DR. Ecsedi Zsuzsanna[1]

Luther és az éneklő egyház[2]

Luther tanítása szerint az éneklés és a liturgia a keresztény szabadság része. Luther 1526-ban, a Deutsche Messéhez írt előszavában a keresztény ember szabadsága szerint értelmezte az istentiszteleti rend használatát: „Mindenek előtt barátságosan és az Isten szerelmére kérném mindazokat, akik ezen rendünket [ti. az általa leírt istentiszteleti rendet] az istentiszteleten látni és követni akarják, hogy abból semmi kényszerítő törvényt ne csináljanak, sem vele senkinek a lelkiismeretét körül ne hálózzák vagy meg ne fogják, hanem a keresztyén szabadságnak megfelelően tetszés szerint alkalmazzák, amint, ahol, amikor s ameddig azt a körülmények megengedik és kívánják.”2 A továbbiakban Luther árnyalja a véleményét: a keresztény szabadság nem szabadosság, hanem felelős döntés – tehát eszerint kell eljárni a példa követésében vagy az újítások bevezetésében.

A teljes írás elolvasható: Luther és az éneklő egyház

---

[1] Dr. Ecsedi Zsuzsanna egyházzenész, zenetanár. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem karvezetés szakán végzett (1988), majd egyházzenéből mesterdoktori címet szerzett (DLA, 2003). Ösztöndíjjal egyházzenét tanult Herfordban (Hochschule für Kirchenmusik, 1991–1993). Az Evangélikus Kántorképző Intézet tudományos munkatársa, a budahegyvidéki evangélikus gyülekezet kántora. Kutatási területe a himnológia, az evangélikus egyházzene. Az Énekkincstár – Evangélikus énekeink kézikönyve enciklopédia szerkesztője. Részt vett az Evangélikus és református gyülekezeti énekek (1601–1700) című tudományos forráskiadás elkészítésében (Régi Magyar Költők Tára XVII/17.).

[2] A tanulmány forrása: