Tamási Tibor zeneszerző a Zeneakadémia könyvtárában rátalált egy ónémet szövegű dallamra, amely a Mohács-i tragédiánk balladája, 1540-ből. Az eredeti dallamra és szövegre zeneművet komponált német nyelven, amely több évvel ezelőtt bemutatásra került. A szerző lányaként követtem az eseményeket.

Két évvel ezelőtt édesapám megírta a művét magyar nyelven. A vegyeskarra és nagyzenekarra írt ballada fúvós, zongora és orgona kísérettel is elkészült.

A szövegkönyvről autentikusságáról Prof. dr. Kasza Pétert, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát kérdeztem meg ez év januárjában.

A meglepő válasz hamar megérkezett, amely teljes egészében alátámasztja Tamási Tibor kutatását, és alkotásának jelentőségét. Szakértői véleményt alkotott, és az elemzésbe bevonta dr. Varga Szabolcsot, az ELTE oktatóját is. A mű előadását mindketten határozottan szorgalmazzák, támogatják.

A koppenhágai könyvtárban őrzött ónémet szövegű írásban az áll, hogy II. Lajos királyunkat elárulták. Mindez a királyt védelmező korabeli ember leveléből tudható, aki az eseményeket látta, követte. A fönnmaradt írás ismert, azonban nem publikálták itthon, és a mohácsi tragédiánkról szóló, történészeti szempontból is legfontosabb forrásként használt magyarországi gyűjtemény sem tartalmazza. (Részletes leírás alább látható.)

Az archaikus szöveget a német változathoz dr. Mirk Mária fordította ónémetből, amelyet hűen tükröz a zeneszerző szólamokra alakított magyar szövege is. Átkomponálta, újjá formálta a teljes zeneművet, prológussal és epilógussal látta el, mintegy keretbe helyezve azt.

A mohácsi csatát megéneklő korabeli ballada dallamából felépülő műben megelevenednek az akkori események. Felemelő, erőt sugárzó, hangzásvilága méltó tiszteletadás a hősök előtt.

Tamási Tibor zeneszerzőként és festőművészként, belehelyezkedve és átélve annak eseményeit, nem csak láttató erejű zenét írt, hanem rajzot is készített a kompozíció kottájához, előlapként.

A Tamási Tannenbaum Tibor által komponált Mohács 1526 című ballada bemutatásra kerül. Előadja:

A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Kamarakórusa Sapszon Borbála karnagy vezetésével, közreműködik Kaposi Brúnó orgonaművész, valamint fellép Berecz András előadóművész, énekes, mesemondó.

Az előadás időpontja:

2026. november 13-án 18.30

Helyszín:

Belvárosi Nagyboldogasszony templomban (Bp., Március 15. tér)

**

A régi mondás úgy tartja: fegyverek közt hallgatnak a múzsák. Ha ez maradéktalanul igaz lenne, akkor az 1526 utáni magyar irodalom- és művelődéstörténet maga lenne a kopár sivatag, hiszen a mohácsi síkon egy kulturálisan virágzó ország serege szenvedett hősies, ám tragikus vereséget, ezt követően pedig a Magyar Királyság másfél évszázadra hadszíntérré vált.

Mohács azonban nem várt fordulatot hozott a magyar művelődéstörténetbe: a reformáció hatására ekkor szökkent szárba az anyanyelvű irodalom, és ez a virágkora a különböző történeti műfajoknak is, változatos nyelveken.

Már önmagában a csatának is komoly irodalmi visszhangja volt a korban, amit az is jól mutat, hogy az ezt a hagyatékot felölelő és gondozó kötetek egyre vaskosabbak, de még így sem teljesek. Érdekes módon hiányzik például az a II. Lajos halálát sirató német históriás ének is, ami a jelen zenemű alapja.

Pedig a szöveg nem volna ismeretlen a történeti irodalomban: Bleyer Jakab értekezik róla és közöl részleteket az Egyetemes Philológia Közlöny 1897-es évfolyamában, ahol magyar vonatkozású német történeti népénekekről van szó. Ehhez Rochus von Liliencron Die historische Volkslieder der Deutschen. III. k. 562–563 található kiadást veszi alapul, és a szöveg valószínűleg régi nyomtatványként is meglehet, ettől függetlenül magyar nyelven nem elérhető, és a német változat sincs benne a szakmai köztudatban. Ennek a szövegnek a dallamát nem ismertük eddig. Tamási Tibor zeneszerző Mohács 1526 című kompozíciója a 16. századi eredeti dallam felhasználásával készült.

Kiindulópontja is szokatlan, hiszen II. Lajost nem gyengekezű, ostoba királynak láttatja, ahogy a magyar források egy része, hanem hős, fiatal uralkodónak, akit alattvalói elárulnak. Jól mutatja ez a szöveg, hogy milyen sok megközelítése lehet Mohácsnak, és hogy az nem egy magyar, hanem tipikusan közép-európai történet.

Az, hogy ehhez a vershez – amelynek dallama eddig lappangott, de eredetileg is énekelve adtak elő – most előadni nagyszerű gondolat, hiszen egybecseng azzal az új paradigmával, mely a legújabb kutatások és ásatási eredmények fényében már nem szerencsétlen veszteseknek, hanem a hazáért életüket áldozó, a reménytelen küzdelmet is halálmegvető bátorsággal vállaló hősöknek tekinti a mohácsi csata résztvevőit. Az árnyalt(abb) kép meg fogja változtatni a húsz évesen mártírhalált halt fiatal Lajos királyról a köztudatban élő képet is. Ha Tamási Tibor zeneműve bemutatásra kerül, az mintegy aláfestést ad ehhez a paradigmaváltáshoz is.

Szeged, 2026. 01. 29.

Prof. dr. Kasza Péter

tanszékvezető egyetemi tanár

SZTE Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszék

az OSZK-SZTE Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport vezetője