Rózsavölgyi és Társa Kiadó, megjelent: 2024. január 29.

Grabócz Márta a zenei jelentés és narrativitás témakörének világszerte legelismertebb kutatói közé tartozik.

Jelen kötete válogatás az elmúlt csaknem két évtizedben megjelent tanulmányaiból, amelyek fókusza a zenei szemiotika és narratológia alapfogalmainak tisztázásától egészen a mély műelemzésekig, a bécsi klasszikus zenétől a romantikán és a 20. századon át a kortárs szerzőkig terjed terjed (Mozart, Beethoven, Liszt, Bartók, Kurtág, Dusapin, Eötvös, Mâche).

Az 1990-es évektől kezdve a zenetudomány újból felfedezi azt az ősi tudást, amely szerint a zene alkotóelemei, egységei kifejezést, bizonyos esetekben pedig jelentést is hordoznak. A mai módszerek egyrészt a 18-19. századi kézikönyvek, traktátusok leírásához nyúlnak vissza, másrészt - a humán tudományok jelenkori fejlődését követve - a jeltudomány (szemiotika), a nyelvészet, a narratológia területéről merítenek ösztönzést. Ezek a közelítésmódok teszik lehetővé, hogy rávilágítsunk az egyes zeneművek kifejezési görbéjére: az euforikus és diszforikus pillanatok váltakozására, a váratlan mozzanatokra. A kifejező típusok használata, az irodalomelemzésből kölcsönzött narratív modellek, valamint az intertextualitás abban segítik az elemzőt, hogy egy adott stíluson belül a jelentettek szerveződésének szabályait feltárja, és így megragadja a konvencionális vagy a kivételes formálásmódokat, a zeneszerző olykor rejtett dramaturgiáját, a zenemű által sugallt "megoldást" avagy egy formai célpontot.

A kötet első két része elméleti bevezetés, valamint a klasszikus és romantikus korszak alkotásainak újfajta elemzését tartalmazza (Mozart, Beethoven, Liszt). Néhány Bartók-tétel expresszív stratégiájának vizsgálata után pedig a kortárs művek komponálásmódjába kap az olvasó betekintést: Kurtág György, Eötvös Péter, Pascal Dusapin, Francois-Bernard Mâche és más szerzők darabjainak elemzése révén.

Grabócz Márta: Zenei jelentés és narrativ stratégiák 18-20. századi zeneművekben, Tartalom (pdf)

Bevezetés .................................................................................................5

1. Jelentés és a narrativitás a zenében: rövid áttekintés .............................17

2. A klasszikus irodalmi narratológia és a narrativitás

három létezésmódja a zenében .............................................................. 65

3. Az affektusok szerveződési képlete mint a stilisztikai érés jele

egyes Mozart-szimfóniák lassú tételében

A Prágai szimfónia (K. 504) Andante tétele és rokonai ........................89

4. Variációk a szonátaforma elemzésére a 20. században

Beethoven: Waldstein-szonáta (op. 53) első tétele ...............................111

5. A narratív program használata a zenei elemzésben

Beethoven: III. Leonóra-nyitány (op. 72a) ...........................................141

6. A „spleen” két arculata a 19. századi irodalomban

és Liszt zenéjében .................................................................................155

7. Toposz és dramaturgia: a jelentettek és az expresszív stratégia

elemzése Bartók két zenekari tételében

Két kép (op. 10/I.), „Virágzás”, valamint Zene húros hangszerekre,

ütőkre és cselesztára III. tétele, Adagio ...............................................185

8. Egy tipikus jelenetsor Bartók műveiben: ember és természet

találkozása

Négy zenekari darab (op. 12) első tétele: „Preludio”............................223

9. Bevezetés a kifejező stílusok tipológiájába Kurtág György korai

műveiben (op. 1 – op. 11) .............................................................259

10. Gesztus és műfaj. A járás toposza és annak kibontakozása

Kurtág György életművében (op. 1 – op. 44) ...............................299

11. Az újraírás-újraalkotás fogalma Pascal Dusapin Medeamaterial című

operájában és Heiner Müller drámájában ......................................323

12. A tudományos elméletek hatása a zenei formák megújulására kortárs

zeneszerzők műveiben

F.-B. Mâche, C. Miereanu, T. Murail, F. Dhomont, A. Posadas ..349

13. Az érték fogalma a kortárs művészetben és a „fenséges” kategóriája

az új zenében

François-Bernard Mâche, Jean-Claude Risset és Eötvös Péter

művei...............................................................................................375

Grabócz Márta: Zenei jelentés és narrativ stratégiák 18-20. századi zeneművekben, 5-15. oldal (pdf)

VÁLOGATÁS GRABÓCZ MÁRTA MAGYARNYELVEN MEGJELENT KÖNYVEIBŐL:

Jelenkor Kiadó 2003

A tanulmánykötet anyaga két nagy gondolatkört egyesít: a zene és a narrativitás lehetséges viszonyát elméletileg érintő írásokat (többek között Greimas és Ricoeur modelljei alapján), illetve ilyen irányú zenetörténeti műelemzéseket Mozarttól Liszten át az elektroakusztikus zenéig és a mai operákig; másrészt a kortárs zene főbb irányzatainak bemutatását néhány külföldi (John Cage,Hugues Dufourt, Francois-Bernard Máche) és több magyar (például Dubrovay László, Eötvös Péter, Faragó Béla, Jeney Zoltán, Ligeti György, Márta István, Melis László, Sáry László, Sugár Miklós, Szemző Tibor, Tihanyi László, Vidovszky László, az Új Zenei Stúdió, a 180-as csoport, az Ear együttes).

TÁRSSZERKESZTŐ BERLÁSZ MELINDÁVAL:

L'Harmattan Kiadó, 2013

Ujfalussy József (1920–2010) neve és tevékenysége elválaszthatatlan a magyar zenetudomány, zeneoktatás és zeneélet utóbbi hatvanéves történetétől.

Európai műveltségének, enciklopédikus tudásának és szintézisteremtő készségének szellemi hatása legközvetlenebbül a magyar zeneesztétikai és zeneelméleti gondolkodás terén bontakozott ki, de maradandó nyomot hagyott a zenetörténeti, a zenepszichológiai és a zenepedagógiai irodalomban is. A zenetudomány területén túlmutató felkészültsége és emberi habitusa eredményeként vezető pozíciókat töltött be a közéletben – csak a legjelentősebbeket említve: 1973-tól 1980-ig a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének igazgatója, 1980-tól 1988-ig a Zeneművészeti Főiskola rektora, és 1985-től 1993-ig – a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. Tudományos teljesítményét itthon és külföldön is elismerték, többek között a Kossuth-díj, a Széchenyi-díj, az Akadémiai-díj és a Herder-díj kitüntetésekkel, továbbá a párizsi székhelyű Európai Tudományos, Művészeti és Irodalmi Akadémia tagságával.

Halála után az emlékkönyv eszméje hamar felébredt mindazokban, akiket tudósi és tanári személyisége valaha megérintett. Az ókortudománytól a zeneesztétikáig, a zeneelmélettől a zenetörténetig ívelő, tudományos ágazatokat egyesítő életművének hatása jelen kötet szerzőinek széleskörű szakmai és nemzedéki összetételében közvetlenül megmutatkozik. Az emlékkönyv 32 tanulmánya két egységben kerül közlésre: az első részben az Ujfalussy-életművet méltató írások és egy pályaképinterjú, a másodikban a tiszteletére készült tanulmányok találhatók.