[1] ELTE
Tanító- és Óvóképző Kar Ének-zenei Tanszék
[2] 
Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat
9. évf., 3. szám 158–167. (2021) https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.3.158.167
SZESZTAY ZSUZSA[1]
A magyar
gyermek- és népdalfeldolgozások Bartók Béla: Gyermekeknek sorozatában[2]
Absztrakt
A tanulmány a 20. század egyik
legjelentősebb magyar zeneszerzője, népzenetudósa és
zongoraművésze, Bartók Béla (1881–1945) születésének 140. évfordulója
előtt tiszteleg. A magyar gyermek- és népdalfeldolgozások különleges
inspirációs forrást jelentettek Bartók 1908 és 1911 között keletkezett korai
zongoraműveiben. Egyik
legjelentősebb műve az 1908–1909-ben készült négy füzetből álló
Gyermekeknek című sorozat. A zongoraciklus, melyet a zongorista- és
zenepedagógusi tevékenységet is folytató Bartók kifejezetten a zongoratanulás
kezdeti éveire szánt, máig a zongoraoktatás egyik legértékesebb alapműve.
A Gyermekeknek első és második kötetének öt gyermekdal feldolgozása Forrai
Katalin Ének az óvodában című könyvében is fellelhető. Ezek a könnyen
énekelhető, játékkal összekapcsolható énekek az óvodai énekes repertoár
fontos részét képezik. Bartók a népzenét
természeti jelenségnek tekintette és a nagy művészetek alkotásaival
egyenrangú, tökéletes művészetként értékelte. A kisgyermekkori zenei
nevelésben ezek az eszmék a magyar zenei nyelv elsajátításán és
élményszerű befogadásán keresztül valósulhatnak meg.
Kulcsszavak: népzene,
zongoramű, 20. századi zene, magyar zenei nyelv
A teljes írás
elolvasható: A magyar gyermek- és népdalfeldolgozások Bartók Béla:
Gyermekeknek sorozatában