Józsa Mónika
Nagyszombati
kötődések, pozsonyi kapcsolatok Kodály Zoltán életművében[1]
Kodály Zoltán
életpályájának korai szakaszai a történelmi Észak-Magyarország, ma Szlovákia
területén lévő helyszínekhez kötődnek. Galántán töltötte gyermekkorát
– saját bevallása szerint gyerekkorának „legszebb hét esztendejét”,
középiskolai tanulmányait pedig Nagyszombatban végezte. A nagy ívű
életpálya fényében mindkét város szülőföldnek tekinthető,
mindenekelőtt lelki, szellemi, zenei értelemben. Míg Galánta az önfeledt
vidámság, a játékosság, ugyanakkor a mély zenei benyomások helyszíne, addig
Nagyszombat a zenei pályára való tudatos felkészülés városa volt. A nagy múltú
diákvárosban töltött éveket idézi meg e tanulmány, mindenekelőtt a két
ifjúkori jóbarát, Kodály Zoltán és Schneider Miklós emlékei segítségével. Az
írás második része a már elismert zeneszerző pozsonyi kortársakhoz
fűződő kapcsolatait veszi szemügyre dokumentumok, levelek,
személyes emlékezések tanúsága alapján.
A Kodály család
1892. május 10-én költözött Galántáról Nagyszombatba,1
ahol az ifjú Zoltán 1892 szeptemberében kezdte meg tanulmányait a katolikus
érseki főgimnáziumban. A gimnázium első évfolyamától
kezdődően nyolc éven keresztül osztálytársa volt Schneider Miklós,
aki később Mikuláš Schneider-Trnavský
néven lett ismert szlovák zeneszerző. Szoros barátság alakult ki a két
diák közt, ami a későbbi levélváltásokkal dokumentálhatóan Schneider-Trnavský haláláig tartott.