ELHUNYT SOPRONI JÓZSEF A ZENEAKADÉMIA VOLT REKTORA
(1930-2021)
Soproni
József (Nagygyörgy Sándor portréja, 1970 körül)
I.
A Nemzet Művésze díjjal is kitüntetett zeneszerző-zenepedagógust,
az egyetem professor emeritusát kilencven éves korában érte a halál.
Sopronban született 1930-ban, ott kezdett zongorázni már hatévesen,
később a Zeneakadémián Viski Jánosnál tanult
zeneszerzést, 1956-ban diplomázott.
Ezután a Bartók Konzervatóriumban, majd 1962-től a Zeneakadémián is
oktatott, 1968-tól docensként, 1974-től egyetemi tanárként; 1984-től rektorhelyettesként, aztán 1988-tól két cikluson át,
1994-ig rektorként is tevékenykedett. Vezetősége idején kezdődött a
csembaló és a jazz oktatása az egyetemen. Alapító tagja volt 1992-ben a Széchenyi
Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
Műveiből több rádió- és hangfelvétel készült. Két operát, hat
szimfóniát, számos zenekari, szóló- és kamarazenei, valamint vokális művet
komponált (részletek ide kattintva olvashatók).
Munkásságát többek közt Kossuth-, Erkel-, Bartók–Pásztory-díjjal és kiváló
művészi címmel, 2000-ben szülővárosa, Sopron díszpolgári címével,
2020-ban pedig a Nemzet Művésze díjjal ismerték el.
III. Szimfónia (Sinfonia da requiem) - Nagy
László- Ki viszi át a szerelmet (A) és Kórus...(7:06)
„Bármilyen feladathoz rendelte is sorsa, munkáját szorgalmával
»biztos talajra« építette, ahonnan tehetsége repítette a legjobbak, a
legismertebbek közé. Mint tanár, hallgatóinak árult el sokat titkaiból, hogy
életre szóló munícióval lássa el azokat, akik a zenész pálya rögös, mégis
gyönyörűséges ösvényét választották. Rektorként a rend, a humánus szigor,
a megbízhatóság volt a titka, és az alma mater feltétlen szeretete” – idézte
fel dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora a gondolatokat,
amelyekkel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem vezetőjeként néhány hónapja
90. születésnapja alkalmából köszöntötte az intézmény egykori, emblematikus
rektorát.
„A komponálás mellett a pedagógusi hivatásnak élő Soproni Józsefet
később zeneakadémistaként, majd kollégaként kiváló tanárnak ismertem meg.
Olyan tanárnak, aki hiánytalan zenei tudása és alkotói fantáziája révén
élménnyé avatja az órákat, és aki azt a felszabadult légkört tudja
megteremteni, aminek a tehetség és a tapasztalat nyújtotta biztonság a
fedezete. Rektori működését pártatlan objektivitás, világos helyzetfelismerés,
mindenkor határozott állásfoglalás jellemezte” – írta róla Komlós
Katalin, a Zeneakadémia oktatója, professor emeritus a Muzsika 2000.
októberi számában.
A szombat reggel elhunyt
Soproni Józsefet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem saját halottjának
tekinti, temetéséről később intézkednek.
*
Divatokkal nem törődve, hittel járta saját zeneszerzői útját. 16
vonósnégyese és 22 zongoraszonátája nem hagy kétséget jelentősége
felől a 20. század második felének magyar zenéjében. Tanárként az
alaposság, szerénység, korrektség, kesernyés humora és lenyűgöző
szakmai tudása tette őt mindenki által szerethetővé. Óráin nemcsak az
ellenponttan fortélyait, hanem koherens zeneszerzői szemléletet lehetett
elsajátítani. Tisztességes élete, a művészet iránti alázata mindünk
számára példa lehet. Jóskával igazi humanistát vesztettünk el.
(Fekete
Gyula rektorhelyettes búcsúja)
(Forrás: Hírek | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem)
II.
Aczél Péter zenei rendező emlékezése egykori
tanárára, Soproni Józsefre
Aczél Péter: Soproni Józsefről (pdf)
III.
ÁBRAHÁM MARIANN
MAGYAR ZENESZERZŐ A XX.
SZÁZADBAN
Soproni József zongoradarabjai – a JEGYZETLAPOK
·