filmbemutató a Zeneakadémián

November 7-én, Erkel Ferenc születésnapján került sor a Himnusz zeneszerzőjéről készült dokumentumfilm bemutatójára

A koncerttel egybekötött filmbemutatót a Zeneakadémia Solti György termében tartották. Az alkalom dr. Kutnyánszky Csaba oktatási rektorhelyettes köszöntőjével kezdődött. Beszédjében egészen különleges képet rajzolt Erkel Ferencről; a sokak által ismert tevékenységein túl megemlítette, mennyire fontos szerepet játszott a budapesti zenei intézmények megalakításában, illetve milyen módon indította el a Zeneakadémián az oktatást. Kiemelte, hogy bár Liszt Ferenc és Erkel másképp képzelték az intézmény arculatát, mégis remekül tudtak együttműködni; a turnék miatt gyakran hónapokig távol lévő zongoravirtuóz növendékeit ezekben a periódusokban Erkel tanította.

Másodikként Somogyváry Ákos, az Erkel Ferenc Társaság elnöke üdvözölte a közönséget. Beszédjében dr. Batta András zenetörténész, a Zeneakadémia korábbi rektora, valamint Legánÿ Dezső és dr. Tallián Tibor zenetörténészek gondolatait idézte, amikből szépen kirajzolódott Erkel zeneszerzői, pedagógiai és kultúrszervezői tevékenysége, valamint az a kevéssé ismert zenetörténeti tény is, hogy Erkel a szimfonikus költemény műfajának megteremtésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett a Hunyadi László nyitányának megkomponálásával.

Az alkalom hangversennyel folytatódott. A Budapesti Filharmóniai Társaság – melynek, mint az ország első szimfonikus zenekarának megalakításában Erkel Ferenc is részt vett – muzsikusai igazi zenei csemegével készültek, hiszen csupa olyan szerző darabját tűzték műsorra, akik valaha a zenekar vezető tagjai voltak. A színes, gazdagon hangszerelt művek sorában megszólalt Doppler Ferenc Magyar fantáziája, Ridley-Kohne Dávid négy hegedűre írt Concertójának Rondo tétele, Popper Dávid Magyar rapszódiája, Hubay Jenőtől a Preghiera és a Blumenleben 5. tétele, a Zephir, illetve Huber Károlytól a Nagy ábránd Erkel Ferenc Hunyadi László című operája felett. Ezek a ritkán hallható darabok igen virtuóz előadásmódot és kamaramuzsikusi kvalitásokat igényelnek; a Filharmóniai Társaság zenészei remek felkészültséggel és invenciózus előadással hívták fel a hallgatóság figyelmét ezekre a zenei kincsekre.

A koncert után elsötétült a terem, és az alkalom meghívott vendégei megismerkedhettek a dokumentumfilmmel. Váradi János alkotása a Magyar Történelmi és Műfaji Film Alapítvány 2024-es Intézményi Történelmi Dokumentumfilm pályázatának kapcsán készült a gyulai Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeummal együttműködésben. Szappanos Gábor történész nyújtotta be ezt a pályázatot, aki elsősorban Erkel Ferenc és Gyula város kapcsolatát szerette volna bemutatni. Az így létrejövő anyag azonban kevés lett volna egy Erkelt teljeskörűen bemutató dokumentumfilmhez, ezért megkeresték Somogyváry Ákost – aki nem pusztán az Erkel Társaság elnöke, de maga is Erkel leszármazottja –, hogy segítsen kitalálni, hogyan lehetne a témát kiterjeszteni. Az ő közreműködésével a Magyar Zene Háza, a Budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Központ és további intézmények, zeneművészek, Erkel utódok kapcsolódtak be a munkába. A film az egész életművön végigvezet a zeneszerző gyermekkorától kezdve egészen 1893-ban bekövetkezett haláláig, sőt: a leszármazottak révén napjainkig. A film narrátora az időközben elhunyt Kossuth- és Jászai-díjas Mécs Károly. A bemutató vetítésen jelen volt az özvegye, dr. Bujdosó Györgyi, aki elmondta, hogy ez volt a férjének az egyik legutolsó munkája, bár ő maga nem munkaként tekintett rá – megtisztelésnek érezte, hogy ezáltal alaposabban megismerhette a zeneszerző életét.

Az alkotás befogadását megkönnyíti, hogy a zeneszerző szellemi örökségéről és jelentőségéről megszólalnak zenetanárok, egy jelmeztervező, polgármester, történész – megannyi különböző, olykor hivatalos, tanári vagy akár humoros nézőpontból rajzolódik ki, hogy ki is volt valójában Erkel Ferenc. A legtöbben a nemzeti opera megteremtőjeként ismerik a nevét; sokkal kevesebben tudják róla, hogy többek között sakkmester volt, nagyszerű zongorista és az Operaház első főzeneigazgatója is.

A filmből készült egy lényegesen rövidebb, 33 perces változat kifejezetten edukációs céllal a zeneiskolák, illetve a 12 év feletti korosztály számára. Az alkotók azt remélik, hogy a rövidfilm által a fiatalokhoz is eljuthatnak a legfontosabb ismeretek Erkel Ferencről. Ez a verzió várhatóan rövidesen hozzáférhető lesz a Köznevelésért Felelős Államtitkárság támogatásával az Oktatási Hivatal videótárában.

Mechler Anna