Tamásiné Dr. Dsupin Borbála[1]
AJÁNLÁS A
„GONDOLATOK AZ ÓVODAI ZENEI NEVELÉSHEZ” CÍMŰ KIADVÁNYHOZ
2024-ben jelent
meg a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar kiadványaként e
tanulmánykötet, amelyben arra vállalkoznak a szerzők, hogy a zenei nevelés
területén néhány gazdagító gondolattal és ténnyel hozzájáruljanak az óvodapedagógusok,
és a nemzetiségi óvodapedagógus cigány/roma szakirányra járó, és ott végzett
kollégák többszempontú zenepedagógiai látásmódjához.
„Az újabb lélektan meggyőzően fejti
ki, hogy a nevelésben a három-hét éves kor sokkal fontosabb a következő
éveknél. Amit ez a kor elront vagy elmulaszt, később helyrehozni nem
lehet. Ezekben az években eldől az ember sorsa jóformán egész életére.”
(Kodály, 1982:94) Ehhez a felelősségteljes, sorsdöntő,
nélkülözhetetlen és felbecsülhetetlen munkához, a 3-7 éves korosztályt
nevelő óvodapedagógusoknak nemcsak a képzés időszakában, de a diploma
megszerzése után is folyamatosan nagy gondot kell fordítaniuk a szakmai továbbfejlődésükre továbbképzés és önképzés
formájában.
A könyv első
fejezete a „Jövőálló érték az óvodai
zenei nevelésben” címmel együttgondolkodásra,
útkeresésre, pedagógiai kihívások értelmezésére ösztönöz az óvodai zenei
nevelés területén. Nagy dilemma, hogy a hagyomány és a modernitás
viszonylatában a hangsúlyeltolódásra, vagy az egyensúly teremtésre törekedjünk
e?
A második részben „Vokális cigány népdalok
a kisgyermekkori zenehallgatásban” címmel célirányosan kiválogatott
cigány/roma népdalgyűjtemény kottás és hangzó anyagát vehetik birtokba az
érdeklődő nemzetiségi óvodákban dolgozó pedagógusok. A megjelentetett
dalgyűjtemény könnyen kezelhető, gyorsan tanulható, hiánypótló a maga
nemében. Reményeink szerint a zenei tevékenységek újragondolásával és a
zenepedagógiai lehetőségek bővítésével hatékonyabban tudják majd
nevelni az óvodapedagógusok az eltérő zenei képességű és az
eltérő zenei igényű gyermekek sokszínű sokaságát.
JÖVŐÁLLÓ
ÉRTÉK AZ ÓVODAI ZENEI NEVELÉSBEN
A 21. század
óvodás korú gyermekeinek többsége kapcsolatban áll a digitális eszközökkel és
egyiket, másikat magabiztosan is kezeli. Ezzel szemben az óvodapedagógiával
foglalkozó szakemberek figyelmeztetnek az idő előtti eszközhasználat
veszélyeire. Arról viszont kevés szó esik, hogy más, jól bevált – az óvodáskorú
gyermekek fejlődéslélektanát figyelembe vevő tevékenységeket – pl. énekes körjátékokat stb., – ne szorítsák ki és
ne degradálják konzervatívnak, hiszen ma is bizonyítottan jelentős a
személyiségfejlesztő hatásuk.
A tanulmány azt az
alapgondolatot járja körbe, hogy mennyire legyen „prefiguratív” illetve „posztfiguratív” az óvodai
nevelés. A cikkből kiemelkedik a néphagyomány jelentősége a mai
gyermekek nevelésével kapcsolatban, s bár ismert ez a tény, fontos újra és újra
megerősíteni a zenei nevelés kapcsán. A bőségesen felhasznált
szakirodalom az óvodapedagógusok későbbi tájékozódását, témában való
elmélyedését is segíti. Hiánypótló a „Szó-Kincstár”, amely az első
elemző írás mellékleteként olvasható. Az óvodapedagógus egy helyen
megtalálja a mai gyermek számára már magyarázatra szorulószavak összességét,
amelyeket nap, mint nap énekelnek az óvodai dalanyagban.
Ezért a
segítségnyújtás szándékával összeállítottunk egy „Szó-Kincstár” elnevezésű
eligazító szótárat, amely Forrai Katalin (2016): Ének
az óvodában (ÉNO Móra Könyvkiadó, Budapest) című könyvében található
mondókákból és gyermekdalokból feltárja azokat a néprajzi vonatkozású szavakat,
kifejezéseket, amelyek a köznyelvtől eltérőek és/vagy sajátos
jelentésük van. A szómagyarázatokat a Magyar Értelmező Kéziszótár,
Akadémia Kiadó, Budapest, 2004. alapján közöljük.
VOKÁLIS
CIGÁNY NÉPDALOK A KISGYERMEKKORI ZENEHALLGATÁSBAN
A vokális cigány
népdalok tanítása terén áttörést jelentett a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési
és Gyógypedagógiai Karán létrejött nemzetiségi cigány/roma szakirány az
óvodapedagógus képzésben, ahol az autentikus cigány népdalokkal
is megismerkedhetnek, amit a zenehallgatási tevékenység alkalmával
tudnak kamatoztatni. Az ének-zenei nevelés óvodai módszertanának e területén
különösen nagy a hiányosság, s ezt az elmaradást igyekszik pótolni a tanulmány
egy autentikus vokális cigány népzenei anyag gyűjteményével. A
tradicionális nemzetiségi óvodai zenehallgatás alapját képezheti a Vokális cigány népdalgyűjtemény.
A cigány népdalok könnyebb megtanulhatóságát segítik a kottaképek és a könyv
végén található QR kód-ra kattintva meghallgatható hangzó
anyag. Ez segítséget adhat a legújabb pedagógiai igények szerint a nemzetiségi
óvodapedagógus képzésben, továbbképzésben.
A cigány
népdalgyűjtemény dalainak óvodai zenehallgatásnál tisztán auditív úton
felhangzó zenei anyagával befolyásolhatjuk a gyermekek anyanyelvi és zenei
fejlődését is, így minden tanulási, viselkedési terület fejlesztésére
jótékony hatással van. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai
zenei nevelésében is biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását,
erősítését, átörökítését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció
lehetőségét, amit nagyon jól kifejez Romka Demeter: Énekeljetek cigányok!
(Simor András fordítása) című verse:
„Énekeljetek, cigányok, / táncolni megyek. / Öröm, jókedv vár tirátok, / ha énekelek. / Aki dalol, aki táncol, / boldog és szabad, /
Boldogságot, egészséget / csak az ének ad!”
A tanulmányok nem
receptet adnak, hanem felhívják a figyelmet, hogy vigyázzunk az igényes óvodai zenei nevelés alapozó
megtartására. A tapasztalatszerzés korai időszakában is csak olyan nevelés
mellett tegyük le a voksunkat, amely a teljes személyiséget fejleszti, nem csak
a tárgyi kapcsolatokra épül. Várjuk meg amíg a gyermekek mentálisan és
fizikailag is elérkeznek abba az életszakaszba, amikor már felkészültek lesznek
arra, hogy mind a való világ, mind a digitális világ univerzumában
eligazodjanak az információs világkultúra közepette is. Nagyon fontosak pedagógiai döntéseink, mert ezzel mindannyiunk
jövőjét alapozzuk meg.