Módszertani vázlatok a zeneiskolák összhangzattan tanításához

Hozzászólásként Dobszay László vitaindító cikkéhez

(Folytatás)

Már az egyes dallamugrások megismertetésénél a begyakorlásnál is tulajdonképpen teljes hangzatokkal foglalkoztunk, mert a kísérő szólam többnyire megadta a teljes harmóniává történő kiegészítéseket. Itt most nem csak arról van szó, hogy már nemcsak 2, hanem 3 hang fogja képviselni a teljes funkciót a dallamban.

A fenti dallamrészlet kétszólamú leéneklése után, ebből a következő előtaggal kiegészített harmóniavázat írjuk fel.

Most megkérdessük a növendékektől, ki tudna eljátszani egy Bourrét? Miután meghallgattunk egy ilyen zongoradarabot, kiragadjuk ennek az élénk francia táncnak jellegzetes ritmusképletét, és ennek segítségével szerkesztünk a fenti harmóniavázból dallamváltozatot.

Az újabb variánsokat már nem is kell írásban kidolgozni, elég megadni a kezdő témát, s a harmóniavázból kiolvasható a folytatás.

Ilyen módon fokozatosan kerülnek a játékos feldolgozásba a dúr és moll hangnemekben található összes hármashangzat-felbontások, nemcsak alap-, de terc- és oktáv-helyzetekben is.

IV. A négyes hangzat-felbontások begyakorlása

A továbbiakban olyan szerkesztésekre kerül sor, amelyeknél már négy hang képviseli a dallamban a teljes funkciót. Kezdjük a begyekorlást legfontosabb négyes hangzattal, a domináns szeptimmel. Ez a hangzat, mint érzékeltetési elem, már a legegyszerűbb funkció kíséretes gyakorlatokban is szerepel. A ré-fá, szó-fá-mi-ré dallamfordulatok már a pentakord terjedelmű gyermekdalokban is gyakoriak, s amikor ezeket duda kísérettel elláttuk, önmagától adódott a szó-fá együtthangzás:

Vagy, amikor a ti-fá dallamugrás került begyakorlásra, ez is önmagától adta meg a domináns szeptim feloldási szabályait, annak ismeretében, hogy a ti-dó-ra és a fá-mi-re törekszik.

A hetedik fokú hármashangzatot szó hanggal ellátva gyakoroltuk, már kezdetben is, hiszen, amint Dobszay is kifejtette, a ti-ré-fá mindig úgy értelmezendő, mint a szó-ti-ré-fá négyes hangzat felső három hangja. Ugyanígy nem önálló hangzat a moll szi-ti-ré sem, csak a mi-szi-ti-ré négyes hangzatból kiragadott részlet. Eleinte csak érzékeltessük a szolfézsórákon a domináns-szeptim számtalan előfordulási változatát, sokáig azonban a tudatosításával sem szabad várnunk, ha figyelembe vesszük, hogy a hangszeres anyagban is milyen gyakran fordul elő. Ez a tudatosítás történhet a következő Mozart-témán keresztül, amelyben már a teljes négyes hangzat felbontása megtalálható a dallamban:

A fenti dallamot kétszólamúan leénekeljük, majd pedig kiírjuk belőle a harmóniavázat:

Ezt a dallamvázat leénekeltetjük négyszólamúan, előbb az eredeti C-dúrban olvasva, majd megfelelő előjegyzésekkel elképzelve, c-moll is. Ebből megállapítják a növendékek, hogy a dúr hangsor és összhangzatos moll hangsor V. fokára épített négyes hangzat egyforma felépítésűek, azaz egyaránt nagy terc, tiszta kvint és kis szeptimből állnak. A különbséget csal a feloldási terc dúr, vagy moll jellege adja meg.

A fenti dallamvázból azután újabb dallamváltozatokat rögtönözünk. Pl. a tizenhatodos értékek és szünetjelek felhasználásával a következő dallamot nyerjük:

A fenti példát mollban is leénekeltetjük, mi-fi-szi-vel kezdve. A növendékek házi feladatként keresnek domináns-szeptim felbontásokat hangszeres kottáikból.

A későbbiek folyamán - a domináns-szeptim feloldásának mintájára - a többi fokokból is építünk hasonló négyes hangzat-feloldásokat.

Ezeket a harmóniavázakat énekeltetjük négyszólamú formába, majd egyszólamú felbontásként is. Így pl. a II⁷-V megoldása: rá-fá-lá-dó ti-szó. Összhangzatos mollból szintén elkészítjük a négyes hangzatok táblázatát, és ezeket is énekeltetjük a fentiekhez hasonló módon.

Ezen túl a szekvencia-gyakorlatokba beépítjük ezeket az újonnan megismert dallamfordulatokat is, és megszerkesztjük a következő dallamot, amely egyben a heted ugrásoknak is jó begyakorlási lehetőségét adja. Most már csak a kezdő témát kottázzuk fel, s a folytatást ki kell olvasni a fokszámokból.

Külön kell itt még szólni a hetedik fokú négyes hangzat fontos szerepéről. Ez a négyes hangzat éppen úgy nem önálló hangzat.

Ennek is tényleges alapja a skála V. foka. Már pedig,ha így tekintjük, ez tulajdonképpen nem is négyes hangzat, hanem az V. fokról épülő ötös hangzat felső négy hangja, azaz a dúrban szó-ti-ré-fá-lá, mollban a mi-szi-ti-ré-fá ötös hangzatok szerves része. Szemléltetésére igen alkalmas a következő Schubert-keringő:

A fenti téma leéneklése után kiírjuk ebből a következő összhangvázat:

A fenti harmóniaváz ötszólamú leéneklése után tudatosítjuk a domináns nonakkord szerepét, és rávilágítunk ennek a hetedik fokú négyes hangzattal való kapcsolatára. Ezek után a fenti dallamváz felhasználásával ismét következhetnek a dallamrögtönzések, Így szerkesztünk egy bensőségesen éneklő Adagio dallamot, széles legato íveléssel:

A következő változatokat már nem is kell írásban megszerkeszteni, csak a kezdő témát adjuk meg. A továbbszövés kiolvasható a harmóniavázból.

Kulcsár Zoltán

(Folytatás következik)