(Jazz Kutatási és Oktatási Alapítvány, 2025)

Szabó Ferenc János hatalmas kutatási anyagot feldolgozó könyve a Jazz Kutatási és Oktatási Alapítvány új kiadványaként egy sokunk által ismeretlen világba kalauzolja el olvasóit – zenei technikai és történeti áttekintést is ad a magyar gramofongyártás és lemezkiadás korai időszakáról.

Kívülállóként nem is gondolnánk, hogy milyen élénk gramofonipar működött 1918 előtt Magyarországon. Számos nemzetközi lemezcég készített magyar vonatkozású hangfelvételeket; 1908 és 1914 között az Első Magyar Hanglemezgyár az első – és sokáig egyetlen – független magyar lemezcégként volt jelen a magyarországi hangfelvételi szcénában.

Az első világháború után azonban gyakorlatilag megszűnt a magyar gramofonipar. Bár az első világháború utolsó éveiben néhány nemzetközi hanglemezgyártó cég – főként a Favorite és a Columbia – még készített felvételeket Magyarországon, az ország gazdasági helyzete, belpolitikai feszültségei, valamint területi veszteségei miatt nagyon nehéz volt újraindítani a kulturális életet a világháború után.

Néhány év stagnálás után 1923-ban kezdett feléledni a gramofonkereskedelem. Az új magyar hangfelvételek azonban ekkor még többnyire külföldön készültek. A nemzetközi cégek csak 1926-ban (HMV, Columbia, Homocord) és 1927-ben (Odeon) kezdtek újra hangfelvételeket készíteni Magyarországon. Ebben a kontextusban alakult meg az Eternola Mechanikai Rt., a Trianon utáni Magyarország első magyar tulajdonú gramofon- és lemezcége.

Szabó Ferenc János DLA, PhD zongoraművész, zenetörténész, művésztanár, az ELTE Zenetudományi intézetének tudományos munkatársának könyve az első monografikus összefoglalása az Eternola Mechanikai Rt. történetének, részben korabeli forrásokra, részben pedig a kötet második felében közölt diszkográfiára alapozva. Az Eternola ugyanis szinte kivételesnek mondható a 20. század első felében működött magyar lemezcégek között, mivel a történetére vonatkozó korabeli források és a cég lemezkiadványai is viszonylag nagy számban fennmaradtak, ráadásul nemcsak Magyarországon, de külföldön is.

A források e kivételesnek mondható gazdagsága lehetővé teszi az Eternola Mechanikai Rt. történetének és kiadványainak feltárását. Bár maga a cég csak rövid ideig létezett, s mindössze kettő dokumentálható hangfelvételi ülést tartott, a Trianon utáni Magyarország első önálló lemezcégeként mégis fontos mind a magyar hanglemeztörténet, mind pedig a zenetörténet szempontjából.

Az Eternola Mechanikai Rt. kezdetben elsősorban gramofonok gyártásával foglalkozott, s míg hangfelvételeket csak két évig készítettek, ez az üzletág végig jelen volt a cég történetében. A cég vezetői büszkék voltak arra, hogy egyetlen importált alkatrész kivételével minden gramofont saját gyárukban gyártottak, sőt saját gramofonalkatrészeiket külföldre is exportálták.

Ezen új kiadvány a magyar ipar és kultúra aranykorát idézi fel Szabó Ferenc János áldozatos szakértői munkásságának köszönhetően.

***

Bevezetés és kutatástörténet

6-9. oldal (pdf)

2025. november 24., hétfő