Miről beszélget egy jogász és egy dalszerző

a mesterséges intelligencia korában?

Szinger–Songwriter címmel indult 2026. március 4-én

az Artisjus új podcastje Szinger András főigazgató műsorvezetésével

Az Artisjus új podcastet indít Szinger–Songwriter címmel, amelynek műsorvezetője dr. Szinger András főigazgató. A március 4-én induló sorozat házigazdája minden epizódban egy-egy dalszerzővel beszélget a zenei világ történéseiről, pályájuk fontos dilemmáiról és közös kapcsolódási pontokról, egyszerre szakmai és személyes kérdésekről. A négy részes első évad visszatérő témája az alkotás jövője a mesterséges intelligencia korában.

A podcast különlegessége nem az, hogy a jogász-főigazgató zenészekkel beszélget, hanem az, hogy ezúttal ezt mikrofon és kamerák előtt teszi. Szinger András több mint 25 éve kezdett az Artisjusnál dolgozni, kezdetben jogászként, 2008 óta pedig főigazgatóként vezeti a 180 fős szervezetet, amely jelenleg már több mint 22 000 magyar zeneszerző és író jogait kezeli. Pályafutása során végigkísérte a közös jogkezelés digitális átalakulását az internet megjelenésétől az online felhasználások globális rendszeréig. Véleménye szerint a 2000-es volt az utolsó „business as usual” év a szerzői jog területén, azóta állandósult a folyamatos változás.

Pozíciójából és szakmai tapasztalataiból adódóan egyszerre lát rá a szerzőket foglalkoztató mindennapi gyakorlati kérdésekre és a hazai, illetve nemzetközi jogi környezet folyamatosan változó kihívásaira. Ez a kettős nézőpont a beszélgetéseiben is visszaköszön, bár podcastjében elsősorban nem jogász-intézményvezetőként, hanem kíváncsi, zeneszerető beszélgetőtársként ül le vendégeivel. Gyerekkora óta élénken érdeklődik a zene iránt. Zenei ízlése a ’80-as és ’90-es évek magyar underground bugyraitól a ska és a klasszikus angolszász progresszív rock & pszichedélia érintésével a kortárs komolyzene irányában is nyitott. Sőt, autodidakta gitárosként több, saját bevallása szerint méltán elfeledett amatőr formációban is színpadra lépett.

„A mesterséges intelligencia fokozott térnyerése valódi korszakhatárt jelez. Ilyenkor pláne érdemes megkérdezni azokat, akiktől a legitimációnk származik, hogy ők egyébként mit gondolnak erről” – mondja Szinger András.

A Szinger–Songwriter nem a semmiből érkezik: az Artisjus tavaly arculati és kommunikációs megújulásba kezdett, amelynek részeként a Dalszerző blog online magazinná alakult, új formátumokkal és erősebb kulturális fókusszal. A most induló formátum ötletét adó játékos szófordulat is a 2025: A Magyar Dalszerzés Évéhez kapcsolódó Dalszerző Bookazin-bemutatón hangzott el először. A podcast így organikus folytatása annak a törekvésnek, hogy a szervezet ne csupán jogkezelőként, hanem a dalszerzői gondolkodás platformjaként is megszólaljon.

„Ezekben a beszélgetésekben olyan fontos ügyekről van szó, amelyek nemcsak azokat kell, hogy érdekeljék, akik a zenét »csak« hallgatják vagy inspirálódnak belőle, hanem a zenei szcéna jövőjét befolyásoló döntéshozókat is. Kell, hogy értsék, hogy most mi forog kockán, mi a tét” – hangsúlyozza a podcast házigazdája.

Az első évad vendégei: a világzenei és népzenei színtér egyik legismertebb alkotója, Palya Bea; a fiatal kortárs zeneszerző-generáció markáns hangja, Balogh Máté; az alternatív magyar könnyűzene meghatározó alakja, Lovasi András; valamint a fiatal generáció sokoldalú alkotója Mirtse Korinna.

Az első epizód 2026. március 4-től érhető el az Artisjus YouTube-csatornáján és a Dalszerző Podcast Spotify-, Apple- és YouTube Music-felületein, ahova a következő epizódok kéthetes rendszerességgel érkeznek majd.

dr. Szinger András szerzői jogász, az Artisjus főigazgatója 1976-ban született Budapesten. Az ELTE Jogi Karának elvégzése után 2000-ben az Artisjusban kezdett dolgozni, amelynek 2008 óta főigazgatója. 2018-ban executive MBA fokozatot szerzett a CEU-n. Főigazgatóként a zenei közös jogkezelés európai (GESAC) és globális (CISAC) ernyőszervezeteinek elnökségi tagja.

Az Artisjusról

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Az alkotók azzal bízták meg, hogy egyes szerzői jogaikat kezelje, s így jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed azoktól, akik a műveket – egyebek között profitszerzési céllal – nyilvánosan felhasználják, és a beszedett díjat kifizeti az érintett szerzőknek. Az Artisjus küldetésének része, hogy minél egyszerűbbé tegye az alkotók és az alkotásokat használók viszonyát mindkét oldal megelégedésére; ezért közvetítő szerepre törekszik a zenerajongók, könyvbarátok, illetve a szerzők és a jogalkotó között. Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy 22 ezer magyar szerző jogait kezeli, több mint 500 ezer magyar művet tart nyilván, ezen kívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő.