Hol kezdődik a vizuális nevelés?
Kékedi László, a
népművészet mestere köztéri szobrokról, motívumokról és arról, hogy mit
fognak etalonnak tekinteni ötven év múlva[1]
Tóth Ida és Kékedi László
Falufát avattak 2025. május 9-én a Heves vármegyei Szűcsi település
közparkjában. A szobor tervezője Kékedi László fafaragó népi iparművész, Kisgyőr polgármestere, a Magyar
Művészeti Akadémia rendes tagja. A Magyar Falu Program pályázat keretében
összesen tizenkilenc településen állítanak hasonló falufát a közeljövőben
– a kormányzati kezdeményezés Szűcsiben valósult meg elsőként.
– Mi az a falufa?
– A „prototípus" a faragásairól nevezetes borsodi település,
Kisgyőr főutcáján áll egy magaslaton. Az öt méter magas faplasztika a
falu egykori és mai lakóinak állít emléket. Jellegzetes, bükkaljai tulipános
minta díszíti, tetején kelet felé néző, felfelé forgó naprozetta
szimbolizálja az életet. A keleti oldalára véstük fel a jelen pillanatban
Kisgyőrben élő családok vezetéknevét. A nyugati oldalon a napkorong
lefelé forog, a tulipánok is lefelé hajlanak, utalva az elmúlásra – ide a
kihalt családneveket jegyeztük fel 1700-ig visszamenőleg. A falufát a
2008-as kisgyőri fafaragó tábor résztvevői alkották. Polgármesterként
az a gondolat vezetett, hogy ne csak járdát építsünk: a faluban élők az
önazonosság és az összetartozás élményét is átélhessék a műalkotáson
keresztül.
– Helyi
értékhez kapcsolódtak ezzel?
– A Bükk déli lábánál az emberek évszázadokig miből éltek? Az
erdőből meg szőlőtermesztésből. A föld
aranykorona-értéke szinte nulla, de nagy hagyománya van a fafaragásnak.
Emlékszem, az első „nyomokat", amiket gyerekként elkövettem, nagyapám
szarkalábvésőjével faragtam…
– Szarkaláb?
– Papu csak így hívta a formája miatt, ezzel a
szarkalábvésővel készítettem az első motívumokat. Népi
iparművészként faraghatnék ma is arasznyi faszobrocskákat – beleférne a
tarisznyába… De minek? Porfogónak? Gyorsan változó, ellentmondásos világban
élünk. A szemléletváltás elérte a népművészeti alkotásokat is, a
népviseletet például a modern kornak megfelelően alakítjuk és viseljük. A
saját, kisgyőri példánk is bizonyítja: ha a népművészeti motívum
kikerül közterületre, új értelmet nyer.
Kékedi László
– A Miskolctól délnyugatra fekvő Kisgyőrt faragott falunak is
nevezik. Hogyan formálja a falukép az itt élők szemléletét, identitását?
– Települések határában sok helyütt látni műanyag betűkkel a
Hollywood feliratot. Ez persze vicc, mégis sokatmondó. Nálunk a Kisgyőr
van kifaragva életfamotívummal… Alighogy kitettük, a felirattól egy kilométerre
aszfaltrajzot készítettek a gyerekek, és a táblán látható tulipános motívumot
is lerajzolták. Nem a Donald kacsát és nem a Miki egeret. Hol kezdődik a
vizuális nevelés? Aki itt él, az ráismer a helyi motívumokra, ahogyan száz
faragásból kilencven esetében én is biztosan megmondom, ki készítette az alkotást.
Felismerni az egyéniséget: tudom, hogy más nem csinálja úgy azt a
csontberakást, csak az a bizonyos mester… Ugyanígy felismerik a többiek, amit
meg én tervezek és faragok. Kisgyőrben több mint kétszáz kültéri alkotás
található, elhatároztuk például, hogy kifaragjuk a magyar királyokat – már a
tizenhetediknél tartunk! Komplett történelemórát lehet tartani a szobrok
mellett, és bizony meg is jegyzik a gyerekek, amit ilyenkor látnak, hallanak! A
magyar történelem összekapcsolódik a hagyománnyal, IV. Bélán cifraszűr van
– ezzel magyarázható, hogy a cifraszűr motívuma is megjelent az
aszfaltrajzversenyen… Betlehemünket a legmélyebb völgykatlanba, a település
legalacsonyabb pontjára helyeztük, hogy érzékeltessük a mélységet és
magasságot: honnan hová lehet eljutni. A gyerekek nap mint nap arra járnak,
mert ott van a szomszédban az iskola. Ha a Bibliát nem is veszik elő,
vizuálisan azért rögzül bennük Jézus születéstörténete.
– A településre jellemző hagyományokat, motívumokat mutat fel
Szűcsi falufája is?
– A Heves vármegyei Szűcsin 2025. május 9-én felavatott alkotásra
helyi hímzésmotívum került. A faragás Eperjesi Csaba és Balogh István népi
iparművészek munkáját dicséri. A falufák minden esetben egyedi tervezést
igényelnek, hiszen a jelentőségük szimbolikus. Amikor például a zsidó
rabbi ellátogatott Kisgyőrbe, kereste a zsidó temetőt, ami már nincs,
de meg tudtuk neki mutatni, hogy az emlékoszlopon megtalálható az egykor ott
élő zsidó családok neve.
– A Magyar Falu Program pályázat keretében összesen tizenkilenc településen
állítanak falufát a közeljövőben. Kisgyőrben készülnek ezek az
alkotások?
– Az csak az egyik faragóbázis: a Békéscsabai Népművészeti Egyesület
is készít hatot, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület pedig hetet. A
következőt Győrben fogjuk kihelyezni, és mire megjön az ősz,
húsz falufa áll majd az országban.
– A hazai éghajlaton hamar korhad a fa, meddig lehet majd gyönyörködni az
alkotásokban?
– Nálunk hatvan centiméter átmérőjű rönkből indul a
történet: tölgyfával dolgozunk, jó szemmel kiválasztjuk a megfelelő
darabot, majd leszedjük róla a szíjács fehér részét.
Kékedi László
A 15 × 15-ös anyag nálam virágkaró, nevezhetik akár '56-os emlékműnek
vagy kopjafának. Kopjafa az, amin zászló van vagy kopja, a többi mind fejfa
vagy emlékoszlop. De vajon időtálló?! Akármit nem szabad kitenni a
köztérre, mert azt fogják etalonnak venni ötven év múlva. Nem mindegy az sem,
hogyan van kifaragva, tájolva a falufa, amit persze kezelni is kell, és
három-négy évente átkenni – ennek is megvan a maga törvénye. Ha egészséges fát
faragunk, az jóval túléli a mi életünket. Tehát azok a szobrok, amelyek most
készülnek, a jövő generációjának is szólnak.
Tóth Ida
Fotó: Walter Péter / MMA és Szűcsi község honlapja