STRÉM KÁLMÁN HANGVERSENYRENDEZŐ HALÁLÁNAK 20. ÉVFORDULÓJÁRA

Strém Kálmán

(Nagykanizsa, 1934. május 29. – Budapest, 2005. november 27.)

zeneszociológus, hangversenyrendező.

Már 20 év telt el azóta, hogy Strém Kálmán 2005. november 27-én (abban az évben advent első vasárnapján) hirtelen elhunyt. Még annyi feladata és terve lett volna!

Sokat küzdött a Földvári Napokért, amely rendezvénysorozat a balatoni helyszínről a Művészetek Palotájába került át. Szívén viselte a fertődi Esterházy kastély sorsát, ott is indított koncert sorozatot, izgalommal készült 2009-re, a Haydn évfordulóra. Csak azt már nem érhette meg…

Mindig a jó ügy megvalósítása lebegett a szeme előtt, önmagát mintegy „zárójelbe téve” munkálkodott azon, hogy egy hangversennyel kapcsolatban minden a legszervezettebb, legátgondoltabb legyen. A fellépő művész számára is mindent biztosítson és a közönség is jól érezze magát a rendezvényein. Szívügye volt a kamarazenei műsorok megteremtése. Ezt a koncepciót szerencsére tovább viszi néhány neves művész – akiknek még Strém Kálmán segítette művészi fejlődését koncertlehetőségekkel – budapesti és vidéki helyszíneken is. De jobban lehetne emlékezni arra, hogy Strém Kálmán sok eseménynek volt a kezdeményezője.

A 2000-es évek elején még nem gondoltam, hogy évente néhány koncert erejéig én is hangversenyrendező lehetek egy egyesület – az Alkotó Muzsikusok Társasága – képviseletében.

Strém Kálmán a „hangversenyrendezés művésze”-ként valóban alkotó módon tevékenykedett! Gondossága, lelkesedése, hihetetlen munkabírása mindenki számára örök példa maradhat, aki koncertek létrehozásán munkálkodik!

Új művemmel: „Szívvel-lélekkel – Prelúdium és fúga zongorára” szeretnék emléke előtt tisztelegni.

Szendi Ágnes

zongoratanár, zeneszerző, az Alkotó Muzsikusok Társasága elnöke

Szívvel-lélekkel - Prelúdium és fúga zongorára (Strém Kálmán halálának

20. évfordulójára) (3:24)

Szívvel-lélekkel (pdf)

II.

STRÉM KÁLMÁN SZÜLŐHÁZA NAGYKANIZSÁN^{^[1]}

Strém Kálmán szülőháza: Nagykanizsa, Erzsébet tér 11.

Hát, akkor csapjunk bele, látogassuk meg közösen az első zenei emlékhelyet.

Kezdésnek természetesen egy nagykanizsai jeles helyet választottam, ami szerepel tavaly ilyenkor megjelent, Nagykanizsa 100 zenei emlékhelye című könyvemben is. De mivel a könyv nem túl sok példányban látott napvilágot, úgy gondoltam, itt a blogon is csemegézek időnként belőle. Ezzel a választással egyúttal szeretnék népszerűsíteni egy olyan egyéniséget, aki nem volt muzsikus, halála mégis nagy űrt hagyott a magyar zenei életben.

Strém Kálmánnak hívták, zeneszociológus és hangversenyrendező volt és Nagykanizsán született. Városunk fő terén, egyik legszebb épületén látható emléktáblája, a pontos cím Erzsébet tér 11.

A nemes arányú klasszicista palotát 1820-ban egy termény nagykereskedő építtette, később a Nagykanizsa életében kiemelkedő szerepet betöltő gelsei Gutmann család otthona lett. Egyébként az 1860-as évektől, Gutmannék idejében pezsgő zenei élet folyt itt, erről még érdemes lesz mesélnem egyszer. A házat 1932-ben Strém Vilmos fakereskedő vásárolta meg. A következő évben nősült meg fia, a jogász végzettséggel rendelkező, apja vállalkozásában tevékenykedő dr. Strém Zsigmond. Feleségével, Kálmán Magdával ebben a házban éltek. 1934. május 29-én született meg fiuk, Strém Kálmán, ám születése huszonegy éves édesanyja életébe került. A kisfiút hároméves koráig anyai nagyszülei nevelték, majd apja ismét megnősült, s a kis család Budapestre költözött. Strém Kálmán a második világháborúban apját is elveszítette, aki a Don-kanyarban tűnt el. Nevelőanyjával és öccsével túlélte az embertelen időket, a Nagykanizsán maradt kiterjedt rokonságból azonban szinte mindenki a holokauszt áldozata lett. 1948 után Strém Kálmán tanulása, pályakezdése nagy akadályokba ütközött: rossz káderlapja miatt nem vették fel az egyetemre, amit csak később végezhetett el, s az Országos Filharmóniánál sikerült elhelyezkednie. Itt fokról-fokra tanulva ki a szakmát jeles hangversenyrendező vált belőle, miközben létrehozta a Filharmónia hatalmas vidéki hálózatát. A rendszerváltás után megalapította a Strém Koncert Kft.-t. Tevékenységének egyik fő iránya a magyarországi Haydn-kultusz erősítése, a másik pedig a kortárs zene és a fiatal előadóművészek menedzselése, népszerűsítése volt. Hangversenyeit mindig a legnagyobb gondossággal, európai ízléssel rendezte meg. Mint Batta András, a Zeneakadémia rektora jellemezte: „Számára egy hangverseny olyan volt, mint egy mestermű, a szó régies, céhes értelmében. Aprólékos finomsággal dolgozta ki művésze portréjának díszes keretét. A világhírűét éppen úgy, mint a még ismeretlen fiatalét.”

Strém Kálmán szülőházán látható emléktábla

2005. november 27-én bekövetkezett hirtelen halálával egy korszak zárult le a magyar zenei életben. Szülőházát 2007. május 27-én emléktáblával jelölte meg a Magyar Haydn Társaság, amelynek alapítója volt. A portrédombormű Gerő Katalin alkotása. Azóta születésének évfordulóján minden évben megrendezik a városban a Strém Kálmán Emléknapot. Az első emléknapon nevét felvette a nagykanizsai Farkas Ferenc Zeneiskola ifjúsági vonószenekara. 2009 május végén, születésének hetvenötödik évfordulóján a Medgyaszay Ház (Nagykanizsa, Rozgonyi utca 14., a bejárattól bal kéz felőli a sarokban. A Szerk. kiegészítése.) felavatták Gerő Katalin bronz mellszobrát (lásd a baloldali alsó képen) és az érdeklődők kezükbe vehették az életét és működését bemutató könyvet: Strém Kálmán – A hangversenyrendezés művésze.