|
„A zeneszeretet a családból jön. Szerencsés voltam, hisz apám
kántorkodott, hegedült, orgonált. Édesanyám is zeneiskolát járt ember
volt, tőle tanultam meg zongorázni. Később a ciszterci gimnáziumban is
muzikális légkör vett körül…Ha az ember valakit nagyon szeret, akkor
hallgat a szavára. Én hallgattam a feleségem szavára, aki azt mondta,
hogy nem kell karmesterség, meg operai dirigálás, legyek én csak
pedagógus, úgy, ahogy azt az apám is cselekedte, és ahogy ő is csinálni
fogja.” Létezik-e ennél pontosabb önéletrajz? Hiányoznának belőle az
adatok? Ugyan mi szükség van az évszámokra, az intézmények
felsorolására, amikor kiderül belőle minden? Az, hogy több mint három
évtizedig tanított iskolában, hogy gyermekek, fiatalok százezreivel
szerettette meg a muzsikát legendás ismeretterjesztő hangversenyek
során. Hogy gyakorló kórusvezetőként újabb százakat tett kottaolvasóvá
és zeneértővé. Mindez, vagy mindennek lehetősége benn van abban a
néhány mondatban, amit a zenével és pedagógiával való elhivatottsága
kapcsán mondani kívánt.
A bajai Déry kert melletti polgári iskola mind a mai
napig köztiszteletben álló tanárának fia, Lukin László 1944-ben
érettségizett szülővárosában, a III. Béláról elnevezett ciszterci
gimnáziumban, ahol az iskolai élet szerves része volt az orgonálás is.
A háború után a Zeneakadémián frissen végzett Bálint Ferenc pedig a
város középiskoláinak szervezett népdaléneklések, új magyar kórusművek
bemutatásának élményével gazdagította őt. Az első, műismertetéssel és
közös énekléssel „fűszerezett” koncerteket még középiskolás korában
szervezte Lukin László. Cikket írt Kodály Zoltánról, el is küldte neki
és kimondhatatlan örömére levelére választ, valamint egy dedikált
kottát kapott Kodálytól.
A következő lépés természetesen a Zeneakadémia volt,
ahol Bárdos Lajos tanítványaként egyházkarnagyi, Ádám Jenő
növendékeként pedig középiskolai ének- és zenetanárszakot végzett.
1950-től tanított, kórust vezetett, ifjúsági és gyermekhangversenyek
műsorvezetője volt. Mindkét minőségében foglalkoztatta „A zene
mindenkié” kodályi jelszó tartalommal való megtöltésének célja, egy
olyan terv megvalósítása, amely a művészi zenét elvinné az ország
minden sarkába. Egy 1973-as interjúban Kacsóh Pongrác 1910-ben
felvetett aggodalmait idézte Lukin tanár úr: „A középiskola sok
mindenre képesít…hanem zene dolgában semmi útravalót nem nyújt az
érettségizett ifjúnak.”
A probléma hat évtizeddel későbbi orvoslására az
arányosabban elosztott tantervű, az osztályzatok rémével nem mérgezett
középiskolai énekoktatás „gyógyírja” révén látta megoldani Lukin tanár
úr. „Fonák dolog, hogy tanár és tanuló között válaszfalként a muzsika
áll, amelyhez egyaránt rajongással közelíthetnénk. Az énekórának végre
lényegében a zenei élmény erejével kell hatnia a remekművek végtelen
sorozatával, a legősibb időnktől napjainkig.” A Kodály-módszer: a
szolmizálás, az értelmes zenehallgatás, az aktív muzsikálás formáló
erejében hitt Lukin László, és Kodályra hivatkozott saját pedagógiai
feladatainak kijelölésekor is. „Ha a legfontosabb korban, a hatodik és
tizenhatodik év közt egyszer sem járja át a gyermeket a nagy zene
éltető árama, később már alig fog rajta. Sokszor egyetlen élmény egész
életre megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a
véletlenre bízni: ezt megszerezni az iskola kötelessége.”
„Gyűlöltem, utáltam mindazt, ami
zene” -.írta egy megemlékező a számos internetes megnyilatkozások
egyikében. „És ekkor elkezdődött a TV-ben valami: megindult a Zenélő
órák sorozata. Amit Forrai Miklós és Lukin László tett, az maga volt a
csoda. Beléptettek – valószínűleg nemcsak engem, hanem másokat is - egy
olyan világba, ahova nélkülük talán sosem mentem volna. Elvesztem a
zenének mint művelője, de nem vesztem el mint zenehallgató, zenét értő
ember. Nekem odaadtad a zene szeretetét, a klasszikus zenéét. Köszönöm,
hogy éltél, alkottál.”
Ennek szellemében tanította 32 éven át a Fazekas
Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulóit,
vezette az ifjúsági hangversenyeket, szerkesztett zenei műsort
gyermekeknek, vezetett gyermekeknek szóló rovatot szakfolyóiratban. „Az
ifjúság jelenléte mindig megfiatalítja az embert” – vallotta ő, aki
nemcsak munka közben, de otthon, nyolc gyermeke körében is folyamatosan
élvezhette az ifjúság jelenlétét. És valóban friss maradt: mindenki
megcsodálhatta fiatalos lendületét, aki hallhatta őt akár még ez év
tavaszán, ahogy számomra is megadatott a Budaörsi Pro Musica Vegyeskar
hangversenyén konferálni őt. Sokat mondott, keveset beszélt,
tárgyilagos és költői volt egyszerre. Méltóságteljes, megnyugtató
jelenség. Olyan, amilyennek Mohayné Katanics Mária leírta az Új
Emberben megjelent búcsúcikkében.
„Mindannyiunk emlékezetében úgy él, ahogy határozott
léptekkel kimegy a pódiumra, körbenéz, egyenes tartással, egyenes
hangon konferál, hangot ad, műsort közöl, ünnepélyt nyit. Mindig
nyugodt volt. Nem drukkolt, nem izgult, nem volt ideges. Soha nem állt
ki készületlenül. Egy jellegzetes torokköszörülés, talán egy belső
fohász, és hangoznak a szavak ép magyarsággal, pontosan, szépen
fogalmazva. Nyugodjék békében…”
Tóth Anna
Született: Baja, 1926. január 30.
Tanulmányok: 1944-1949 - Zeneakadémia egyházkarnagyképző, középiskolai
ének- zenetanárképző.
1950-1982. énektanár a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános
Iskolában és Gimnáziumban
1950-1954. a dunakeszi MÁV Férfikar karnagya
1954-1964. a Budapesti Kórus karnagya
1954-1964. a Vasutas Szakszervezetek Központi Kórusának karnagya
1954- az Országos Filharmónia ifjúsági hangversenyeinek műsorvezetője
1958-1968: a Muzsika folyóirat Tücsökmuzsika rovatának vezetője
1960-1965: Magyar Televízió Zenélő órák műsorainak egyik vezetője.
1973- a Liszt Ferenc Társaság elnökségének tagja.
A Bárdos Lajos Társaság zenei klubjainak vezetője.
A Magyar és a Nemzetközi Kodály Társaság alapító (elnökségi) tagja.
Általános iskolai és középiskolai ének- és zenetanítás területén írt
tankönyvek szerzője.
Cikkek, tanulmányok, kórusművek szövegei, szövegfordítások.
1989 – Baja Város Díszpolgára
2000 – II. Kerületért Emlékérem
2003 – Wlassics Gyula díj, a közművelődés területén végzett kiemelkedő
munkájáért
Tóth Anna
|