NÉMETH ANIKÓ

„MONDD, TE MIÉRT HITTÉL BENNEM?”

Kokas Klára emléknap születésének 90. évfordulója alkalmából

A Kokas Klára Agape Zene-Életöröm Alapítvány 2019. 04. 27-én emlékezett meg Kokas Kláráról, a neves zenepedagógusról, aki 1929. április 24-én született Szanyban. A Teremtő 2010. február 7-én szólította magához Arlingtonban /Texas, Egyesült Államok/.

Az Alapítvány születésnapja környékén minden évben megemlékezik Kokas Kláráról, felidézi magával ragadó lényét, tanításait, írásait, pedagógiáját. Ez az Emléknap azonban, amit a budapesti Vakok Iskolájának Nádor termében élhettünk át, más volt. A kerek évfordulóra való tekintettel az Alapítvány meghívta volt tanítványait, a tanítványok szüleit, munkatársait és számos ismerősét, hogy együtt emlékezzünk meg Kokas Klára varázslatos lényéről, tiszta, megértő, befogadó, segítő emberségéről, s arról a pedagógiáról, amit Ő alkotott meg, Ő dolgozott ki, s Ő adott át tanítványainak, hogy vigyék tovább a gyermekek felé. A Nádor termet az Emléknapon a Hullámhatás című kiállítás díszítette: a Kokas-foglalkozásokon készült festett drapériákban gyönyörködhettek a résztvevők. Köztük volt középen a ravennai tengerparton 1985 szeptemberében vászonra vetett Kék tűz című alkotás is. A közönség gyülekezés közben fotókat láthatott Kokas Klára családi képeiből és a 80. születésnapi ünnepségéről.

Az Emléknap, Kokas Klára munkásságához méltón, egy népdalcsokor közös eléneklésével indult. Az így egybehangolódott résztvevőket Szkubán Judit, a Kokas Klára Szakmai Kollégium elnöke köszöntötte. Majd montírozott részeket olvasott fel az ICIPICI című írásból, mely Kokas Klára kevésbé ismert alkotásai közé tartozik. „Miképp üzennek neked tárgyak, jelek, személyek, lények? A képzeletedben, az álmaidban, zenében, képeken, tájakon, ezer helyen. Csak arra van szükséged, hogy figyelmed kapuit tárva tartsd, mert a csukott kapukon hiába kopogtatnak. Azt hiszem, nem is kopogtatnak.”

A megemlékezés Klári néni volt tanítványainak beszélgetésével folytatódott, melyet Osskó Judit Príma Primissima díjas és Ybl Miklós díjas építész, televíziós szerkesztő-rendező, a Magyar Televízió munkatársa vezetett. Osskó Judit jelenleg is tagja Kokas Klára Agape Zene-Életöröm Alapítvány kuratóriumának. Ő szerkesztette és rendezte Kokas Klára Zenével tanítok című első zalaszabari házfestős táboráról készült filmet is.

Osskó Judit három körkérdést tett fel a már felnőtté vált tanítványoknak/ Faragó Kálmán, Faragó Kamilla, Benyó Veronika, Balogh Orsi, Ludnik Melitta/, akik még gyermekkorukban vettek részt Klári néni foglalkozásain az 1970-80-as években. Ezt a kérdést feltette dr. Majoros Máriának is. A válaszok alatt a régi filmfelvételek részletei voltak láthatóak. Az első kérdés során a volt tanítványok elmondták, ki hogyan és mikor került Klári néni foglalkozásaira. Az elmondottakból kiderült, hogy nem lett zenész egyikük sem, de a zene, a komolyzene meghatározóvá vált életük során.

A második kérdés Klári nénire vonatkozott: mi volt a lényében az, ami miatt ennyire beépült mindannyiunk életébe? Miért vált ennyire meghatározóvá a mai napig az ő személyiségének az ereje? Nehéz volt erre a kérdésre választ adni. Talán a természetessége, amivel a gyermekek felé fordult, az, hogy mindenkit nyitott szívvel fogadott, senkit nem kritizált semmilyen módon, előítélet mentesen viszonyult mindenkihez? Talán az, hogy a feltétel nélküli elfogadásával olyan magabiztosságot adott a gyermekeknek, amit felnőtté válva is éreznek? Talán az, hogy mindig érezték Klári néni figyelmét? Ha sokan voltak is tudták, hogy mindannyiuk táncára egyaránt figyel? Talán az a felszabadító erő, melyet a foglalkozásokon kaptak a zene által közvetített szabadságnak, a természetességnek a megélése által? Talán a gyermekek iránti feltétlen tisztelete? Nádas Péter szavaival élve az ember személyiségének csodálata vezeti Kokas Klárát tanítói munkájában. A tanítványai szerint is. Dr. Majoros Mária szülőként a szuggesztivitását hangsúlyozta, sugárzott Klári néniből az erő, a nyugalom.

Osskó Judit harmadik körkérdése azt kutatta, hogy a tanítványok szerint Kokas Klára kivételes karizmája vajon pótolható-e? Ismét egy nehéz kérdés. Egy ember lénye nem helyettesíthető, az a személyiség, amivel Klári néni elvarázsolt mindenkit, nem pótolható. De a pedagógiája tovább vihető! Sokat segíthet a szülőknek, akik szeretnének többet adni gyermeküknek a mai világban, segíthet a pedagógusoknak, akik új módszerekkel szeretnének tanítványaikkal foglalkozni. Segített a volt tanítványoknak is, hiszen a saját munkájukba bele tudják szőni a Kokas-foglalkozások elemeit. Megtalálták Klári néni segítségével, hogyan legyenek önmaguk, mire születtek. Példakép Ő abban is, hogy az ember hogyan menjen saját álmai útján, hogyan haladjon ezen az úton úgy, hogy közben nem tipor el másokat, hanem a legnagyobb természetességgel bevonja őket saját pedagógiájába, filozófiájába.

Az Emléknap egyik legmaghatóbb pillanata Náditündér /Kemény Ágnes/ köszöntése volt, aki gyermekkori betegsége miatt lebénulva, tolószékhez kötötten kénytelen élni életét. 30 éves korában került Klári néni foglalkozására, ahol eleinte nagyon szorongott, de a csöndes befogadó szeretet, ami ott körül ölelte, feloldotta szorongását. Egy alkalommal egy kislány teletűzdelte a tolószékét nádakkal, ami nagyon boldoggá tette, hiszen végre el tudott rejtőzni, végre önmaga lehetett, s végre csipoghatott, hiszen tapsolni nem tudott. Így kapta a Náditündér nevet. Az emlékünnepet Náditündér csipogása kísérte végig, aki szerint nincs más lényeges, csak a gyermek, a csend, a szeretet, a zene és Klári néni.

Az Emléknap könyvbemutatóval folytatódott. Kokas Klára életének egyik fő célja volt, hogy írásaiban örökül hagyja ránk emlékeit, tanítási módszerét, a tanítványaihoz kötődő történeteket, és egyéb megannyi élményét. Öt könyvet írt, ezek közül a legnépszerűbb A zene felemeli kezeimet /a zöld könyv/. A kötet elfogyott, s a nagy igény miatt az Alapítvány Klári néni születésnapjára ismét kiadta. Szkubán Judit megköszönte a sok segítséget, amik nélkül nem készülhetett volna el a könyv: Eger Zsuzsának, Eger Tamásnak /Klári néni gyermekeinek/, Pállay Józsefnek, Karsai Györgyinek, Eisenmann Tündének, dr. Deszpot Gabriellának, dr. habil Nemes László Norbertnek, Láng Andrásnak és Ádám Zsigmondnak. Az új kiadás szinte teljesen olyan maradt, mint a régi, néhány dolog változott csak: a könyv hátsó borítóján olvasható dr. habil Nemes László Norbert, az Alapítvány kuratóriuma elnökének ajánlása, illetve a borítóra került Czimbal Gyula fényképe, ami Kokas Klárát ábrázolja két gyermekkel. A két gyermek Badruddin Panna Fatima és Bán Tamás /Szkubán Judit tanítványai/, akik több alkalommal találkoztak Klári nénivel, s tervük, hogy egyszer megtanulják majd a Kokas-pedagógia módszertanát is. A fénykép elkészülte óta kissé megnőttek, így a könyvbemutató az ő hangszerjátékukkal kezdődhetett: Simonffy György Potifárné álma című művét adták elő zongorán és klarinéton. A közönség kendőlengetéssel köszönte meg a rendkívüli élményt.

A zenemű után Hollós Máté Erkel Ferenc- és Bartók Béla-Pásztory Ditta díjas zeneszerző, a Magyar Zeneszerzők Egyesületének elnöke, a Hungaroton Music Zrt. vezérigazgatója mutatta be az új kiadásban megjelent könyvet. Hollós Máté szerint Klári néni a lélekbe tudott beleásni. Pontosan tudta, hogy kiben mi lakozik. Tökéletesen átlátott gyerekeken, felnőtteken. Látta az aurájukat, de sohasem élt vissza ezzel. A zenehallgatás előtti csönd megteremtését a zeneszerző is fontosnak tartja, hiszen a csöndből kell kiválni a hangnak és a zenének is. Kokas Klárát Jeanne d'Arc és Marie Curie keverékéhez hasonlította Hollós Máté.

2009 nyarán kezdte el Kokas Klára papírra vetni a zöld könyv folytatását, amit egy újabb kiadásban szeretett volna megjelentetni Megfésültem a felhőket címmel. Sajnos a könyv megjelenését már nem élhette meg, váratlanul bekövetkezett halála után Tóth Teréz vette át a kötet szerkesztését, s 2012-ben kiadásra került ez a mű is. Az Emlékünnep a Megfésültem a felhőket című könyv bemutatásával folytatódott. A kötetet Tóth Teréz tanár, pedagógiai szakújságíró, oktatáskutató, a Kokas Klára Szakkollégium Vezetőségi tagja ismertette, aki Kokas Klárát egy születésnapi interjú készítése során ismerte meg, s azóta szoros kapcsolat kötötte össze őket. Tóth Teréz rámutatott a Kokas-pedagógia lényegére: a dicséreten és elismerésen alapuló pozitív értékelésre. A kötet megidézi a gyermekeket, az ő éberen megélt álmaikat, a zenébe bújó történeteiket. A bevezetőjében Klári néni szavait olvashatjuk: „Nyolcvanéves lettem. Felfedező úton járok gyerekek között. Jöjjetek velem, csodáljuk őket. Ilyenek?”

Az ebédszünet után Váradi László zongorajátékában mélyülhettek el az emléknap résztvevői. Váradi Lászlót Kokas Klára 2009 tavaszán 13 évesen hallotta zongorázni a Zeneakadémián. Boldogan hallgatta, ahogy Mozart otthonra talált benne, fészket rakott testében. Az emlékünnepen a zongoraművész két Schubert-művet játszott Liszt Ferenc átdolgozásában: Müller und der Bach és A szerenád címűeket. A kendőlebegtetés itt sem maradt el a közönség részéről. Kokas Klára is bizonyára ezt is boldogan hallgatta, hiszen saját szavai szerint a klasszikus zene az Ő világa, az értéke, az öröme, a megújulása. Varázsereje van.

Az emlékünnep Kokas Klára egykori munka- illetve alkotótársaival való kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott. A beszélgetés meghívottjai: Duga Ilona /nyugalmazott tanító/, Garamszegi Valéria /óvodapedagógus, tanító, Kokas-oktató/, Hufnagl Katalin /Kokas Klára munkatársa/, Négyesiné dr. Pásztor Zsuzsanna /egyetemi oktató/, Benyó Bertalanné /Benyó Veronika édesanyja/, Pállay József /festőművész-tanár/, Urbánné Varga Katalin /nyugalmazott oktató/ voltak. A megemlékezést Tóth Teréz vezette. A meghívottak először arról beszéltek, hogyan ismerkedtek meg Kokas Klárával, mi volt az az élmény, aminek hatására a közös munka, a közös alkotás elindult. Pállay József szavai szerint nem lehetett nem hinni benne, odavonzott és nem lehetett tőle szabadulni.

A kerekasztal-beszélgetés után a Kokas Klára Agape Zene-Életöröm Alapítvány bemutatása következett: Prof. Nemes László Norbert karnagy, az LFZE Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet Igazgatója, az Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélt az alapítvány sokrétű munkájáról. Az Alapítvány elsődleges célja megőrizni Kokas Klára szellemiségét, tovább vinni és tovább éltetni a Kokas-pedagógiát. Ennek a célnak az érdekében akkreditált felnőttképzéseket szervez, hogy minél többen lehessenek azok a pedagógusok, akik át tudják adni a gyermekeknek ezt az értéket, ezt a varázserőt.

Az ünnep utolsó megemlékezői Szabó Orsolya zongoraművész és Lakatos György fagottművész voltak, akik a Vivaldi-muzsika bensőséges zenei élményével ajándékoztak meg minket, így segítettek elmélyülni a Kokas-pedagógia értékeiben. Szabó Orsolya kiemelte, hogy Klári néni összművészetet hozott létre: a zene, a képzőművészet és a verbalitás egységét. A zongoraművész szerint Kokas Klára apostol volt. A Kokas-módszer alkalmazásához csak egy dolog kell: a szeretet. Klári néni szerette a zenét, az embereket, a gyerekeket. Ez az Ő „titka”. Igenis, tanítható a Kokas-pedagógia azzal a lelkülettel, ami Kokas Kláráé volt: az alázat és a szeretet lelkületével.

A Kokas Klára 90. születésnapjára megrendezett Mondd, te miért hittél bennem? című emlékünnep közös énekléssel és gyertyagyújtással zárult. Kokas Klára lelkülete áthatotta az ünneplésünket: lelkileg megerősödve, szeretettel és alázattal áthatva folytathatjuk munkánkat abban a hitben, hogy a Kokas-pedagógia tovább vihető és mindenkihez eljuttatható, akinek lelkében ez az érzékenység fellelhető.

Kokas Klára

------

*Németh Anikó tanító (Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola és Gimnázium, Budapest XXII. ker.)

Függelék:

A 90 ÉVE SZÜLETETT DR. KOKAS KLÁRA (1929-2010) EMLÉKÉRE

(Az írások a Parlando 2019/4. számában jelentek meg)

Kokas Klára: Mit jelent nekem Kodály (2001)

Dr. Deszpot Gabriella:  Zene és kreativitás. Az alkotóképesség fejlesztése Kokas Klára pedagógiájával (2016) (pdf)

Szkubán Judit: „A zene befogadására nevelek, nem a megértésére”. Emlékezés dr. Kokas Klárára (pdf)

Kelemenné Rácz Tímea: „Mondd te miért hittél bennem?” Beszámoló a Kokas Klára Emléknapról (Budapest, 2019. IV. 27.) (pdf)

Székely Csilla: Kísérlet Kokas Klára pedagógiájának alkalmazására