KODÁLY ZOLTÁN ÉS SZLOVÁKIA

Kodály Zoltán nem származott a Felvidékről, mégis Galántát tartotta szülőföldjének. „Félig- meddig galántai vagyok magam is: ott töltöttem gyermekkorom legboldogabb hét esztendejét” – olvashatjuk Kodály Zoltán hátrahagyott írásaiban. Kodály három évesen került a Pozsony megyei Galántára, ahol 1888 szeptemberében a népiskola tanulója lett. Nagy hatást gyakoroltak rá az itt töltött évek. Mindenekelőtt iskolatársai, a „mezítelen pajtások”, akiknek a Bicinia Hungaricát ajánlotta 1977-ben.

A Kodály család hét évet töltött Galántán. 1892-ben költöztek Nagyszombatba, mai nevén Trnavára. A nagyszombati Érseki Főgimnázium diákjaként folytatta tanulmányait, ahol barátságot kötött Mikuláš Schneider – Trnavskýval, a kiváló szlovák zeneszerzővel. Itt kezdte meg zenei tanulmányait is, nagyrészt önművelőként és itt születtek meg Kodály első kompozíciói is, mint pld. a D-moll nyitány, az Ave Maria szóló énekhangra, orgonára, vagy a Stabat Mater. Érdekes megemlíteni, hogy Kodály Galántán és Nagyszombatban szlovákul nem tanult meg. Osztálytársai magyarul beszéltek és magyar oktatásban vett részt. Népzenegyűjtéskor tanulta meg a szlovák nyelvet könyvből és a falusi emberek között.

Kodály a mai Szlovákia területén jelentős népdalgyűjtő munkát folytatott. Felvidéki népzenegyűjtéseit 1905-ben kezdte Pozsony-megyében és folytatta 1920-ig Nyitra, Komárom, Bars, Hont, Gömör-megyében. A 15 év alatt megközelítőleg 2000 magyar és 140 szlovák népdalt gyűjtött. A felvidéki gyűjtés hatására megjelent három írása az Etnographia c. folyóiratban (Mátyusföldi gyűjtés, Zoborvidéki népszokások, Pótlék a Zoborvidéki népszokásokhoz) és doktori disszertációjában is merített a felvidéki gyűjtésből. Az összegyűjtött népdalok hatással voltak zeneszerzői munkájára is. 1933- ban fejezte be Kodály a „híres galántai cigánybanda és Mihók prímás” hatására írt Galántai táncokat. A Szlovákiában gyűjtött népdalok jelentős részét Kodály vokális műveiben dolgozta fel, mint pld. a Mátrai képekben, Zoborvidéki népdalban, Magyar népdalokban, Köszöntőben, Gömöri dalban, Három gömöri népdalban.

A 1930-as évektől az akkori Csehszlovákia magyarlakta területein Kodály kórusművészete nagy elismerésnek örvendett. Németh István László, későbbi nevén Štefan Németh-Šamorínsky teremtett élő kóruskultúrát, nagyrészt Kodály kórusműveire, részben Bartók műveire alapozva. Kodály zenei üzenete Szlovákiában viszont a mai napig él. A 2007-es jubiláló évről számos szlovákiai városban különböző rendezvények keretén belül emlékeznek meg. E szempontot figyelembe véve a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – Csemadok, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága, a lévai Művészeti Alapiskola és Léva város Önkormányzata közös szervezésében 2007. november 23-24-én Léván megrendezték a Kadosa Zongoraverseny VIII. évfolyamát. A szervezők tisztelettel emlékeztek meg Kodály Zoltán születésének 125. és halálának 40. évfordulójáról. Ebből az alkalomból a hagyományos Kadosa Zongoraversenyt idén Kadosa – Kodály Zongoraversenyként hirdették meg Léván, Kadosa Pál szülővárosában. A repertoár átfogta a zongorairodalom egyes stíluskorszakait (barokk, klasszika, romantika, 20. századi zene, szlovák zongorairodalom és kötelező Kadosa vagy Kodály mű).

E rendezvénynek több fontos küldetése van Szlovákiában. Egyrészt feltérképezi és támogatja a szlovákiai zenei tehetségeket, lehetőséget nyújt a hazai pedagógusok szakmai találkozására, közelebb hozza egymáshoz a szlovákiai magyar és szlovák zongoratanárokat és fiatal zenésztehetségeket nemzetiségre való tekintet nélkül. Ezt hangsúlyozta Mgr. Darina Tóthová, a lévai MAI igazgatónője és Mgr. Beata Vrábelová, Léva alpolgármestere ünnepi nyitóbeszédében. Mindezen szempontokat megerősítette és elismerően kiemelte dr. Ábrahám Mariann, a zsűri elnöke, Dr. Duka Zólyomi-Emese a SZMZT elnöke és Balogh Gábor, a CSEMADOK OT alelnöke a zongoraverseny ünnepélyes díjkiosztásán és záró aktusán. Tisztelettel köszönjük minden kedves résztvevő, versenyző, pedagógus kitartó munkáját, a zsűri szakmai bírálatát, a támogatók anyagi és erkölcsi segítségét és nem utolsó sorban a szervezők önfeláldozó munkáját.

Dr. Csehi Ágota