V. ORSZÁGOS ZENEISKOLAI 

RÁCZ ALADÁR CIMBALOMVERSENY


2006. március 24. Budapest

Bajban van az ember, ha a hazai cimbalomversenyeket szeretné felkeresni, akár aktív résztvevőként, akár egyszerű érdeklődőként. A vállalkozó kedvű zenésznek/ tanárnak Magyarországon két (Budapest, Vác) lehetősége van arra, hogy megmutassa, összemérje tudását a többiekével, s ez a 2-3 – még csak nem is évente megrendezendő – verseny a többi hangszereséhez képest elenyésző számú. 
 Ugyanakkor a 2006-os év nekünk, cimbalmosok számára is kerek évfordulót hozott: 1886. február 28-án, azaz 120 éve született Rácz Aladár, a cimbalom Európa-szerte ismert és elismert előadója, tanítója és megújítója. Éppen ezért örömteli, hogy a 3 évente megrendezésre kerülő, idei Cimbalomverseny Őróla kapta a nevét, ahogyan a versenynek otthont adó Rácz Aladár Zeneiskola is. Bátran állíthatjuk, hogy a szervezők lelkesedésén, ügybuzgalmán érezhetővé vált az a fajta törekvés, hogy a rendezvény túllépjen a maga formális keretein, s egyben ünnep legyen, amelynek nemcsak szemlélői, de résztvevői is a legifjabbak. (Külön érdekesség volt, hogy a cimbalmosokéhoz illeszkedve rendezték meg a II. Országos Csembalóversenyt, hiszen Rácz Aladár repertoárjának jelentős részét a csembalóirodalomból vette.) A versenyen induló iskolák között újakat is üdvözölhettünk (Molnár Antal Zeneiskola, valamint a Rácz Aladár Zeneiskola pozsonyi testvérintézménye), és sajnáltuk, hogy néhányan nem jöttek a „régiek” közül…
 A versenyzők négy korcsoportban mérhették össze tudásukat szóló és kamara kategóriákban. Mind programválasztást, mind az előadásmódot tekintve igen változatos kép tárult az érdeklődő elé. Az elhangzott versenydarabok összetételében a preklasszikus (Rameau, Couperin, Scarlatti) és XX. századi-kortárs darabok (Bartók, Szokolay, Kurtág) szerepeltek többségben, amelyek választása egyrészt tudatos lehetett (Rácz Aladári barokk repertoár, XX. századi zeneszerzők jubileuma), és ez igen szép gesztus növendék és tanár részéről egyaránt. Mégis felmerül a kérdés, hogy a „bevált”, ismert darabok választása olyan esetekben is szerencsés-e, ha az nem párosul személyes meggyőzőerővel, hittel, stílusérzékkel – legyen szó zenei pályára készülő, avagy csupán szeretetből játszó cimbalmosról. Mivel alapfokú művészetoktatási – vagy azt is nyújtó – intézmények versenyéről van szó, az ifjabb korosztályok számára kiemelkedően fontos a tanár személyisége. Az aktívan zenélő, valamint a mai koncertéletet figyelemmel kísérő zenetanár műveltsége, habitusa, érzékenysége nagyban befolyásolja növendékének/növendékeinek zenei igényességét és ezáltal játékát is. Ki kell mondanunk, hogy mindez érezhető volt a versenyzők játékán! Tanulságos volt a gyakorlatban szembesülni azzal a problémával, hogy egy darab hangról hangra megtanulása szükséges, de korántsem elégséges feltétele az eljátszásnak: a művet karakterben, artikulációban meg is kell tudni jeleníteni. Ugyanígy hangsúlyozhatjuk a kíséret szerepét is, ami nemcsak alátámaszthatja, felemelheti, de sajnos túl is harsoghatja a versenyző produkcióját – sajnos, erre is akadt példa. 
 A zsűri (Kovács Kálmánné, Horváth Anikó, Vékony Ildikó, Magyar Margit) összetett értékelésében a technika mellett az előadásmód minőségét, érettségét vette figyelembe. Ez alapján aranydíjban részesültek:

 I. korcsoport  – szóló kategória: Palla Ákos (tanára: Demlyén Krisztina), ©lamiarová Lucia (tanára: Beáta Čečková), Szabó Gergely (tanára: Ráczné Jókó Ilona)
     – kamara kategória: Molnár János-Bölecz Máté-Hermann Izsák (tanár: Ráczné Jókó Ilona)

 II. korcsoport  – szóló kategória: Szabó Emese (Ráczné Jókó Ilona), Farkas Eszter (Gerencsér Ferencné)

 III. korcsoport  – szóló kategória: Csemer Zsolt (Lukács Miklós), Gáspár Rudolf (Gerencsér Ferencné)
     – kamara kategória: Pető Andrea-Pető Katalin (Ráczné Jókó Ilona)
 IV. korcsoport  – szóló: Kállai János (Lukács Miklós)

 A II. és IV. korcsoportban kamarakategóriában aranydíjat nem adott ki a zsűri.

 A versenyt követő Rácz Aladár-emlékfilm vetítése igen sok tanulsággal, s legfőképp zenei élményként szolgált kicsiknek-nagyoknak egyaránt, miként a gálakoncerten fellépő Vékony Ildikó, Balogh Kálmán, a Gerencsér Trió és a régi növendékek játéka. Előbbi a hangszer egykori mesteréről és tanítványairól, a gálakoncert a mai cimbalmosokról nyújtott színes körképet, igazolva, milyen remekül és hitelesen szólaltatható meg cimbalmon a népi muzsika mellett Bach, Liszt és Bartók zenéje. 

 További információ a „Rácz Aladár” Zeneiskola honlapján: www.razeneiskola.hu 

Tóth Emese