Laczó Zoltán

A VII. Országos Zeneiskolai Szolfézs és Népdaléneklési Versenyt az Oktatási Minisztérium hirdette meg. A kereken 140 éve működő Simonffy Emil Zeneiskola vállalta, hogy ismételten otthont ad ennek a rendezvénynek. 
 A közel másfél évszázados múlttal rendelkező intézményről, mely alapításakor az országban a második Zenede volt, feltételeznénk, hogy régi, műemlék épületben helyezkedik el. Ma azonban 1982 óta a város építette modern épületben várja növendékeit, tanárait, vendégeit a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola régi épületének tőszomszédságában. Az iskola 1955 óta elnevezésében rója le tiszteletét alapítójának, Simonffy Emilnek, aki évtizedekig irányította a debreceni Zenedét. 1955-ben még 350 növendéket számlált az anyakönyv, két évtized múlva már több mint kétszeresére  növekedett az alsó fokú zeneoktatás iránt érdeklődő növendékek száma. Ma már közel megnégyszereződött az 1955-ös induló létszám. A 67 fős tanári testület 20 tanszakon (a megszokott hangszeres kínálaton túl furulya, gitár és hárfa, újólag, a kor igényeire is érzékenyen reagálva kísérleti jelleggel szintetizátor oktatás keretei között) látja el a magas színvonalú zenei képzést igénylő gyerekek művészi irányítását. Fő céljuk egyfelől a zene megszerettetése, s értő és zenekedvelő közönség nevelése. Másik fontos missziójuknak érzik a pályára orientálást, a tehetségek felismerését és gondozását. Így ők a hátországa a már fentebb említett Zeneművészeti Szakközépiskolának, valamint a Debreceni Egyetem Konzervatóriumának. Utóbbival a kapcsolatot még az is szorosabbra fűzi, hogy a zeneiskolába járnak az ottani tanárképzősök tanítási gyakorlatukat fejleszteni. A Simonffy Zeneiskolának ez külön növeli a rangját. Megbecsültségét azonban még inkább növelné, ha a megfelelő jogi szabályozás keretei között vállalná a Debreceni Egyetem a gyakorlóiskolai státusz megadását. A gyakorlatvezető tanárokkal időről-időre kötött szerződések ideiglenessége nem használ sem a rangnak, sem a tanárképzés szakmai stabilitásának. Munkájuknak és kapcsolatrendszerüknek azonban ez csak egy része, s nem érinti a működés és fő célkitűzések teljesítésének minőségét. Amit többek között az is jelez, hogy volt növendékeik sorából az ország zenei életében is jelentősebb szerepet játszó előadóművészek kerültek és kerülnek ki, sőt, az iskola egykori növendékei közül számosan már az iskola tantestületében tevékenykednek.
 A társas muzsikálás (különböző együttesek, zenekarok) is nevelő erőt képvisel. A közösségi hovatartozás tudata mellett számos szereplési öröm forrása is, mind a városban, az ország különböző pontjain, de még külföldön is (Lengyel-, Olasz, Német-, Svéd-, Finn-. Csehországban). Kapcsolataik szerteágazók, s megosztani kívánják hallgatóságukkal azt a kultúrát, amit hivatásuknak éreznek fiatal koruk mellett is elkötelezetten terjeszteni, s amelynek egyben hordozói, követei is.
 Különböző hangszeres- és a szóban forgó szolfézsversenyek rendezése, versenyeken való részvétel, a zeneoktatás területi, megyei gondozása, segítése továbbképzések, szaktanácsadás formájában mind természetes részét képezik a Simonffy Zeneiskola szerteágazó  működésének. Művésztanárainak pedig még arra is futja erejükből, idejükből, művészi ambícióikból, hogy részt vegyenek a város zenei életében, úgy is, mint a Filharmonikus Zenekar, a Kodály Kórus tagjai, szólistái, s néhányuk szólista eredményességét és művészi színvonalát a kereskedelmi forgalomban is megjelenő CD-k is tanúsítják.
 Ilyen gazdag és széles tevékenységi spektrumon intézmény csak kiváló vezetés mellett működhet. A személyi feltételek ehhez adottak. Fekete Ferenc igazgató 1974 óta irányítja a Zeneiskolát, ma már csaknem három évtizedes tapasztalattal, sok emberséggel, barátsággal, derűvel. Pillanat alatt képes váltani a legkülönbözőbb témák között: az operairodalom remekeinek kényes csellószólamáról éppoly lelkesülten beszél, mint az épület szerkezeti rekonstrukciójának esedékességéről, építészeti szakmai fortélyokat is említve. Csellóversenyek előadóművészi tapasztalatainak idézése közepette Starker János neve is felmerül a személyes ismerősök köréből, majd a tehetséggondozás elméleti témakörében merülhet el a beszélgetőtárs, midőn egyetemi tanulmányai befejezésének fontosságáról is szó esik. Emellett figyelme van a tehetséges növendékekre, a tanárok egyéni problémájára és egészében, átfogóan és simogató szeretettel nyilvánul meg iskolája pedagógiai és szervezeti életének minden kérdésével kapcsolatban. Irodájának ajtaja nyitva mindig vendég, növendék és kolléga előtt egyaránt. Tantestületének tagjai teljes bizalmát élvezik. Így érhető el, hogy ki-ki a rábízott terület teljes felelősségű gondozója, miközben minden tanár a sajátjának érzi az iskolát. Ebből a gondoskodásból, odafigyelésből, mindenre kiterjedő figyelmességből jutott a VII. Szolfézs- és Népdaléneklési Verseny minden résztvevőjének: tanulónak, kísérő tanárnak, mi több, kísérő szülőnek egyaránt. 

 Figyelmességük, gondosságuk, gondoskodásuk azonban nem csupán a verseny időtartamára: 2002. április 4-6-ig terjedő 3 napra korlátozódott. Ez az intézmény pontosan 10 hónappal korábban, 2001. június 3-án tette közzé a versenyfelhívást, s azóta folyamatosan készült a verseny minél pontosabb előkészítésére. Április 3-ától már megválaszolható volt, hogy eredményes volt-e az előkészítés. 

 Az alábbiakban közöljük a felhívás számos részletét, hogy a versenyről szóló beszámoló hivatkozásai pontosak legyenek. Sőt, a felhívás rögzíti a korcsoportonkénti feladattípusokat, azok várható nehézségi fokát. Hogy a kiírás és a helyszíni megvalósulás mennyire estek vagy nem estek egybe, annak eldöntését elősegítendő azonnal mellékeljük azokat a tényleges feladatokat, amelyeket a versenyzőknek meg kellett oldaniuk a megmérettetés során mind írásban, mind pedig szóban. Előre bocsátjuk, hogy a kiírást kiegészítő kottaképben megjelenő feladatokat a zsűri az ünnepélyes megnyitó előtt állította össze közös megegyezés alapján (minden egyes zsűritag elhozta a maga egyéni javaslatait az egyes feladattípusokra és nehézségi fokozatokra, s a bő választékból közösen, nagyobbára azonban a zsűri elnöke ajánlására jelölték ki az alább közzétett anyagot.)
 A zsűriben az alábbi meghívott szaktekintélyek vettek részt, akik a verseny szakmai irányításának felelősei is voltak egyben.

A zsűri elnöke:
Szesztay Zsolt, a Debreceni Egyetem Konzervatóriuma főiskolai tanára, Liszt-díjas karnagy
A zsűri tagjai:
Antoni Andrea, a kecskeméti Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola tanára, Deáky István, a szombathelyi Művészeti Szakközépiskola művészeti igazgatóhelyettese, Papp Károlyné, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Tanárképző Intézetének gyakorlatvezető szolfézstanára, Spiegel Mariann, a győri Széchenyi István Egyetem Művészeti Fakultása gyakorló iskolájának vezető tanára.

A verseny kiírásában olvasható a verseny követelménye:
A zeneiskolai szolfézs tanulás alapján kiművelt zenei írás-olvasási készség, harmónia hallás; élményszerű népdal-és műdaléneklés.

A korcsoportokra vonatkozó kötelmeket születési dátumok között határozták meg:
A zeneiskolai tanulók négy csoportban versenyezhetnek:
1. korcsoport : 1989. 06. 1. - 1990.  05. 31. 
2. korcsoport : 1988. 06. 1. - 1989. 05. 31. 
3. korcsoport : 1987. 06. 1. - 1988. 05. 31. 
4. korcsoport : 1986. 06. 1. - 1987. 05. 31. között születettek,
valamint azok, akik a közoktatásban a 8. évfolyamot még nem fejezték be.
A szolfézsverseny résztvevői korcsoporttól függetlenül - de nem kötelező jelleggel - jelentkezhetnek népdal-, műdaléneklési versenyre és improvizációs játékra.
A szolfézsverseny írásbeli és szóbeli feladatokból áll. A versenyzők teljesítményét a zsűri az összesített eredmény alapján értékeli. A népdal-, műdal- és improvizációs versenyt a zsűri külön pontozza. A versenyen I-II-III. helyezést és különdíjakat ad ki a bírálóbizottság.
A szolfézsverseny résztvevői korcsoporttól függetlenül - de nem kötelező jelleggel - jelentkezhetnek népdal-, műdaléneklési versenyre és improvizációs játékra.

A szolfézsverseny írásbeli és szóbeli feladatokból áll. A versenyzők teljesítményét a zsűri az összesített eredmény alapján értékeli. A népdal-, műdal- és improvizációs versenyt a zsűri külön pontozza. A versenyen I-II-III. helyezést és különdíjakat ad ki a bírálóbizottság.
   A VERSENY ANYAGA:

Írásbeli feladatok:

1) Magyar népdal dallamának és szövegének lejegyzése énekes - nem népi énekes - diktálása alapján.
Egy versszak, a bemutatást követően hatszor hangzik el. A versenyzők a kulcsot, előjegyzést, az ütemmutatót és a kezdőhangot értékkel megkapják.

1. korcsoport: 
könnyű, visszatérő szerkezetű, 8-11 szótagszámú, felfelé kvintelő, lá-végű, nem váltakozó ütemű népdal leírása.

2. korcsoport: 
variált visszatérésű, max. 11 szótagszámú, nem váltakozó ütemű népdal lejegyzése.
3. korcsoport: 
nehezebb, variált visszatérésű, tempo giusto előadásmódú, váltakozó ütemű népdal lejegyzése. 
 

4. korcsoport: 
díszítés nélküli, nem rubato előadásmódú, négysoros népdal leírása.

Bécsi klasszikus dallam lejegyzése
A diktálás - a bemutatást követően - nyolcszor hangzik el zongorán.

 1. korcsoport: 
könnyű, alterált hangot nem tartalmazó 8 ütemes periódus felső szólamának lejegyzése. (A diktálás két szólamban, funkciót jelző basszussal történik.)
 

 2. korcsoport: 
kétszólamú, 8 ütemes periódus lejegyzése. A felső szólamban alterált hangok is előfordulhatnak. A basszus szólam negyed és fél értékekben mozog.
 

 3. korcsoport: 
kétszólamú, nem moduláló, bővített periódus (max. 10 ütem) lejegyzése. A  basszus szólamban nyolcad értékű hangok is előfordulhatnak. Mindkét szólamban alterált hangok is előfordulhatnak (kotta: köv. oldal).
 

 
 4. korcsoport: 
kétszólamú - domináns vagy párhuzamos hangnembe moduláló 10-12 ütemnyi zenei anyag lejegyzése.
 
 

Hangköz- és hangzatfelismerés, illetve építés megadott hangra. (Adott hangköznél, hangzatnál oldással.)
A diktálás középregiszterben - hangközönként, hangzatonként 3-3 hangoztatással történik.
Lejegyzése: betűvel, számmal; oldás esetén a tonalitás megnevezésével.

 1. korcsoport:
a/ 5 hangköz felismerése – k2-tól n6-ig , 
b/  5 hangzat – dúr-, moll-, szűkített és bővített hármashangzat – felismerése alaphelyzetben (Az előforduló oldásokat nem kell megnevezni.)
c/ 3 hangköz és 3 hármashangzat (az előbbiekkel azonos körből) építése megadott hangra 3#-3b-s előjegyzésig. (Dúr-, moll-, szűkített és bővített hármashangzatok csak alaphelyzetben.)
d/ 3 hangköz és 3 hármashangzat felismerése kottaképről. (Az oldásokat nem jelöljük.)

 2. korcsoport: 
a/ 8 hangköz felismerése és lejegyzése : k2-tól n7-ig , B4 és Sz5 Az elhangzó oldások nem számítanak külön hangköznek, de ezeket is kérjük lejegyezni.
b/ 8 hangzat felismerése: dúr-, moll hármashangzatok alaphelyzetben és megfordításokban, szűkített és bővített hármashangzatok csak alaphelyzetben.
c/ 4 hangköz,  4 hármashangzat  építése  megadott  hangra  oldással  együtt 4#-4b-s körben. 
d/ 4 hangköz és 4 hármashangzat felismerése és megnevezése kottaképről.  (Az oldásokat nem jelöljük.)
 

 3. korcsoport:
a/ könnyű, alterációt tartalmazó hangközmenet lejegyzése. Max. 10 hangköz  (a hangközmenet nem modulál). A versenyzők a lejegyzéshez a kulcsot, előjegyzést és a kezdő hangköz kottaképét megkapják. A feladat a bemutatást követően négyszer, folyamatos diktálással hangzik el. Lejegyzés: kottakép és alatta a hangközök jelzése betűvel és számmal.
b/ 10 hangzat felismerése: dúr-, moll-, szűkített hármashangzat alaphelyzetben és megfordításokban, alaphelyzetű bővített hármashangzat és a domináns szeptim négyeshangzat. (Oldás esetén a tonalitást kérjük megnevezni.) Diktálás középregiszterben, hangzatonként 3-3 hangoztatással. Lejegyzése: betűvel és számmal.
c/ 5 hangköz (oldással), 5 hangzat (oldással dúrban vagy mollban) építése megadott hangra, 5#-5b-s körben.
d/ 5 hangköz, 5 hangzat (oldások nélkül) felismerése kottaképről.
 
 

e/ Zenei elemek felismerése négyszer zongorán elhangzó klasszikus példa alapján. (pl.: metrum, hangsor, forma, késleltetés, szekvencia, kürtmenet, kadencia, hármashangzat felbontás, kromatika stb.)

4. korcsoport:
a/ Hangközmenet - max. 10 hangköz - lejegyzése, moduláció előfordulhat a domináns, a párhuzamos vagy az azonos alapú hangnembe. A versenyzők a lejegyzéshez a kulcsot, előjegyzést és a kezdő hangköz kottaképét megkapják. A feladat a bemutatást követően négyszer, folyamatos diktálással hangzik el. Lejegyzés: kottakép és alatta a hangközök jelzése betűvel és számmal.
b/ Akkordmenet lejegyzése: 10 akkord: dúr-, moll-, szűkített-, bővített hármashangzatok és fordításaik, domináns szeptim, VII. fokú szűkített szeptim – oldással. Alteráció, hangnemi kitérés előfordulhat. A feladat a bemutatást követően négyszer, folyamatosan, mérsékelt tempóban hangzik el. A versenyzők a lejegyzéshez a kulcsot, előjegyzést és a kezdő akkord kottaképét megkapják (ezen kívül 10 akkord hangzik el). Lejegyzés kottakép és alatta a hangzatok jelzése betűvel és számmal (kotta ld. köv. oldal).

c/ Stílusfelismerés hat zenei szemelvény alapján (reneszánsz, barokk, klasszikus, romantikus, XX. századi). Ezek:  Mozart : Trio KV. 498; Morley: Dal; Bach: h-moll Fuvolaszonáta; Brahms: esz-moll Scherzo; Schönberg: Suite Op.29; Bach: Korál a Máté-passióból.  A feladat az elhangzott zeneművek stílusának felismerése volt.
A műrészleteket elég hosszan hangszalagról egyszer hallották a versenyzők. A felvételek korhű hangszereken, ill. a reneszánsz dal esetén kontratenorral hangzottak el.

Szóbeli feladatok:

Mind a négy korcsoportban egy magyar népdal lapról éneklése egy versszakkal 90 mp átnézési idő után. Megszólaltatása először szolmizálva, vagy alkalmi hangzóval, majd stílusos előadása szöveggel. Szerkezete és nehézségi foka a népdalírási feladattal megegyezik.

1. korcsoport: 
a) könnyű, visszatérő szerkezetű, 8-11 szótagszámú, felfelé kvintelő, lá-végű, nem váltakozó ütemű népdal lapról éneklése.
b)Improvizáció:    
 

2. korcsoport: 
a) variált visszatérésű, max. 11 szótagszámú, nem váltakozó ütemű népdal lapról éneklése.
b) Improvizáció:     

3. korcsoport: 
a) nehezebb, variált visszatérésű, tempo giusto előadásmódú, váltakozó ütemű népdal lapról éneklése. 
b) Improvizáció:     
4. korcsoport: 
a) díszítés nélküli, nem rubato előadásmódú, négysoros népdal lapról éneklése.
b) Improvizáció:     

Bécsi klasszikus dallam lapról éneklése 60 mp átnézési idő után. Megszólaltatása szolmizálva, vagy abc-s nevekkel, majd tetszés szerinti hangzóval (az előadási jelek figyelembe vételével) kottahű, élményszerű előadásban. A 4. korcsoportban újabb 60 mp átnézési idő után a lapról énekelt dallam eléneklése emlékezetből, tetszés szerinti hangzóval.

1. korcsoport: 
a) Műzenei példa
 b) Improvizáció:    
2. korcsoport: 
a) Műzenei példa
 b) Improvizáció:     

3. korcsoport: 
a) Műzenei példa 
b) Improvizáció:     
4. korcsoport: 
a) Műzenei példa    
b) Improvizáció:     
 A tényanyag ismertetése után a verseny körülményeiről, lefolyásáról is szeretnénk szót ejteni a továbbiakban.

 Április 3-án, szerdán délután 43 zeneiskola 87 növendékének és kísérőiknek lelkes nyüzsgésétől vált hangosabbá a debreceni Arany Bika szálló fogadó hallja. Ők voltak azok, akik az országos versenyt megelőző területi válogatókon már bizonyítottak, s elnyerték az országos versenyen való részvétel lehetőségét. A versenyszervezőknek a vendégek számára nyújtott egyik meglepetése volt, hogy a rangos, híres szállóban tudták elhelyezni a verseny közel 200 résztvevőjét. Ez igen sok gyermek számára nagy élmény volt, mert legtöbbjük korábban még soha nem lakott „igazi” szállodában. Az elhelyezés önmagában is garancia volt a kényelmes pihenésre, az utolsó felkészülési pillanatok zavartalanságára. 
 Este 7 órakor került sor a verseny ünnepélyes megnyitására. Somogyi Béla, Debrecen város alpolgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. Az üdvözlő szavak után rövid hangverseny következett. A Simonffy Emil Zeneiskola volt növendéke Szűcs Marietta mezőségi népdalokat énekelt, majd Bartók Három csíkmegyei népdalát Csűry Tamás Dániel zeneiskolai növendék adta elő furulyán, végezetül szintén a zeneiskola növendéke, Sárközy Bence lépett pódiumra, s adta elő zongorán Sosztakovics Lírikus keringőjét. 
 A koncert befejeztével izgalmas pillanatok következtek. Igazi felforrósodott versenyhangulat ébredt pillanatokon belül: a sorsolás következett, kik kezdik majd korcsoportonként a versenyt. Ilyen alkalmakkor a legfiatalabb versenyző tiszte, hogy az ABC betűi közül húzzon, hogy aztán másnap az illető betűvel kezdődő versenyző indítsa a sort, s kövessék őt alfabetikus rendben a többiek. 
 4-én, csütörtökön reggel a szervezés szerint tervezett rendben kezdődtek el az írásbelik 3 korcsoport számára, míg az 1. korcsoport számára megkezdődött az 5 tagú zsűri előtt a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola nagytermében a szóbeli verseny. 
 A versenyző gyerekek egy közeli teremben gyülekeztek és várakoztak addig, míg rájuk kerül a sor. A sorra kerülő versenyző a zsűri előtt foglalt helyet. Ludmányné tanárnő csendes, szelíd, megnyugtató, bíztató és útbaigazító szavai után átnézte a versenyző lapról éneklési feladatait, s ki-ki felkészültségének és lámpalázának függvényében teljesítette versenyprogramját. Szabadon dönthette el minden versenyző, hogy vállalja-e az improvizációs feladatot, amelynek versenyen kívüli jellegénél fogva nem volt tétje, de külön pontot lehetett szerezni az értékes „játékért”. Szereplés után a minden versenyző bent maradt a nagyteremben, s hallgatta az utána következők produkcióit. S hogy mennyire pontosan énekeltek a többiek, azt arról a tábláról ellenőrizhette, amelyre fel volt írva valamennyi versenyfeladat (népdal, bécsi klasszikus részlet és az improvizáció indító anyagát képező kezdő motívum). 
  A növendékeket a terembe bekísérhették, s ott meghallgathatták tanáraik, szüleik. Számukra is kötelező volt azonban a versenyszakaszt a teremben végig várni.
 A várakozó versenyző növendékeket az iskola tanárai segítették, kísérték be a verseny színhelyére. Minden vendég, minden résztvevő, lettlégyen az növendék, tanár, szülő, érezhette a vendéglátó iskola gondoskodását, figyelmességét.
 A verseny megtervezőinek dicséretére válhatott, hogy a versenyprogram órarendjét pár perces csúszásokkal lehetett teljesíteni. Másfelől ennek a feszített menetrendnek a betartása rendkívüli koncentrációt követelt a zsűritől. Munkájuk bizonyosan megterhelő volt. Hiszen a zsűrinek nem csupán a versenyszakaszokat kellett nagy figyelemmel végigkísérnie, s a teljesítményeket pontoznia, hanem a versenyszakaszok végén, azonnal, korcsoportonként értékelte is az elhangzottakat. Így aztán a zsűri számára igencsak rövid idő futotta az ebédre és vacsorára, jóllehet, ez a gondos, körültekintő szervezésnek köszönhetően az iskolától, mint a verseny színhelyétől 300 m-re lévő éttermekben volt elfogyasztható.
 A versenyszakaszok végén mind a szóbeli, mind pedig az írásbeli feladatok ki lettek függesztve az iskola legforgalmasabb pontján, s azokat tanárok, növendékek egyaránt, ki-ki érdeklődése és érintettsége szerint, tanulmányozhatták. 
 Az egyetlen csúszás a tervezett időbeosztáshoz képest a legutolsó forduló után történt. Akkor ugyanis nemcsak az utoljára sorra kerülő 3. korcsoport eredményeit kellett a zsűrinek megbeszélnie, hanem valamennyi eredményt a díjazhatóság szempontjából is mérlegelnie kellett. Egyfelől kitűnő és szinte káprázatos volt a felajánlott díjak magas száma, másfelől azonban a zsűrinek komoly fejtörést okozott a díjak igazságos és méltányos szétosztása, nagy figyelemmel az egyes részterületeken belül is értékelendő produkciókra. A díjkiosztás időigényessége és az azt követő dúsgazdag fogadás azonban annyira múlatta az egyébként is gyorsan pergő időt, hogy arra már nem futotta, hogy a zsűri személyesen értékelje szakmailag a versenyt. Pedig ezt nagyon várták versenyző növendékek és tanáraik egyaránt. Ez a fontos mozzanata a versenynek elmaradt, s hiányérzetet hagyott szinte minden érdekeltben. A személyesen és a verseny utáni magas hőfokra hevült hangulatban el nem mondott szakmai vélemények alig pótolhatók. A beszámoló mégis erre a lehetetlenre vállalkozik, amikor megkísérli közreadni a zsűri tagjaival egyénenként folytatott telefonbeszélgetések, illetve írásos megkeresésre kapott szakmai válaszok summázatát. 
 Az 1. korcsoporttal kapcsolatban A.A., D.I. és P.K. megjegyezte, hogy kb. a résztvevők fele még nem volt felkészült a versenyen való részvételre. Legalább 3 éves tanulás szükséges ahhoz, hogy szolfézsversenyen elinduljanak a gyerekek. Van egy bizonyos felkészítési fokozat, amikor erre éretté válnak. Ez a megállapítás különösképpen a szóbeli teljesítmények alapján fogalmazódott meg. 
 A lapról éneklésnél a korcsoport versenyzői nem kaptak kezdőhangot. Ott ez még szerencsésen is fordult, ahol a fiúk mutáltak. A népdal éneklésnél azonban nem vált be. Az ABC használata jó, mert segíti a hangszeres tanulást. (P.K.)
 Az írásbelinél meglepő volt az, hogy szinte minden versenyző maximális pontszámot kapott a hangköz-, hangzat felismerésre, - felépítésre is.
 A népdallejegyzés hasonlóan kitűnő szintet ért el, ám a klasszikus dallam esetében több hanghiba, ritmus diminuálás, a pontozott ritmus helytelen írása, helyiérték szabálytalanság mutatkozott a 6/8-os diktandó miatt. A korcsoportban ez meglepetést is keltett. Tipikus volt a 6/8-os dallam rossz nyolcad csoportosítása. Néhány esetben csúszott el arányosan a dallam kisebb-nagyobb része. Egy versenyző túlteljesítette a feladatot, ugyanis a részlet két szólamban hangzott fel, amiből a felső szólam volt lejegyzendő. Ő mindkét szólamot tökéletesen leírta. (A.A.)
 Írásbelinél tipikus volt a csúnya írás. Súlyosabb, hogy az egymás alá tartozó értékek elcsúsznak. Az előjegyzéseket a megkezdett első sor után a következő sorba nem teszik ki. Kívánni valót hagy maga után a zenei helyesírás. (P.K.)
 Érdekes módon a 2. korcsoport teljesítményeire külön megjegyzést nem tett egyetlen zsűri-tag sem. – A növendékek a klasszikus dallam lejegyzését nehéznek tartották. (A.A.)
 A 3. korcsoportnál sem a versenyzők teljesítményeire irányult a zsűri figyelme, hanem az új feladattípus beköltözésére az írásbeli feladatban. Amely egyébként igencsak próbára tette a tanulók zeneiségét, zeneértését, tudását. Egy rövid Haydn szonátatételt és egy J.S. Bach  tételt kellett a Notenbüchlein-ből többszöri meghallgatás után elemezni, illetve leírni mindazokat a zenei jegyeket, amelyeket önállóan, szigorúan megadott szempontrendszer nélkül, szabad „észrevevések” alapján térképezhettek fel a résztvevők. 
 A gyerekek felkészültsége ezen a téren még nem igazán jó, ezért döntött úgy a zsűri, hogy ezt a feladatot kiveszi az írásbeli alapfeladatok közül, és külön értékeli, ill. jutalmazza a jó megoldást.
 Azon el kell majd gondolkodni, hogy a 3. korcsoport egyéb elméleti feladatait (hangzat, hangközlejegyzés, stb.) nem lehetne e csökkenteni, hiszen egy új, komplex feladattípus került bevezetésre. 
 A 3. korcsoport szóbeli feladatait nehéznek tartották a tanárok, diákok egyaránt. (A.A.)
 A 4. korcsoport dolgozatai csak jók és még jobbak voltak. Ebben az esetben apró hibák döntöttek egyik vagy másik versenyző javára vagy hátrányára, úgy mint a hangok hosszúsága a dallamdiktálásban, vagy egy-egy elfelejtett módosítójel. (S.M.)
 A korcsoportban újdonság volt a stílusfelismerés. Meglepetést okozott, hogy kitűnően író gyerekek meglehetősen járatlanok ebben. Pedig ez fontos része a zenei hallásnak, mert a szolfézsoktatás lényege az lenne, hogy ne „szolfézsvirtuózokat”, hanem értő zenehallgatókat, és a gyerekek kisebb részéből képzett muzsikusokat neveljen. (S.M.) 
 A Dobszay kötetek a stílustanítást állítják a tananyag középpontjába, és elgondolkodtató, hogy a gyerekek egy része milyen nehezen tudott megbirkózni ezzel a feladattal. Ezt a kérdést érdemes lenne külön megvitatni. (S.M.)
 A szóbeli feladatok egyik moduláló népdal volt. Sajnos, sokan nem váltottak dót. Ez hiba. Mivel a szolmizáció lényege, hogy a tonalitást tükrözze. A dallam nem domináns funkción fejeződött be, „maradt nyitva”, hanem a domináns hangnem tonikáján. Mindössze 2 gyerek volt, aki pontosan megérezte, mikor kell a dallamot már az új hangnemben értelmezni. (S.M.)
 Ez nagyfokú muzikalitást jelent, annál is inkább, mivel a harmóniák, amelyek a dallam alatt megszólalnak, ismeretlenek voltak számukra. (Esetleg ezen lehetne változtatni legközelebb.) (S.M.)
 A memorizálás most jobban sikerült, mint a korábbi versenyeken. Teljesen hibátlanul senki sem adta vissza a dallamot, de apróbb hibákkal elég sokan teljesítették a feladatot. Ez azt bizonyítja, hogy a nehézségi foka megfelelő volt. (S.M.)
 A memoriter anyag keveseknek sikerült hibátlanul, érdekes volt egy olyan produkció, ahol a teljes rövidzárlat után részletekben a teljes utótag felhangzott, segítség nélkül. Általában jól sikerült mindenkinek az előtag visszaéneklése. Sokan ezután blokkoltak le, de a kadenciából vissza tudtak idézni valamit, rosszabb esetben improvizáltak egy befejezést. (A.A.)
 A rendelkezésre álló idő elégnek bizonyult, némely esetben zavarta a versenyzőt a maradék idő, már elkezdte volna az éneklést. (A.A.)
 A 4. korcsoportban a szóbelit – meglepetésre – igazán kifogástalanul csak egy versenyző teljesítette. (P.K.)
 A zsűri elnöke javasolná a memoriter feladat bevezetését már a 3. korcsoporttól. Az is javaslata azonban, hogy a bécsi klasszikus anyagnak csak a fele képezze a memoriter tárgyát, hogy sikerélménnyel oldhassák azt meg. A 4. korcsoportban többen a nem-sikerülés rossz ízével távoztak. (Sz.Zs.)
 A zsűrinek a továbbiakban általános megjegyzései, észrevételei voltak. A specifikus témák közül a népdal, a bécsi klasszikus anyag lapról éneklésének megoldásaira, illetve a memoriter feladatok teljesítésére történnek utalások. Majd pedig mindenre kiterjedő, a zenei előadásra vonatkozó általános ajánlások jelennek meg.

 A népdal előadása nem volt elég kifejező. Korrekt és pontos volt, de gyakori volt a leckeszerű reprodukció. (Sz.Zs.) (P.K.) Az előadásokból sok esetben a tartott, feszes ritmus hiányzott. (S.M.)
 A bécsi klasszikus anyagnál nem valósították meg a felütés érzékeltetését. Ez a zenei folyamat helytelen tagolásához vezetett igen sokszor. (S.M.) (Sz.Zs.) Nem ismerték meg a felütés frazeálásban játszott szerepét. Az ívek, kötések nem szólaltak meg. Igaz, hogy előadási jelek, instrukciók (tempójelzés, dinamika) nélkül kapták a bécsi klasszikus dallamokat, ám a dallamok belső hallással történő végigkövetése lehetővé tette volna ennek felismerését. A versenyzőknek kb. 1/4-e érezte meg a helyes karaktereket. (P.K.)
 A la-lázás lehetőséget adott volna egy érzékenyebb frazeálásra, az artikulációs jelek betartására, - erre azonban kevesen vállalkoztak. Voltak persze nagyon szép zenei megoldások is. (S.M.)
 ABC-zésre nem volt szükség olyan mértékben. A kiírás szerint sem volt kötelező. A szolmizált előadásban jobb volt a formálás. (P.K.) 
 Az improvizáció feladatai jók voltak. A kollégák még nem hisznek az improvizáció hasznosságában. Pedig ha a gyerek jól improvizál, az a zenei anyag elsajátítására utal. A kollégák kár, hogy nem figyeltetik meg a stiláris jegyeket. A magyar népzenében éppúgy nincsenek otthon, mint a bécsi klasszikus stílusban. Volt aki Mozart motívumot népdal-stílusban fejezett be. Az ajkai kolléga növendéke pozitív kivétel, aki az elvárható stílusérzékkel oldotta meg improvizációs feladatát. – Érdemes lenne az írásbelit kiegészíteni improvizációs feladatokkal (üresen hagyott zenei „foltokat”, ütemeket lehetne jól kiegészíttetni) (D.I.) 
 Más vélekedés szerint az improvizációk nagyobbára sikeresek voltak. A versenyzők többségek stílusbeli jártasságról tett tanúságot. A népdal-improvizá-cióban tetszettek a vikariáló szeksztes megoldások. A bécsi klasszikus hívó anyag folytatásánál több zenei közhelyet alkalmaztak. (P.K.)
 Az improvizációt sajnos elég kevés gyerek vállalta. Feltételezhető, hogy ennek gyakorlására már nem jutott idő az órákon. Jelentősebb különbségeket a népdal ill. a periódus improvizáció színvonalában nem tapasztaltunk. A gondok összefüggenek a stílusok megkülönböztetésében tapasztalható járatlansággal. Egybecseng a jelenség az írásban megmutatkozó stílus-felismerési feladatok megoldatlanságával. (S.M.)
 A klasszikus improvizációk között született több kerek megoldás. Némely népdal „kiáradt” a hangsor- és a szerkezet keretei közül, pedig a kezdősor nagyon jellemző volt minden esetben. Egy IV. korcsoportos kislány komplett dalformát improvizált egyszerű, kéttagú formában, AAv szerkezetben. Maga is meglepődött a végeredményen. - Ritka volt az intonációs kifogástalanság, az átélt, élményszerű előadás, de gyakori volt a tonalitás biztonsága, a fölényes, hibátlan megoldás. (A.A.)
 Az improvizáció elbírálása a legszubjektívebb, nem véletlen, hogy nem tartozik az alapversenyhez. (S.M.) Az improvizáció feladat „csak” „játék”-ként volt beiktatva. Külön díjjal értékelt a zsűri a kiemelkedő teljesítményeket. (Sz.Zs.)

 A zsűri elnökének javaslata, amely egyben bizonyos hiányjelenségekre is ráirányítja a figyelmet, hogy a jövőbeli kiírás tartalmazza, hogy intonációban, ritmikailag legyen az előadás szakszerű, pontos. Legyenek képesek felismerni a zenei anyagban benne rejlő tagolódást, s azt juttassák érvényre a helyes frazeálásban. (Sz.Zs.)
 A ritmus megjelenítésének kifejezettebbnek, kontúrozottabbnak kell lennie: az énekes előadásnak legyen ritmikus tartása, ismerjék fel a tanulók a hangsúlyok elhelyezésének lehetőségeit, amely által a karakter kifejezővé válik. A helyes karakterek megragadását szolgálja az éneklésben a dinamika árnyalt alkalmazása. Mindezen jegyek adják a muzikális megoldásokat, ill. a másik oldal felől: a muzikalitás mindezen jegyek érvényesítésében mutathatja meg magát. Törekedjenek tanulók a szó teljes zenei értelmében előadásra. (Sz.Zs.)
 Tipikus jelenség volt a lapról olvasásnál, hogy csupán az egyenletes lüktetést igyekeztek a tanulók a zenei idő szervezéséhez alapul venni. 2-3 gyerek volt mindössze, aki nem „mérősen” énekelt. Legalább ütempárokban gondolkodnának! Tanítjuk a pódiákat! És nem érzik a gyerekek a nagyobb egységeket. Legalább két ütemet fognának össze! Egy fiú volt, aki teljes népdal-sorban gondolkodott. Miért nem ütemeznek? Holott ezt is tanítjuk. (D.I.)
 Más közelítésben és tömörebben fogalmaz e tárgyban a zsűri egy másik tagja: kevés volt a közlés igény. Kevesen tudták a zenét megszólaltatni. Tanári számonkérés kérdése, hogy közlő és/vagy kifejező a tanulók zenei „megszólalása”. (D.I.)
 A zsűri egyöntetűen állapította meg, hogy míg az előző versenyeken jóval nehezebb volt az anyag, a jelenlegi versenynek az anyaga optimálisnak mondható. Új elemként jelentek meg ugyan a 3. és 4. korcsoport elemzési, ill. stílusfelismerési feladatai, azonban ezek mind a versenyzők mélyebb zenei ismereteit, zeneiségét kívánták körüljárni. Szinte egybehangzó volt az a megállapítás is, hogy a lapról éneklés anyagát képező népdal és bécsi klasszikus példa megoldásában jelentős teljesítmény-különbségek nem jelentkeztek. 
 Az írásbeli feladatai sokrétűen tették próbára a versenyzők felkészültségét. – A feladatok nemcsak megfelelőek, de szépek is voltak. (D.I.)
 A zsűritagok együttműködése teljesen harmonikus volt. Ez még annak ellenére is elémondható, hogy a pontozás során a pontszámokban tetemes különbségek fordultak elő. Aki alacsonyabb pontszámokat adott, az a zsűritag is pontosan követte pontszámaival az értékrangsort. Ezek a pontszám-eltérések is mutatják, hogy a zsűri közelítőleg azonos szempontok szerint mért, ugyanakkor ki-ki megőrizte a pontozásban is kifejeződő egyéni véleményét. (Valamennyi zsűritag)
 Az elnök felvetette, hogy zsűriben ne vegyen részt olyan személy, aki növendéket hoz a versenyre. Ezzel elejét lehet venni olyan feltételezéseknek, amelyek ilyen alkalmakkor felröppenhetnek, s amelyek nem használnak a verseny egészéről alkotott véleménynek. (Sz.Zs.)
  Két javaslat hangzott el a szervezés jobbítása érdekében. 
 Az egyik javaslat a szóbeli bonyolítására vonatkozott. Nem volt szerencsés, hogy azok a gyerekek, akik a szereplési sorrend végén helyezkedtek el, két órát agy annál is többet kellett várakozniuk. Mire szerepelniük kellett, teljesen fáradtak, kimerültek voltak az izgalomteljes, felfokozott várakozásban. (P.K.)
 A másik javaslat fontosnak tartja a szakmai értékelés szerves beépítését a jövőbeni verseny programjába. Ez most elmaradt, sajnálatos módon. A versenyprogramban utolsóként sorra kerülő 3. korcsoport eredményeinek értékelése után következett a verseny egészének áttekintése, a helyezések megállapítása. Tekintettel arra, hogy igen sok díj kerülhetett kiosztásra, annak az eldöntése is igen igényes feladat volt, hogy a díjak, a különdíjak és a teljesítmények értéke illeszkedjen egymáshoz. 
 Mindezen jogos kritikai észrevételek mellett is az egész versenyről, annak szervezettségéről a zsűri tagjai a legmagasabb fokú elismeréssel szóltak. Két idézetet is hadd olvassunk:
 „A verseny nagyon magas színvonalú volt. Jó volt látni és hallgatni annyi értelmes, muzikális gyereket. Külön öröm, hogy kisebb településekről kitűnően felkészített, magabiztos versenyzők jöttek - a verseny eredménye is megmutatja, hogy minden a lelkes, értő és felelőséggel dolgozó tanárokon múlik.” (S.M.)
 „A házigazda iskola professzionális előkészítő munkáját dicséri a gördülékeny verseny lebonyolítás, az atmoszféra, amit mind a zsűri, mind a versenyzők átélhettek tanáraikkal együtt az izgalmas pillanatokban. Tényleg otthon éreztük magunkat, a gyerekek mindannyian kaptak egy kis bátorítást a szóbeli megmérettetés során, Ludmányné Ági kedves szavai mindig átlendítették a versenyzőket a lámpalázas kezdésen.” (A.A.)
 A zsűri jegyzőkönyvben is köszönetét fejezte ki a verseny magas színvonalú, gördülékeny és szívélyes légkörű megrendezéséért.
 A szolfézsverseny ételméről, létjogosultságáról is nyilatkoztak a zsűritagok. A szolfézs is lehet a muzikalitás bizonyítási területe. Személyes tapasztalata az elnöknek, hogy volt olyan résztvevője ennek a versenynek, aki a szombathelyi Koncz János hegedűversenyen is indult. Ott azonban a középmezőnybe sem tudott bekerülni. Itt viszont kitűnően teljesített. Általában véve, akik jók a hangszeren (említett esetben azért az egy hangszeres szintet jelöl, ha valaki országos versenyen elindulhat), jó szolfézsból is. – A szolfézsban való jártasság jól hasznosítható szakközépiskolai továbbtanulásnál, ahol ezen a területen tehet szert szakmai kompetenciára a szolfézs és karvezető szakon. (Sz.Zs.)
 Más közelítés szerint a szolfézsverseny rangot ad a zene művelése ezen területének. Ezen túl pedig a tehetségkutatásnak is nagyon jó lehetősége intézményesített formában. – A résztvevők és tanáraik figyelmét felhívja a zene értelmezésének fontosságára, amivel a hangszeres tanárok ritkán foglalkoznak. A zene vokális közelítése sokat segít e zenei elképzelések pontosabb megfogalmazásában. (D.I.)
 Jóllehet a kiírás azt sugallta, hogy a népdaléneklési verseny valami hasonló volumenű lesz, mint a szolfézs verseny, mégis a jelentkezők száma jóval kisebb volt, mint azt a meghirdetés alapján lehetett remélni. Összesen tízen jelentek meg, akik a közbeiktatott műdaléneklési versenyben is szerepeltek. Ennek megfelelően jelentősége is csökkent ennek a területnek. És nem hozott annyi örömet és megelégedettséget a külön három fős zsűrinek sem, amelynek az elnöke dr. Bencze Lászlóné dr. Mező Judit ny. főiskolai tanár volt. Az érdeklődő közönség annál nagyobb számban gyűlt egybe a rövid esti hangverseny keretébe beillesztett műdal- és népdaléneklési verseny meghallgatására. 
 A zsűri elnökének a véleményéhez csatlakozóan sokan vélekedtek úgy, hogy a műdaléneklésben nem jeleskedhetnek még a legvállalkozóbb szellemű gyerekek sem. Koruknál fogva nem rendelkeznek azokkal a külső és belső feltételekkel, eszközökkel, amelyeknek segítségével meg tudnák szólaltatni a műzenének ezt a rendkívül finom, érzékeny és nagy zenei kultúrát igénylő műfaji rétegét. Mutáláson éppen túl, pici hangon és leckeszerű „felmondásban” nem hatnak jól sem a barokk dalok, sem a romantika érzékeny alkotásai. Három produkció kivételével, sajnos, feledhetők voltak a többiek. Felvetődik a kérdés, kell-e a „versengésnek” ezt a részét szorgalmazni a jövőben. 2005-ben sem lesz a posztpubertások hangja és emocionális ereje, kifejezőkészsége jobb, mint három évvel korábban. (Sz.Zs., M.J.)
 Ennél azért több tartalommal, kifejező szándékkal és sikeresebb megvalósítással leptek meg a népdaléneklés versenyében résztvevők. A 12-13-14 éves korosztálynak sokkal megközelíthetőbb a népdal zenei nyelve, kifejezés- és gesztusrendszere, amelyet a magukénak tudnak érezni, s zenei megnyilvánulásaik is őszintébbek, sőt, őszinték, s még a dr. Mező Judit tanárnő, népzenekutató gyűjtötte gazdag népi díszítésű népdalok megvalósításához is megfelelő kifejezési eszközökkel rendelkeznek. Mindezen elismerő szavak az összteljesítményre utalnak, élményszerű és pontszámokban is magasabban kiemelkedő egyéni produkcióra azonban itt is csak négyre tudunk emlékezni. (Sz.Zs., M.J.)
 Hadd álljanak itt helyezéseik eredményei, pontszámaikkal. 
A NÉPDALÉNEKLÉSI Verseny rangsora:

 1. díj: Suba Dorottya  Debrecen   83 pont
 2. díj: Vörös Balázs  Ajka   82 pont
 3. díj: Kruppa Erzsébet Nyíregyháza 78 pont
 3. díj: Horváth Katalin Ajka   75 pont

A további helyezés nélküli sorrend: Kádár Orsolya – Nyíregyháza, Csizinszky Klára – Nyíregyháza, Sellei Ágnes – Sopron, Morapitiye Vasana – Kaposvár, Borza Lilla – Eger.

A DALÉNEKLÉSI Verseny rangsora:

1. díj: Sóvári Zsuzsa  Salgótarján   54 pont
2. díj: Suba Dorottya  Debrecen  52 pont
3. díj: Lovas Bettina  Szentendre  48 pont
Külön jutalom: Pásku Veronika

A további helyezés nélküli sorrend: Kruppa Erzsébet – Nyíregyháza, Czvik Ildikó – Kisvárda, Roque Santana Beatrix – Budapest

A SZOLFÉZSVERSENY DÍJAI, KÜLÖNDÍJAI

 1. korcsoport

Díj     Versenyző neve  Zeneiskola   Tanára 
1. Takács Márton Ajka   B. Csáky Rozália 
2.       Mészáros Zsófia Szeged  Dr. Molnár Gyuláné
3.       Horváth Katalin Ajka   B. Csáky Rozália

  KÜLÖNDÍJAK
Általános:      Tanára       Adományozó
 Nagy Hanna  Gödöllő Czéh Ágnes  MZTSz
 Csabai Domonkos Budapest Simon Attiláné FPI
 Lisztes Laura  Békéscsaba Rázga Józsefné MZTSz

Díj improvizációért 
 Kruppa Erzsébet  Nyíregyháza Hudivók Marianna MZTSz

Oklevél imrovizációért
 Barcsay Boglárka   Győr  Némethné Bíró Emma
 Mészáros Zsófia  Szeged Dr. Molnár Gyuláné
 Horváth Katalin  Ajka  B. Csáky Rozália

Dicséret írásért
 Roque Santana Adrián Budapest Czéh Ágnes
 Ivonyi Marcell  Gyöngyös Kárpáti Klementina
 2. korcsoport

Díj     Versenyző neve  Zeneiskola    Tanára 
1. Suba Dorottya   Debrecen  Ludmány Antalné 
2.       Szalkai Balázs   Veszprém  Némethné Döbrente Á.
3.       Roque Santana Beatrix  Budapest VI. Magyar Margit  

  KÜLÖNDÍJAK
Általános különdíj:      Tanára 
 Adományozó
 Horváth Kisrómay Áhim Sz.fehérvár Magyarné Tima Zsuzsanna
 Berczi Balázs    Győr  Spiegel Marianna

Általános díj írásbeli munkájáért:
 Csűry Tamás Dániel  Debrecen  Sáriné Szebenyi Judit

Általános díj szóbeli teljesítményéért:
 Csávás Viktória  Érd Szabó Júlia

Általános díj improvizálásért:
 Spránitz Péter   Székesfehérvár M.-né Tima Zsuzsanna

Oklevél improvizálásért:
 Lukácsházi György  Budapest II.   Simon Attiláné       FPI

Dicséret a zsűritől improvizálásért:
 Roque Santana Beatrix  Budapest VI. Magyar Margit

3. korcsoport

Díj     Versenyző neve  Zeneiskola   Tanára 
1. Nagy Cecília   Budapest VI. Magyar Margit
2.       Orosz Flóra   Budapest III. Fischer Edina
3.       Nagy Mira   Kaposvár  Kutiné Majnay Judit 
3. Kutasi Borbála   Győr   Spiegel Mariann  

 KÜLÖNDÍJAK
Általános különdíj:    Tanára   Adományozó
 Szécsi Dorottya   Budapest  Menyhártné Barna Zsuzsanna      FPI

Különdíj írásbeli munkájáért:
 Sztojcseva Eszter Békéscsaba Rázga Józsefné  MZTSz

Különdíj szóbeli teljesítményéért:
 Szigeti Aida    Budapest Szigetiné Horváth Zsuzsanna FPI

Különdíj elemzésért:
 Kutasi Borbála  Győr  Spiegel Mariann

Különdíj improvizációért:
 Orosz Flóra  Budapest III.  Fischer Edina

Oklevél improvizációért és a zsűri külön dícsérete:
 Nagy Cecília  Budapest VI.  Magyar Margit
 Suba Zsófia  Debrecen  Sáriné Szebenyi Judit
 4. korcsoport

Díj     Versenyző neve   Zeneiskola   Tanára 
1. Tornyai Péter   Szeged  Dr. Zádorné Raffa Éva
2.       Domány Bernadett  Budapest   Nógrádi László
3.       Tőri Csaba   Budapest  Vasali Imre
4. Márta Nóra   Szeged  Dr. Zádorné Raffa Éva 

  KÜLÖNDÍJAK
Általános különdíj:    Tanára        Adományozó
 Sóvári Zsuzsa  Salgótarján Horváth Istvánné   MZTSz
 Vas Gyula  Debrecen Sáriné Szebenyi Judit  MZTSz

Különdíj szóbeli teljesítményéért:
 Deák Endre  Budapest Fischer Edina

Díj improvizációért:
 Lovas Bettina  Szentendre Papp Miklósné

Oklevél improvizációért:
 Tornyai Péter  Szeged Dr. Zádorné Raffa Éva

Korcsoporttól függetlenül az OTP Hajdú-Bihar megyei Igazgatóság junior kártyája a legeredményesebb debreceni versenyzőnek:
 Suba Dorottya  Debrecen Tanára: Ludmány Antalné

KÜLÖNDÍJAK TANÁROKNAK

Fővárosi Pedagógiai Intézet:  Fischer Edina   – Budapest
      Simon Attiláné   – Budapest
Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete:
     Ludmány Antalné    – Debrecen
     Dr. Zádorné Raffa Éva   – Szeged
     Magyar Margit    – Budapest
David Beeri festménye:  B. Csáky Rozália    – Ajka
OTP Garancia Biztosító:  Dr. Molnár Gyuláné   – Szeged
Könemann Musik Kft.:  Némethné Döbrönte Ágnes – Veszprém
     Nógrádi László    – Budapest
     Vasaly Imre     – Budapest 
Klub Barabás Étterem: Ludmány Antalné + 1 fő   – Debrecen
     Sáriné Szebenyi Judit + 1 fő  – Debrecen

A meglepően gazdag díjazási lehetőségeket és a verseny megrendezését az Oktatási Minisztérium, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, a Kiss Árpád OKSzI, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, az OTP Hajdú-Bihar megyei Igazgatósága, az OTP Garancia Biztosító, a Debreceni Filharmonikus Zenekar, a Debreceni Kodály Kórus, a Cornett Hangszer Centrum, a Csokonai Könyvesbolt, David Beeri festőművész, a Klub Barabás Étterem, a Grand Hotel Arany Bika támogatása tette lehetővé. Köszönet érte. 
HELYEZÉSEK, PONTSZÁMOKKAL

1. korcsoport

Hely NÉV             Szóbeli Írás S Impr. Népdal Klassz. Össz. 
1 Takáts Márton  Ajka  144,0 140,0 284,0 300,0 584,0 43
2 Mészáros Zsófia  Szeged 146,0 139,0 285,0 297,5 582,5 47
3 Horváth Katalin  Ajka  144,0 137,0 281,0 300,0 581,0 47
4 Nagy Hanna  Gödöllő 140,0 140,0 280,0 290,0 570,0 
5 Csabai Domonkos Bp. II.  143,0 141,0 284,0 285,0 569,0 44
6 Kruppa Erzsébet  Nyíregyháza 145,0 134,0 279,0 290,0 569,0 49
7 Lisztes Laura  Békéscsaba 139,0 134,0 273,0 295,0 568,0
8 Endrey Marcell  Bp. IV.  142,0 128,0 270,0 295,0 565,0
9 Barcsai Boglárka  Győr  142,0 133,0 275,0 285,0 560,0 46
10 Lachegyi Andrea  Vác  139,0 126,0 265,0 295,0 560,0
11 Roque Santana Adrián Bp.VI.  136,0 123,0 259,0 300,0 559,0 42
12 Tóth Klára  Bp.KZ.Kórusisk. 131,0 112,0 243,0 297,5 540,5

 További sorrend a 400-as tartományban: Kassai Gyöngyi, Szakács Julianna, Ivony Marcell, Csényi Nagy Krisztina, Dékány Dóra, Földes Anett, Verhás Eszter, Boldizsár Anna, Grócz Bence, Tálas Áron, Hajdú Franciska, Király Alíz, Mentes Júlia; a 300-as tartományban: Kiss Márton; a 200-as tartományban: Szuhánszki Laura.  
A korcsoportban összesen 28 versenyző szerepelt

2. korcsoport

Hely NÉV             Szóbeli Írás S Impr.      Népdal Klassz. Össz. 
1 Suba Dorottya  Debrecen 147,0 139,0 286,0 292,5 578,5
2 Szalkai Balázs  Veszprém 142,0 140,0 282,0 292,5 574,5 34
3 Roque Sant. Beatrix Bp. VI.  145,0 144,0 289,0 280,0 569,0 48
4 Spránitz  Péter  Sz.fehérvár 145,0 140,0 285,0 275,0 560,0 50
5 Berczi Balázs  Győr  138,0 129,0 267,0 290,0 557,0 44
6 Lukácsházi György Bp. II.  141,0 142,0 283,0 270,0 553,0 47
7 Horváth Kisr. Áhim Sz.fehérvár 131,0 126,0 257,0 295,0 552,0 37
8 Csűry Tamás Dániel Debrecen 130,0 121,0 251,0 295,0 546,0 35
9 Marosi András  Bp. II.  138,0 133,0 271,0 275,0 546,0 40
10 Szatmári Emőke  Mohács 137,0 129,0 266,0 280,0 546,0
11 Krizsán Kinga  Bp. Szt. I. 138,0 125,0 263,0 275,0 538,0
12 Csávás Viktória  Érd  142,0 138,0 280,0 255,0 535,0
13 Homoki Gábor  Vác  133,0 138,0 271,0 260,0 531,0                               14 Horváth Csenge  Bp. XVII. 131,0 125,0 256,0 265,0 521,0
15 Morapitiye Vasana Kaposvár 131,0 118,0 249,0 270,0 519,0
16 Józsa Mónika  Bp.KZ.Kórusi.132,0 113,0 245,0 255,0 500,0
 További sorrend a 400-as tartományban: Barcza Szilvia, Pályi Ferenc, Langer Dóra, Karapancsev Júlia, a 300-as tartományban: Kard Anna, Czvik Ildikó, Sanda Anna, Vörös Balázs, Borza Lilla
 A korcsoportban összesen 25 versenyző szerepelt
3. korcsoport

Hely NÉV             Szóbeli Írás S Impr.    Népdal Klassz. Össz. 

1 Nagy Cecília  Bp. VI.  150,0 147,0 297,0 292,5 589,5 44
2 Orosz Flóra  Bp.KZ.K.isk. 138,0 140,0 278,0 295,0 573,0 45
3 Nagy Mira  Kaposvár 143,0 132,0 275,0 295,0 570,0
4 Kutasi Borbála  Győr  140,0 130,0 270,0 300,0 570,0 34
5 Szécsi Dorottya  Bp. XVII. 136,5 138,5 275,0 290,0 565,0 37
6 Sztojcseva Eszter  Békéscsaba 129,0 132,0 261,0 295,0  556,0
7 Szabó Dávid  Bp. III.  140,0 133,0 273,0 282,5 555,5
8 Suba Zsófia  Debrecen 134,0 136,0 270,0 277,5 547,5 43
9 Szőke Márton  Bp. Szt. I. 133,0 127,0 260,0 287,5 547,5
10 Vizeli Máté  N.kanizsa 132,0 126,0 258,0 285,0 543,0 
11 Gémes Veronika  Szekszárd 129,0 121,0 250,0 285,0 535,0 21
12 Szigeti Aida  Bp. III.  140,5 140,5 281,0 252,5 533,5
13 Kázmér András  Pécs  138,0 116,0 245,0 275,0 529,0 40
14 Varga Balázs  Tamási 138,0 118,0 256,0 262,5 518,5
15 Tóth Szilvia  Szentendre 125,0 119,0 244,0 272,5 516,5 33

További sorrend a 400-as tartományban:  Nádasdi Szilvia, Klucsik Zsuzsa, Márton Norbert
 A korcsoportban összesen 18 versenyző szerepelt

4. korcsoport

Hely NÉV             Szóbeli Írás S Impr. Népdal Klassz. Memor.Össz. 
1 Tornyai Péter Szeged 130,0 145,0 96,5 372,0 390,0 762,0 43
2 Domány Bern. Bp. XIII.  142,5 132,5 63,0 338,0 382,5 720,5 39
  3 Tőri Csaba Bp. IV.  134,0 134,0 78,0 346,0 370,0 716,0
  4 Márta Nóra Szeged 136,0 121,0 55,0 312,0 395,0 707,0 36
  5 Vas Gyula   Debrecen   82,0 118,0 89,0 289,0 387,5 676,5 40
  6 Sóvári Zsuzsa Salgótarján 116,0 115,0 50,0 281,0 390,0 671,0
  7 Deák Endre Bp.KZ.K.isk. 144,0 137,0 85,0 366,0 295,0 661,0 30
  8 Zsoldos Virág Pécs  101,0 129,0 57,0 287,0 372,5 659,5 40
  9 Lovas Bettina Szentendre 103,0 145,0 89,5 337,5 307,5 645,0 47
10 Magony Dóra Bp. III.  124,0 113,0 84,0 321,0 320,0 641,0
11 Szegedi Attila Mohács 128,0 105,0 63,0 296,0 345,0 641,0
12 Csizinszky Klára Nyíregyháza 117,0 118,0 39,0 274,0 355,0 629,0 32 
 További sorrend az 500-as tartományban:  Kádár Orsolya, Sellei Ágnes, Borbás Márta; a 400-as tartományban: Hohl Zsuzsanna 
 A korcsoportban összesen 16 versenyző szerepelt   

A recenzensnek alig maradtak megjegyzései, mivel a zsűri tagjai egyénenként és általános véleményükben a legfontosabb dolgokról legteljesebb szakmai felelősségük szerint nyilatkoztak. Ha mégis valami feltűnik a nyilatkozatok között, az csupán az, hogy mind általános, mind a részterületeket illető vélemény nyilvánításukban találhatók elnézőbb, méltatóbb és szigorúbb vélekedések. Sokan talán ellentmondásnak vélhetik ezeket. Feltételezésem, s a sorok között ott olvasható, hogy amikor a zsűri szigorúbb, akkor a zenével, a zenei kifejezéssel kapcsolatos professzionális igényeit hangsúlyozza. Amikor elnézőbb és méltatóbb, akkor a versenyző gyermekek felé fordul, akik számára a megmérettetés jelentős idegi terhelést ró, s akik lámpalázukat is leküzdve értékelhető, még ha nem is a legmagasabb szintű, de elfogadható zenei teljesítményt nyújtottak az esetek nagy többségében. 
 Az egyik zsűri taggal (P.K.) teljes egyetértésben találtam úgy, hogy az 1. korcsoport szóbeli teljesítményei a versenyen halványabbak voltak az idősebbekénél. Anélkül, hogy meg kellene magyaráznom az ő bizonyítványukat, természetes, hogy ők rendelkeztek a legkevesebb zenei tapasztalattal. Az ő tanulmányi idejük még meglehetősen rövid a zenében. A legjobb tanári igyekezet sem tudja áthidalni azt a pszichológiai gátat, ami a gyakorlatlanságból eredő „leckefelmondás” szindrómát hozza. Küzdenek még ezek a gyerekek az olvasás nehézségeivel. Egymás után „rakják” a hangközöket, miközben még a szolmizációban sem lehetnek mindig perfektek. Még nem képesek a zenei egységek átlátására. A zenei gyakorlatlanság, a zenei tapasztalatok zsenge volta azoknál a gyerekeknél ütközött ki legjobban, akik elvesztették a tonalitást is, s nem találtak vissza, miközben felismerték, hogy rossz úton vannak. A tonalitásérzék bizonytalanságai jelezték leginkább, hogy ők még gyakorlottságuknak igencsak a kezdetén vannak. Ezeket a gyerekeket hagyni kellene még tanulni, hogy zeneiségükben, zenei készségeikben megerősödve később (akár egy év múlva) több sikerélményben lehessen részük. Ha valaki figyelmesen nézi át a pontszámok adta rangsort, látható, hogy a most szóban forgó korcsoport magas pontszámot elért része képezi a jóval kisebb csoportot az összlétszámból, s a minőséget kifejező pontszámoktól a résztvevőknek több mint fele elmaradt.  
 A zenei érettség abszolút fölényes jelei viszont már teljes egészében megmutatkoztak a 3. és 4. korcsoportban. Ott már a jó teljesítmények a teljes zeneiséget hozhatták.  Emögött a zene globális áttekintési képessége, a globális olvasás készsége, a zene tagolódásának a tökéletes felismerése állt.
 A stílusismeret bizonytalanságai megítélésem szerint abból fakadnak, hogy a zenei nyelv fordulatait még nem azonosítják, mert nem csupán egyszerű felismerésről van szó, hanem arról, hogy ezek a fordulatok hogyan válnak vagy nem válnak a gyermekek számára belsővé. Sok esetben még a tudatosítás sem segít, mert a zenei gondolkodás osztályozási képességét nem támogatja elegendő zenei fordulat, olyan „panel”, amelynek alapján a gyerek számára biztonsággal megragadhatók a stílusjegyek. A stílusjegyek szóbeli felsorolása nem segít ugyanis a stílusismerethez, csak a több száz példának az elemző kezelése.
 Ha azon tűnődik a bizottság, hogy mivel egészítse még ki az írásbelit, szabad legyen még egyetlen ötlettel ezt a dilemmát növelnem. Kottaképen felismerhetnének a versenyzők néhány szándékosan elhelyezett hibát (hang-, előjegyzés-, módosítójel-, ritmusérték-, ütemvonal-hiba, egymás alá írás elcsúszása kétszólamú anyagnál, stb.) Nem kevésbé figyelem- és „fül”-csiszoló olyan anyag diktálása, amelynek a kottaképét figyelemmel követhetik, ám a lejegyzés zenei sajtóhibákat tartalmaz (ld. fentebb említetteket), s azokat kell kijavítaniuk. Az írásbelinek ezt a formáját elvileg meg lehet kísérelni már a 2. korcsoportnál, természetesen szintjüknek megfelelő nehézségeket felvonultatva.
 A pedagógiai és pszichológiai szempontokon túl külön szót érdemel a zsűri nyitottsága, demokratikussága, elfogulatlansága, szakmai professzionalitása. Magas színvonalú pedagógiai, humánus megnyilvánulásaikat hosszú lenne listába foglalni. Külön értékeltük, hogy minden lezajlott versenyfázis után az illető feladatokat azonnal közzé tették, s a versenyzők és tanáraik tanulmányozhatták és egybevethették azokat a nyújtott tanulói teljesítményekkel. 
 Bár a zsűri kifejezte a Simonffy Emil Zeneiskolának köszönetét a jó szervezésért (a szervezési kívánnivalókat sem hagyva említés nélkül), még is szót kell ejtenünk arról az otthon-érzés varázslatról, amelyet a vendéglátók voltak képesek nyújtani minden egyes vendég: versenyző tanuló, kísérő tanár, szülő számára. Egyetlen percre sem volt senki magára hagyva. Gondos, figyelő szemek kísérték a tanácstalanok lépteit, s adtak pillanatokon belül útbaigazítást. A legfőbb lelki támaszt azok az otthon-érzést sugalló hazai kollégák nyújtották, akik a versenyzésre készülő gyerekekkel foglalkoztak, s a helyszínre kísérték őket. Ahol aztán Ludmányné tanárnő vigasztaló, támogató szavai, bátorító mosolya, egyszerű tanácsai segítették a versenyző tanulókat még szereplési feszültségük oldásában is. 
 Az összes jelenlévő nevében köszönjük a vendéglátó Simonffy Zeneiskola teljes tanári karának, minden munkatársának, Ludmány Antalné tanárnőnek, a szolfézs tanszak vezetőjének, Fábry Szabolcsné igazgatóhelyettesnek, végül, de nem utolsó sorban Fekete Ferenc igazgató úrnak, hogy mind szakmai, mind szervezési, mi több, személyes, emberi eszközeikkel felejthetetlenné tették mindnyájunk számára a szolfézsversenyen töltött napokat.
 
 A mi elismerő szavainkon túl a szolfézsversenyt követő egy hónapon belül még más egyéb elismerésben is lehetett része a Simonffy Emil Zeneiskolának.
 2002. április 26-án a Művészetoktatás Napján Kecskeméten rendezett ünnepség keretében vehette át az iskola igazgatója a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége valamint a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete által alapított szakmai díjat, a „MAGYAR MŰVÉSZETOKTATÁSÉRT” plakettet. A két szakmai szervezet a szakma megbecsülését és méltánylását fejezi ki azon iskoláknak és pedagógusoknak, akik különösen sokat tettek a magyar művészeti nevelésért, oktatásért, akik évtizedeken keresztül színvonalukkal, eredményeikkel az oktatás élvonalában tudtak maradni. 
 Ezt az elismerést még megkoronázta a Zeneiskolai Zenekarok IV. Országos Versenyén elnyert első díj, amelyet a Simonffy Zeneiskola vonószenekara legmagasabb pontszámot elért kitűnő szerepléséért kapott 2002. április 28-án. 
Őszintén gratulálunk és együtt örvendünk a méltó elismeréseknek !!!