagyatéka. Nekem zavaró volt az előadás során a határozottan negatív kijelentések sora és az a tény, hogy a férfiak minden téren véleményt alkottak a hegedűművészről, ám az ő hangját sehol sem lehetett hallani (erre utal a „herstory” kifejezés is). Sackmann professzornak felcsillant a szeme, és azt mondta: „Ez lesz a te témád!” Így is lett. 

– Milyen intézményi háttér, milyen támogatás segítette kutató munkájában? 

– A fent elhangzott beszélgetés után a Zürichi Zeneművészeti Főiskola dr. Sackmann tanszékvezető professzor kérelmezésére új témát nyitott az intézet Zenei Kutatóközpontjában. Geyer Stefi neve a mai napig ismert a zürichi hegedűsök körében, az életrajz illeszkedett a „20. századi zürichi zenetörténet” tematikájába. Akkor még nem sejtettük, de egy négyéves kutatási fázis vette kezdetét, az intézet meghatározott idejű állást ajánlott számomra. A kutatás során több alkalommal fordult elő, hogy „jókor voltam jó helyen.” Néha elképesztő véletlenek folyamán sikerült lényeges információkhoz jutni. Mindenképpen jelentős fordulat volt, amikor kiderült, hogy Geyer Stefi 1907–1908-ban íródott leveleit a bázeli Sacher Alapítvány őrzi. Szűk szakmai körben ez talán ismert volt, de a nyilvánosság erről azáltal sem tudhatott, mert az Alapítvány online katalógusában nincs feltüntetve az anyag. Ez valószínűleg Bartók Péter privát hagyatékával és személyes instrukcióival is összefüggésben lehetett, az ő letétjében került az anyag a Sacher Alapítványhoz.

Egy másik jelentős pillanat volt, hogy a Magyarországon élő Zipernovszky leszármazottak közül eljutottam Falvay Mártonhoz Székesfehérvárra: ő mellékesen megemlítette, hogy ha gondolom, meg tudja adni az Athénban élő svájci rokon telefonszámát. Mint később kiderült, Geyer Stefi személyes hagyatékához juthattam így el Görögországba. A Zürichi Zeneművészeti Főiskola támogatta a kutatással összefüggő utazásokat, így meglátogathattam Bartók Pétert Floridában, vagy Athénba Katsaouni asszonyhoz – mindkét örökös megható nyíltsággal és kedvességgel fogadott, ezek életre szóló élményt adó találkozások maradnak számomra. Tehát, ha összefoglalhatom, komoly intézményi támogatottság, szerencsés pillanatok és megható nyíltság és támogatás a Schulthess, Zipernovszky és Geyer leszármazottak révén, akiket először persze fel kellett kutatni. Én úgy értelmeztem az összefüggéseket, hogy a „téma, az alkotó nő szeretné megmutatni magát a világnak, szeretné eloszlatni a ködöt.”

– Milyen nehézségekkel nézett szembe a német könyv összeállítása során? 

– A feldolgozandó anyag a művésznő családi háttere és későbbi karrierje miatt is nagyrészt német nyelven keletkezett (levelezések, koncertkritikák, iratok, dokumentumok, emlékkönyvek) – kivételt képez ez alól a Bartók Bélával folytatott magyar nyelvű levelezés. De még a rokonokkal, unokatestvérével, Zipernovszky Ferenccel és felségével, Erzsébettel folytatott évtizedes levelezése is németül íródott. Nagyobb kihívást jelentett a terjedelmes kötet (522 oldal) szerkesztése, a levelezések gondos átfésülése, az interpunkciók, egyes kifejezések német nyelvre való tolmácsolása – Geyer Stefi maga is sokszor szabadkozott, hogy a levélírás nem volt erőssége, sokszor datálatlanok az írások, a német olvasó számára pedig szokatlan lehet a vesszők és pontok kezelése. Lábjegyzetek százaira volt szükség, források megnevezésére, magyarázatokra, a névjegyzék megformálására. Az időrend meghatározása, a gazdag képanyag kiválasztása, a közel kétéves szerkesztési és lektorálási munka 3-4 ember precíz, türelmes munkáját kívánta. A kötet tartalmi tagolását, megformálását szintén koncepcióba kellett rendezni, amiben teljesen szabad kezet kaptam. 

– Hány kiadott felvétel, milyen lemezek maradtak Geyer Stefi után, hogy a mai hallgató is megismerhesse?

– Három hivatalosan megjelent lemezről tudok: 1998-ban a Lys lemezkiadó jelentett meg fennmaradt felvételeiből egy lemezt, Stefi Geyer címen. 2000-ben a Hegedű diszkográfiája című sorozat második részében Vecsey Ferenc, Arányi Jelly, Szigeti József mellett hallhatjuk Stefi játékát is. 2008-ban pedig a zürichi Jecklin kiadó jelentette meg a 40-es években felvett, Tonhalle-Zenekarral kísért eredeti Schoeck hegedűverseny felvételét, melyen Geyer Stefit hallhatjuk szólistaként a neki dedikált műben. 

– Hogyan értékeli Stefi helyét a zenetörténetben?

– Manapság, amikor az egyenjogúság témája világszerte egyre nagyobb visszhangot kap minden téren, más megvilágításba kerülhet az a tény is, hogy az elmúlt évszázadokban számos kiváló női alkotó nem kaphatta meg ugyanazt a társadalmi figyelmet és elismerést, mint férfi kollégáik. Léteztek kivételes női életrajzok, de sokszor jelentős többletküzdelem, akár társadalmi elmagányosodás állt mögötte – illetve sokuknak házasságkötésük után gyakorlatilag nem illett már színpadra lépniük. Geyer Stefi igen fiatalon kapott hatalmas figyelmet, csodagyermekként. Azonban később, első és második házassága alatt is folytatta a koncertezést, sőt, második férje Walter Schulthess kiváló kísérője és társa lett, mint zongoraművész, koncertügynök és zeneszerző. Tehát egyrészt figyelemre méltó az öntudat és erős akarat, amivel már 19 évesen ösztönösen érintkezett kora legnagyobb férfi alkotóival, így Bartók Bélával is, és figyelemre méltó a későbbi évtizedekben kibontakoztatott nemzetközi zenei munka, ami a hegedűművészet szinte minden aspektusát érinti – a szólista karrier, a konzervatóriumi tanítás, a kamarazene, a zenekari munka, a tehetséggondozás. Mindezt pedig külföldön, gyökereket tudott ereszteni Svájcban, országos elismertségnek örvendett, generációknak adta át tudását. Ne felejtsük el azt sem, hogy két világháborút élt meg, komoly betegségekkel kellett megküzdenie élete során, ennek ellenére mindig hű maradt a művészetek iránt. 

– Miben különbözik a magyar nyelvű kötet a német kiadástól? 

– Vikárius László, a Bartók Archívum igazgatója figyelemmel kísérte a német kiadást és már 2020-ban megszületett a szándék, hogy a svájci megjelenést kövesse a magyar nyelvű kötet. A világjárvány sajnos késleltette a folyamatokat, de 2023-ban elindulhattak a Balassi Kiadóval a tárgyalások, miután a svájci örökösöknek köszönhetően sikerült biztosítani a kötet kiadási költségeit. A magyar kötet Vikárius Lászlónak és a Bartók Archívum munkatársainak köszönhetően „tiszta forrásból”, vagyis eredeti nyelvén közli a Bartók Bélával folytatott levelezést. Emellett számos értékes dokumentum, fotográfia került be a kötetbe az Archívum anyagából. A terjedelmes koncertlistát, Geyer Stefi fellépéseit Schmidt Zsuzsanna egészítette ki és dolgozta át. A kötet eredeti tagolása, tartalma változatlan formában jelenik meg, hogy ezáltal is érzékeltessük a párbeszéd jelentőségét, hiszen a Bartók-levelezések mellett Geyer Stefi életművét ismerhetjük meg. 

– Számít-e arra, hogy felébred komolyabb érdeklődés Geyer Stefi iránt, lesz-e további nyelveken, például angolul is kötet?

– Remélem, sor kerülhet még egy angol kiadásra, hiszen a Bartók-kutatás a mai napig is kiterjedt az angolszász nyelvterületen, főleg az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Számomra hatalmas öröm, hogy lassan 10 évvel a kutatás megkezdése után 2024-ben a magyar közönség számára is elérhetővé válik a munka. A levelezések érzés- és gondolatvilágát így élhetjük át teljességében. 

Csengery Tádé