GALLAI ATTILA EMLÉKHANGVERSENY
2023. június 9, péntek 19 óra
Nádor terem
Budapest XIV, Ajtósi Dürer sor 39.
1. Gallai Attila – Bátki Fazekas Zoltán: Szeretnék csönddé válni
Bátki Fazekas Zoltán – ének, Czentnár
Judit – zongora
2. Bátki Fazekas Zoltán: Imádság
felolvassa a költő
3. Bátki Fazekas Zoltán: Miatyánk
a szerző – ének, Czentnár Judit –
zongora
4. Gallai Attila: Híd-etüdök – részletek
Klenyán Csaba – klarinét
5. Szánthó Lajos: Gallai Attila emlékének
Szendi Ágnes – zongora
6. Gallai Attila: Bagatellek zongorára
Hollókőiné Bálint Alexandra – zongora
7. Gallai Attila: Romantikus dal
Nagy Enikő – brácsa, Hollókőiné Bálint
Alexandra – zongora
SZÜNET
8. Hajdu Lóránt: Meditációk
Szendi Ágnes – zongora
9. Gallai Attila: Szóló szonáta szaxofonra
Puskás Levente – szaxofon
10. Gallai Attila: Híd-etüdök – részletek
Klenyán Csaba – klarinét
11. Magala Ronnie: Andante luttuoso
a szerző – zongora
12. Szendi Ágnes: Hommage a Gallai Attila – szóló klarinétra
Klenyán Csaba – klarinét
13. Gallai Attila: Szóló szonáta nagybőgőre
Kubina Péter – nagybőgő
Műsorvezető: Szendi Ágnes
A koncert jegy árai 2000/1000 Ft
|
EZT AZ OLVASÓI LEVELET KIZÁRÓLAG ANNAK AZ INDÍTTATÁSNAK
ENGEDVE TESSZÜK KÖZZÉ
A PARLANDO HONLAPJÁN, HOGY EZT EGY 80 ÉVES VAK EMBER MÁR
TÖBB ÉVE KÉRI!
F
O G Ó S K É R D É S!
Az
alábbi kérdést a neten találtam: „Hogyan lehet megtanulni kottát olvasni házilag?
Nem tudok eljárni sehova, és zenei ismereteim hiányosak, de egyelőre csak
kottát szeretnék tudni olvasni megtanulni, lehetőleg itthon.
Rémesen
bonyolultnak tűnik. Szégyellem leírni, de 20 éves vagyok és azért vált ez az
egész fontossá, mert jövőre jelentkezni szeretnék óvodapedagógiára,
és
az alkalmassági vizsgán kottát is kell majd olvasni. Azt hiszem ettől félek a
legjobban, mert ez már általánosban sem ment, nem is erőltettem... Most a
netről, youtube-ról igyekeztem megtanulni/megérteni elég kevés sikerrel. Nagyon
kínai nekem ez...”
Itt
a lehetőség, használd ki! Szívesen segítek, ingyen! Mindenki tud énekelni.
Mindenki rendelkezik azzal az ismerettel, ami kell ahhoz, hogy tudjon
kottából énekelni, (blattolni), csak nem tanították meg rá az iskolában, hogy
hogyan kell alkalmazni a tudását.
A
köztudatban az a fölfogás él, hogy a blattoláshoz különleges tehetségre, alapos
kotta ismeretre van szükség.
Aki
nem ismeri a kottát, azt szokta mondani, hogy hallásból is lehet énekelni.
Ez
igaz, de nem hallásból is, hanem csak is hallásból lehet énekelni, de nem
mindegy, hogy kitől, miből, milyen külső hangforrásból hallom, vagy a szememmel
hallom-e belülről, amit látok.
Arra
jöttem rá 35-évvel ez előtt, 50 éves koromban, hogy a kotta-olvasás sokkal egyszerűbb
annál, mint ahogy azt ÉN a laikus elképzeltem. Mindenki rendelkezik azzal az
ismerettel, ami ahhoz kell, hogy tudjon kottából énekelni, (blattolni),
mert aki a SZOLFÉZS CSÚFOLÓT eltudja énekelni,
az
bár mi mást is el tud énekelni.
Nem
vagyok zenetanár, és még külön szolfézsra sem jártam, ennek ellenére
tudnék kottát olvasni, ha látnék. Szükség esetén, a hallás után megtanult
dallamot le is tudnám írni akármelyik hangnemben. Aki nem hiszi, még utána
járnia sem kell, mert, ha felhív, szívesen elmagyarázom: 061 /340-3697, vagy
0630/ 367-5435
Magamtól
jöttem rá, hogy mi is a kottaolvasás, hogy hogyan kell látni a kottát, hogy a
látott dallam megszólaljon bennem. 1948-ban, Édesanyám már az első
forintból, vett egykis harmóniumot. Nagy nehézségek árán tudtam csak
megtanulni egy-egy éneket harmóniumozni, mert a kottatartó messzebb volt annál,
hogy a rá tett kottából le tudtam volna olvasni a dallamot. A balkezemben
tartott könyvet, a szemem elé tartva megtudtam tanulni a női szólamot, a
jobbkezemben tartva pedig a férfi szólamot. Azután a nehezen, külön
megtanult szólamokat, együtt gyakorolva, megtudtam tanulni az egész
éneket.
Ezért
csak hallás után, utánzással tudtam megtanulni egy-egy éneket. Pedig ha akkor
tudom, hogy mi a szolmizálás, le tudtam volna olvasni a
szólamokat a szemem elé tartott kottából, majd pedig belső hallásomra
támaszkodva, le is tudtam volna játszani az énekeket.
Ez
a fájó gyerekkori élmény ötvenéves koromig elkísért, s csak csodálni, de
követni nem tudtam a blattolókat. Azokat, akik – a kottát először látva, –
gond nélkül használják a kottaolvasási tudásukat.
A
gyerekek azért nem szeretik a szolfézsórákat, mert nem
világosan, hanem „alaposan”, a hangszertanuláshoz szükséges módon
tanítják a kottaismeretet.
Azért
okoz nehézséget nekik a szolmizálás és a lapról olvasás,
mert
a hangszer-játéktól várják a hallás fejlődését. Mivel A hallása nem is
fejlődik, nem tud és nem is szeret énekelni, ezért motiválatlan marad, zenei
anyanyelve megismerésére és használatára. Mire megértené a
gyerek a szolmizálás lényegét, már el is megy a
kedve tőle, pedig a szolmizálás valójában nagyon egyszerű dolog.
A
„dó” helyének a meghatározása a kulcsa a kottából éneklésnek. Szolmizálni
tudásra annak van szüksége, aki kottából szeretne énekelni, nem mások után
kullogni! A hangszerjátékosnak nincs szüksége szolmizálási tudásra!
Kodály
Zoltán azt írta: „Hogy a zenei nevelés legjobb kezdete az ének,
hogy
a gyermek énekelve tanuljon meg kottát olvasni, mielőtt hangszert kap a kezébe:
ezt az igazságot jónéhányan tudják. Zenekultúra ma már írás-olvasás nélkül
csakúgy nem lehet, mint irodalmi kultúra. Aki nem tud írni, olvasni, arról azt
mondják: analfabéta. A mai műveltség írás nélkül elképzelhetetlen.
Így
van ez a zenében is. Aki a zenét nem tudja olvasni: zenei analfabéta.
Aki
csak hangszerrel együtt ismeri meg a kottát, egész életére nem szabadul a
hangszerfogások kísérő képzetétől. Úgy olvas, mint aki bottal jár."
Az
a kisgyerek viszont, aki játékosan, örömmel énekelve jön rá a kottaolvasásra,
aki korán megtanul kottából énekelni, később könnyebben sajátítja el
egy-egy választott hangszeren a muzsikálás tudományát.
Nem
értelmetlen dolog tehát a szolmizálva éneklés, mert a szolmizálás a
kotta-olvasás á b c- je, ami, a lapról való éneklés megtanulását, egyszerűbbé,
gyorsabbá teszi. AHHOZ, HOGY A HANGSZEREMEN LETUDJAK JÁTSZANI EGY DARABOT, A
KOTTÁT ÁBÉCÉSEN KELL TUDNOM OLVASNI, nem szolmizálva!
Harmincöt
évvel ezelőtt, ötven éves koromban ajándékozott meg a Jóisten annak a
fölismerésével, hogy mi is a kottaolvasás…
A
kottaolvasási tudás, hasonlóan el van rejtve a Kodály-módszerben. A fölismerést
én ajándékként kaptam A Jóistentől. Ezt a kincset szeretném
mindenkinek átadni.
Csináltam
szemléltető eszközöket is, amiknek a segítségével nagyon könnyű
megérteni a kottaolvasást, mind a hét hangnemnek a szerkezeti fölépítését.
Megtaláltam
annak a módját is, hogy hogyan lehet a botfülüt rövid idő alatt, szépen
éneklővé segíteni, mert csak segíteni lehet annak, aki szeretné hallani azt,
amit lát.
Sok írást
lehet olvasni a neten, ami arról szól, hogy szeretne tudni kottát olvasni.
Ha
szeretne tudni kottából énekelni, bátran hívjon föl, szívesen segítek,
I
N GY E N! Kockázat nincs! Szeretettel, Robi bácsi. 06 1/340-36
97; 0630/ 367-5435
Gál
Róbert
vak nyugdíjas zenebarát, a szolmizálást megkönnyítő módszer feltalálója
|
PARTNEREINK
 |
A Parlando Zenepedagógiai Folyóirat szakmai program megválasztását 2023. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatja.
 TISZTELT
OLVASÓK!
Sajnálattal
tájékoztatjuk Önöket,
hogy a Parlando
c.
zenepedagógiai folyóirat
nyomtatott
kiadása
53
év
sikeres működés után
pénzügyi
okok miatt
átmenetileg szünetel.
A
papír-alapú újság hiányáért az internetes változat bővítésével és
frissítésével
igyekszünk kárpótolni Önöket.
Bízunk abban is, hogy
egyszer
majd megteremtődnek
az újraindítás feltételei.
Megértésüket
és
további érdeklődésüket köszöni
Zelinka
Tamás
felelős
szerkesztő
A parlando.hu a
Let's encrypt biztonsági SSL-tanúsítvánnyal rendelkezik.
|
Lapunk
megjelenését
támogatja az
NKA
Nemzeti
Kulturális Alap
IMPRESSZUM
parlando.hu
A Magyar
Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete
időszaki zenepedagógiai folyóirata.
ISSN:
2063-1979
Felelős
szerkesztő: Zelinka
Tamás
E-mail: tamas.zelinka@gmail.com
mobil:
0620/493-7663
és
0630/826-1746
A
tanácsadó
testület elnöke: dr. Ruszinkóné Czermann Cecília, a Zenetanárok
Társasága elnöke, tagjai: Avar Judit
- ének; Ernyei László
– harmonika;
Kovácsikné Falvay Edit – gordonka; Romos Zsolt
– fafúvó; dr.
Sárosi-Szabó Márta – szolfézs;
Szászné Réger Judit – hegedű; Tóth Melinda –
gitár, a Zenetanárok Társasága tagozatvezetői,
továbbá dr. Bodnár Gábor egyetemi tanár,
az ELTE BTK
Művészetközvetítő és Zenei Intézet igazgatója, a
Zenekultúra Tanszék vezetője; dr. Bredács
Alice egyetemi
adjunktus, Pécsi Tudományegyetem (PTE)
Művészeti Kar, Zeneművészeti Intézet Zenei Elméleti és Kórus
Tanszék pedagógia szakos tanára és Tóth Teréz szabadúszó
angol/magyar tanár, pedagógiai szakújságíró, oktatáskutató.
A
folyóirat
1959-2011. között 53 évfolyamot élt nyomtatott kiadását Szatmári László
alapította.
Felelős
kiadó:
dr. Gyimesi László
A
szerkesztőség
címe:
1033 Budapest, Vörösvári út 101.
Tel.: 0630/826-1746
|
