TÁJÉKOZTATÓ 

A négy tagú elnökség január 4-én tartotta első ülését, amelyen meghatározta az első választmányi ülés napirendjét, egyben megjelölte a ZETA jövőbeni tevékenységének főbb irányvonalát.

A tisztújító közgyűlést követő január 21-én megtartott első választmányi ülésen bemutatkoztak a Választmányba új tisztségviselőként megválasztott kollégák (Arany Zsolt, Csillag Ferenc, Gyarmati Eszter, Döbrössy János, Ittzés Tamás)

Az ülés a december 14-i tisztújító közgyűlésen megválasztott új elnökség tagjainak bemutatkozásával kezdődött. 
Ezután Laczó Zoltán elnök az alábbiakban foglalta össze a ZETA feladatait és a szervezetet érintő aktuális témákat:

a) az EU-csatlakozásnak várhatóak  pedagógiai következményei is, amelyek nyilvánvalóan érintik majd a művészetpedagógiát, azon belül a zenepedagógiát is. Az általános pedagógiában bekövetkező változásokat minden vezetőségi tag, de különösen Csillag Ferenc alelnök, a Fővárosi Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese követi majd, hivatalából adódóan is;
b) az uniós eszme nyomon követése mellett a nemzeti identitás őrzése, ápolása  egyforma súllyal kell hogy szerepeljen nevelési, ezen belül zenei nevelési feladataink között;
c) fenti gondolatkör jegyében még nagyobb figyelmet fordítunk az európai és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásra (EAS = Európai Iskolai Énektanárok Szövetsége, EPTA = Európai Zongoratanárok Szövetsége, ESTA = Európai Vonós Tanárok Szövetsége, ISME = A Zenei Nevelés Nemzetközi Társasága), továbbá nemzetközi zenepedagógiai programokat követünk (MUS-E = Menuhin kezdeményezte széles ívű zenei nevelési program, nálunk is működik; Melina Mercury program, amely az iskolákba viszi az élő zenét előadóművészek tolmácsolásában);
d) kapcsolatokat kívánunk felvenni, ill. a meglévőket ápolni a céljaink megvalósításához hozzájáruló megfelelő civil szervezetekkel, kormányzati intézményekkel (Magyar Zenei Tanács, Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége, Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, Parlando, Fővárosi  Pedagógiai Intézet, Országos Közoktatási Intézet, Oktatási Minisztérium,  Kulturális Örökség Minisztériuma, követségek, különböző országok kulturális intézetei, stb.);
e) hatékony és szoros kapcsolatot kíván a ZETA kiépíteni a professzionális művész- és tanárképzéssel, valamint a tanító- és tanárképző intézmények ének-zenetanszékeivel;
f) a zenepedagógus társadalmat érintő tartalmi kérdések közül foglalkozni kívánunk a számítógépnek a zeneoktatásban lehetséges alkalmazásaival (uniós támogatások kihasználása a Magyar Tartalomipari Szövetség keretein belül; eContent, eLearning, Life-Long Learning programok);
g) a tehetséggondozás kérdéseinek és lehetőségeinek a még jobb kibontakoztatása érdekében kapcsolatfelvételre törekszünk hazai és külföldi tehetséggondozó szervezetekkel (Magyar Tehetséggondozó Társaság, ECHA = European Council for High Abilities = a Kiemelkedő Tehetségekkel Foglalkozó Európai Tanács)
h) az oktatási törvény módosítására tett kormányzati javaslatokat felkérésre véleményezzük; 
i) utoljára, de nem utolsó sorban, a ZETA szervezeti életének fellendítése és tagjaink informálása érdekében olyan programokat kívánunk szervezni, amelyeknek tartalma a mindennapi pedagógiai tevékenységben hasznosíthatók. Pályázatokkal kívánjuk ehhez a feltételeket megteremteni.

Az Oktatási Minisztérium véleményezésre megküldött anyagára a választ Csillag Ferenc, elnökhelyettes,a Fővárosi Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese írta meg, s ismertette a ZETA nevében tett hivatalos észrevételeit. Ebben nehezményezzük, hogy alsó tagozatban felső fokú végzettséggel rendelkező szaktanár nem taníthat, csak akkor, ha 2007/2008-ig öt évet tanított az 1-4. évfolyamon, és továbbképzés keretében elsajátította a hatos rendszerű oktatást. Gyakorlati példával illusztrálva: Zeneakadémiát végzett tanár adott esetben nem taníthat alsó tagozatban…   
Csillag Ferenc azt javasolta: ne zárja ki a törvény a szakirányú végzettséggel rendelkező tanárokat, mert ez  dilettantizmushoz vezethet; emellett a módszertan és a pszichológia oktatására e felsőfokú intézményekben nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Az előadó javaslatával a jelenlévők egyetértettek
A  február 20-i választmányi ülés az alábbi témákkal foglalkozott:

Kiszely Péterné irodavezető beszámolót tartott a ZETA elmúlt évi gazdálkodásáról. A kasszában jelenleg 27 ezer Ft van. Zárolva van 1,5 millió Ft, amelyet a KOMA pályázatban elnyert célra: iskolai énektanári továbbképzésre lehet felhasználni. 

Ezután Csillag Ferenc, a Fővárosi Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese számolt be a NAT módosított változatáról.
Megítélése szerint szerencsés lenne visszatérni a NAT 7. variációjához, mert a tanári szabadság és kreativitás nagyon fontos. Az Eötvös Társaság szakembereket kért fel, hogy állítsák össze az egyes területek anyagát. Sajnos a művészeti - és azon belül a zenei - anyag meglehetősen felületes és általános, és nem ad konkrét segítséget a pedagógusnak. Nagy a veszélye a dilettantizmusnak is, ezért a zenetanár-társadalomnak ragaszkodnia kell ahhoz, hogy csak megfelelően felkészült szakember taníthasson zenét. Rápli Györgyi, a Fővárosi Pedagógiai Intézet munkatársa kapta a megbízatást, hogy új NAT-tervezetet írjon. A 7. NAT-tervezet és L. Nagy Katalin Az ének-zene tantárgy helyzete és fejlesztési feladatai  c. tanulmánya (Új Pedagógiai Szemle, 2002. november) alapján lehetne ezt a legjobban megoldani. (Utóbbi tanulmány megbeszélésére ezen az ülésen a Szerző betegsége miatt nem került sor.)  
Laczó Zoltán elnök hozzászólásában kifejtette: többé nem az óraszámok felől, hanem társadalmi környezetében kell szemlélnünk az ének-zene oktatás kérdését. A zenefogyasztási szokások ugyanis gyökeresen megváltoztak a Kodály-módszer születése óta, melyet egyébként Csengery Adrienn, a Magyar Zenei Tanács elnöke javasolni fog kulturális örökséggé nyilváníttatni. - A zenepedagógusoknak szemléletváltásra van szükségük: nem profi “művészkéket” kell nevelni; az írás-olvasásról az élményre és az érzelmi nevelésre kell áthelyezni a hangsúlyt. A Kodály-koncepciónak ez az a fő pontja, amelynek élőnek és hatónak kell maradnia a jövőben is. - Norvégiában már felismerték, hogy az általános tanárképzésben a művészeti képzésnek központi szerepet kell szánni, mert a gyerekek informatika- és technikaközpontú környezetét érzelmi neveléssel kell kiegyensúlyozni.

A Választmány március 17-én megtartott az esztendő harmadik ülését. 
Laczó Zoltán elnök tájékoztatta a Választmány tagjait arról a tanácskozásról, amely a Magyar Zenei Tanács kezdeményezésére jött létre az Oktatási Minisztériumban Magyar Bálint miniszter és vezető tisztségviselői jelenlétében március 6-án. Ennek a tanácskozásnak rövid összefoglalóját – közérdekűségénél fogva – következő számunkban adjuk közre.
A napirendnek megfelelően Kobzos Kiss Tamás, a népzene tagozat vezetője, az Óbudai Népzenei iskola igazgatója tartott előadást a magyar népzene alakulásáról, történeti visszatekintéssel, valamint a népzene kultúránkban elfoglalt helyéről, annak pedagógiai vonzataival. 
Aktuális kérdések megbeszélésére került sor a továbbiakban, majd kitűzte a Választmány következő ülésének napirendjét: “A számítógép alkalmazási lehetőségei a zenepedagógiában” c. téma előadását, megvitatását. A házigazda ezúttal a VIII. kerületi Zeneiskola lesz április 23-án.